Csúnya majmos képek okozhatják a világvégét? – Az NFT káros hatásai

Az NFT-k rohamosan növekvő népszerűsége újra aktuális témává tette a kriptovaluták világát. Milyen káros hatásai vannak a kriptovalutáknak a környezetre és hogyan kapcsolódik mindez interneten vásárolható majmos képekhez?

Borítókép: Csia Boglárka, Hallgató Magazin

Mi az az NFT?

Bár hónapok óta a csapból is ez folyik, sokaknak máig nehezen értelmezhető, hogy mik is pontosan az NFT-k, azaz a non-fungible (nem helyettesíthető) tokenek. Röviden összefoglalva: az NFT-ket egy blokklánchálózaton, főként az Ethereumon lehet létrehozni (szakszóval élve: mintelni), majd azokat kriptovaluta segítségével lehet megvenni. A megvásárolni kívánt tárgyak sokfélék lehetnek: digitális műtárgyak mellett gyűjthető kártyákat, videoklipeket, de akár tweeteket vagy a virtuális avatarunknak szánt ruhákat és kiegészítőket is beszerezhetünk az ezeknek kialakított online piactereken, mint amilyen például a Nifty Gateway, a SuperRare vagy a Decentraland.

Az NFT-k lényege abban áll, hogy a blokkláncon létrejött elemek egyediek, útjuk (azaz jövendőbeli adásvételük) követhetővé válik, lehetetlen őket hamisítani, ráadásul a művészek minden egyes új tranzakcióból részesülhetnek. Ahogyan Anika Meier a német Monopol magazin hasábjain fogalmazott: „egy NFT egy digitális fájl hitelességének az igazolása.” – írja az ujmuveszet.hu. Az egyik legnépszerűbb NFT brand jelenleg a Bored Ape,. Hogy mennyibe kerül egy ilyen megvásárlása? Ezek a majmok általában 500 ezer és 1 millió amerikai dollár között mozognak, de volt már példa olyanra is, hogy az egyik közel 3 millió dollárért, azaz nagyjából 956 millió forintért kelt el.

Bored Ape, newyorker.com

Energiafelhasználás

Annak idején már a bitcoin kapcsán is felmerült, hogy a különböző kriptopénzeknek kiemelkedően kártékony következményei lehetnek. Hogyan szennyezheti a bolygót valami olyasmi ami kizárólag virtuálisan létezik? A válasz az energiafelhasználásban rejlik. A kriptovaluták ,,bányászatához” sok, nagy teljesítményű számítógépre van szükség. Világszerte óriási gépparkok végzik a bányászatot, amik rendkívül sok elektromos áramot fogyasztanak. Egyes források szerint a bitcoin ipar energiafogyasztása már meghaladja Finnország éves áramfelhasználását. Mivel a világon az áramtermelés jelentős része nem megújuló energiaforrásokból származik, ezért ez a fogyasztás rettentően káros a környezetre. Az NFT-k megvásárlásához használt Ethereum egy, a bitcoinhoz hasonló kriptopénz, melynek szén-dioxid kibocsátása nagyjából akkora, mint Svédországé.

Szóval a kripto rossz?

Az előbb említettek statisztikák meglehetősen aggasztóak, ennek ellenére a kripto egyáltalán nem ördögtől való dolog. Mielőtt a kriptovaluták betiltását követelnénk a környezeti kockázatokra hivatkozva gondolkozzunk el azon, hogy a hagyományos pénznemek mennyire szennyezőek. A készpénz előállítása, szállítása, a bevont bankjegyek megsemmisítése vagy újrahasznosítása mind káros hatással vannak az ökoszisztémára nem beszélve az ATM-ek, bankkártya olvasók fogyasztásáról. Kétségtelen, hogy a pénz használat mindenképpen károsanyag kibocsátással jár. Egyesek viszont úgy gondolják, hogy a jövőben a kriptovaluták segíteni fognak abban, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb arányban nyerjük az áramunkat megújuló forrásokból. Ennek oka az, hogy az olyan platformok, mint az Ethereum, tartanak tőle, hogy bizonyos országok korlátozni vagy tiltani fogják a kriptopénzek használatát a káros hatásokra hivatkozva. Ezért az Ethereum már dolgozik rajta, hogy minél hamarabb sokkal környezetbarátabb működésre álljanak át és ez a törekvés akár a megújuló energiaforrások piacának fellendülését is okozhatja.