Az életünk nem más, mint egy égési folyamat, melyet a belélegzett oxigén és a megevett étel táplál. Akárcsak egy kályha esetében, nem mindegy, hogy mivel tápláljuk a tüzet. A száraz tüzifa sokáig ég, illata kellemes, ha viszont hulladékot, lomot vetünk a lángok közé fojtogató, mérgező füsttel szennyezzük be a levegőt, károsítva ezzel saját egészségünket és a környezetet. Ugyanígy van ez a táplálkozással is. Szív- és érrendszeri problémák, magas szén-dioxid kibocsátás, rákos megbetegedések, termőföld romlás. Többek között ilyen kártékony hatásai lehetnek egy nem megfelelő étrendnek. A nature.com egyik publikációja szerint már kis étrendbeli változtatások is szignifikáns hatással lehetnek egészségünkre és a természetre nézve. ,,A legjobb dolog az, hogy általában az egészségesebb, nagyobb tápértékkel rendelkező élelmiszerek, sokkal környezetbarátabbak is, szóval mindenki csak nyer vele.” – mondja Michael Clark az Oxfordi Egyetem egyik kutatója.
Milyen ételeket kerüljünk?
Clark állítása tökéletesen igaz a vörös húsokra és az úgynevezett ,,feldolgozott húsokra”. Korábbi cikkünkben már esett szó arról, hogy a vörös húst nyújtó állatok tömeges tenyésztése és tartása annyira fenntarthatalan, hogy a jövőben könnyen elképzelhető, hogy szinte teljesen le is kell mondanunk róla. Ezen állatok nagyüzemi tartása, ugyanis elképesztően magas károsanyag-kibocsátással jár. Az állattenyésztés jelenleg a világ második legnagyobb üvegházhatású gáz (ühg) kibocsátó faktor a fosszilis tüzelőanyagok után. Emellett az emberek egészségére is kifejezetten károsak. A WHO szerint a vörös húsok és a feldolgozott húsok nagy szerepet játszanak a bélrák kialakulásában. Erről, és egyéb rákmegelőzéssel kapcsolatos dolgokról további információk találhatóak az Európai Rákellenes Kódex weboldalán. Ezen tények tudatában nem kérdéses, hogy mindenki javára szolgálna, ha megpróbálnánk kerülni az efféle hústermékek vásárlását és fogyasztását.
Becslések szerint, ha a világon mindenki vegán étrendet tartana, akkor az élelmiszer előállításból származó üvegházgáz-kibocsátás több mint a felére csökkenhetne. Ez elképesztően számottevő csökkenés lenne, hiszen az élelmiszer előállítás felelős az egész világ ühg-kibocsátásának egyharmadáért. Amerikában egy háztartás élelmiszer fogyasztása nagyjából ugyanakkora ökológiai lábnyommal jár, mint az áramfelhasználás – derül ki az ACS Publications tanulmányából. Az persze elképzelhetetlen és nem is elvárható, hogy mindenki álljon át vegán diétára, ez a publikáció nem is ezt szorgalmazza. Annak ellenére, hogy a vegetáriánus és vegán étrendek kezdenek egyre népszerűbbek lenni, ,,teljesen abszurd azt gondolni, hogy mindenki húsmentes fog étkezni 30 év múlva” – mondja Clark. Nem kell teljesen lemondani a húsról, elég ha tudatosan fogyasztjuk, megpróbálunk például baromfit fogyasztani marha helyett. ,,Ez a publikáció azt mondja: elég nagy eredményeket érhetünk el akkor is, ha nem eszközölünk óriási változtatásokat az étrendünkben” – teszi hozzá.
Nem csak a ,,mit”, hanem a ,,honnan” is.
Természetesen nem elégséges azt megnézni, hogy az egyes élelmiszerek előállítása mennyire kártékony. Létezik egy életciklus-elemzés nevű módszer, mely segítségével a kutatók megvizsgálják egy adott termék teljes útját az előállítástól a megvásárlásig és ez alapján összesítik, hogy mennyi káros hatást gyakorol a környezetre. Többek között megvizsgálják azt is, hogy mennyi üzemanyag elégetése szükséges a boltokba szállításukhoz, de ennél sokkal komplexebb tényezők is előkerülnek. A 21. században globálisan megnövekedett a marhahús-fogyasztás, ennek következtében pedig jelentősen több szójabab termesztő földre lett szükség, hogy az állatokat táplálni tudják. Annak érdekében, hogy több szójababot lehessen termeszteni, fel kellett gyorsítani az amazonasi esőerdő irtását. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak azt vegyük figyelembe, milyen élelmiszereket vásárolunk, hanem azt is, hogy honnan vesszük azokat.
Jó megoldás lehet a hazai termékek vásárlása és az import kerülése. Kiemelkedően környezetbarát és egészséges megoldás az úgynevezett bevásárló közösségekben történő vásárlás, amelyek helyi kistermelőktől szerzik be áruikat ezzel minimálisra csökkentve az élelmiszerek szállításával járó károsanyag-kibocsátást. További információkhoz a bevásárló közösségekkel kapcsolatban ajánljuk a Szalai Zitával, a Szatyorbolt logisztikai- és szervezési felelősével készített interjúnkat.
Kis lépésekkel a nagy cél felé.
Az ételfogyasztás szorosan kapcsolódik egy egyén szokásaihoz, kultúrájához és sajnos anyagi helyzetéhez is, ezért nem elvárható senkitől, hogy gyökeresen megváltoztassa étrendjét. ,,Ahelyett, hogy ráerőszakolnánk másokra, sokkal jobb megpróbálni egy lehetőséget kínálni,” mondja Naglaa El-Abbadi, a Tufts egyetem étel, tápanyag és környezeti kutatója. Ennek a megközelítésnek az a célja, hogy informálja az emberek, hogy aztán olyan döntéseket és kompromisszumokat tudjanak hozni, amelyek egységben vannak a lehetőségeikkel, értékeikkel, szükségleteikkel és lehetőleg kedvezőek az egészségük és a természet számára is.
Ahhoz, hogy teljesen megoldjuk a problémát egy egységes és nagyszabású törekvés kéne, hogy megreformáljuk az egész élelmiszeripart. Ennek ellenére az, hogy milyen étrendet folytatunk egyáltalán nem jelentéktelen. Nem muszáj mindnyájunknak egyik napról a másikra vegánná válnunk, kis változtatásoknak is lehet nagy hatása.
Borítókép: Nagy Renáta
