Borítókép: Kancsár Diána, Hallgató Magazin
Lilla az ELTE TáTk Nemzetközi kapcsolatok képzésének utolsó éves hallgatója, és immár két éve oszlopos tagja a kar Hallgatói Önkormányzatának. Ha valaki, akkor ő tudja, hogy milyen szerves része lenni egy ilyen közösségnek. Az évek során több barátság is szövődött a szervezeten belül, rengeteg bulin és másnaposságon vannak együtt túl, azonban sosem feledkeztek meg arról, hogy milyen komoly feladatuk van ebben az egyesületben és a hallgatók életében. Lássuk, miről is szól a HÖK!
Hol találkoztál először az egyetemen a Hallgatói Önkormányzattal?
A nyári gólyatáborban, mivel a tagok szervezték az egész GT-t. Nagyon tetszett az összetartásuk, szervezettségük és persze a jókedvük is. Iskolakezdéskor elkezdett érdekelni ez az egész, így jelentkeztem egy mentorképzésre, hogy legalább a következő évi GT-ben mentorként vegyek részt. Ezalatt hallottam,hogy a HÖK-ben meghirdették a külügyi bizottsági elnök pozíciót. Az ELTE TÁTK HÖK Facebookján, – de amúgy az Instagramjukon is – megtaláltam az e-mail címüket, így elküldtem rá az önéletrajzomat és azt, hogy a megüresedett poszt érdekelne. Egy ideig nem kaptam visszajelzést, azt hittem, már betöltötte valaki, azonban pár nappal később az akkori elnök felkeresett, hogy elolvasta a levelemet és szimpatikusnak talál, érdekelne-e a gazdasági alelnök pozíció? Természetesen rögtön elvállaltam, pedig azt sem tudtam, mi lesz a feladatom, vagy hogy ez pontosan mit is takar. Az első gyűlésen megismerkedtem a többi taggal, így vette kezdetét a HÖK-ös karrierem.
Volt valamilyen feladat, amit teljesítened kellett azért, hogy te legyél a gazdasági alelnök?
Ehhez a pozícióhoz szükség volt még egy motivációs levélre is, mivel az elnökség tagjaként indultam és nem bizottsági tagként. Később kifejtem, hogy pontosan mi is a különbség a kettő között. Szóval, mivel az elnökség tagjaként indultam így egy mini kampányt kellett szerveznünk magunknak. Ez már csapatban történt, igazából az önéletrajz és motivációs levél elég volt a tagságra, de még el kellett érnünk, hogy meg is válasszanak. Ehhez először az ELTE TáTK hallgatóitól kellett aláírásokat gyűjtenünk, utána indulhattunk csapatként a választáson. A hallgatók a Neptunon keresztül tudtak szavazni, és meg kellett lennie egy bizonyos százaléknak. A kampányhoz még hozzátartozott, hogy az elnökség minden tagjának egy bemutatkozó szöveget kellett írnia, amely a honlapon elérhető volt mindenki számára.
Mesélj kicsit kérlek a HÖK működéséről!
A HÖK-nek hierarchikus felépítése van. Az elnök, az elnökhelyettes és a gazdasági alelnök lényegében egy szinten vannak. Érdekes, hogy alelnök a posztom neve, mert alapvetően ez a három poszt azonos szinten van, azonban én mégis alájuk tartozom és természetesen jelentenem kell az Elnöknek mindenről. Akik ezt a három posztot töltik be,önállóan dolgoznak, nem pedig csapatban. Ezután jönnek a bizottságok. Mindegyiknek van egy saját elnöke, vannak bizottsági tagok és az őket segítő referensek. Minden bizottságnak más és más feladata van.
Van például rendezvényszervező bizottság (a pandémia alatt sajnos kevés munkájuk volt, de ők felelnek a híres kocsmatúrákért és az év közbeni eseményekért), van egy bizottság, aki a külföldiek érdekképviseletével foglalkozik, van tanulmányi és tudományi bizottság, szociális bizottság, ellenőrző bizottság, kommunikációs, külügyi és belügyi bizottság is.
Ezek a bizottságok külön-külön ülnek össze és beszélik át az épp aktuális feladatokat, nagyjából havonta egyszer. Alapvetően az összes HÖK tagnak különböző gyűléseken és üléseken kell részt venniük, például elnökségi ülésen, EHÖK gyűlésen, illetve küldöttgyűlésen.
Az EHÖK ülések bizonyos időközönként vannak megtartva, ahol minden tisztviselő a többi kar ugyanazon pozíciójában lévő tisztviselőjével ülésezik. A kari elnökségi üléseken pedig a TáTK HÖK minden tagja részt vesz kéthetente egyszer, hogy kellőképpen tájékozottak legyenek az eseményekről, napirendről.
Mi a te feladatod a HÖK-ben, mi az, amiért te felelsz?
Az én legfőbb feladatom megtervezni az éves költségvetést, elkészíteni a költségvetési beszámolót, segédkezni egyéb pénzügyi dolgokban, vezetni az irodavezető jelenléti ívét, valamint gondoskodni a kifizetéséről. Mivel az irodavezetőnk külsős, őt a diákszövetkezet közvetíti ki, ergo az irodavezető bárki lehet. Nekem egy kicsit időszakos a feladatom, azonban a különböző bizottsági elnököknek, elnökhelyetteseknek sokkal több folyamatos munkájuk van. De van egy feladat, ami mindenkinek kötelező. Az egyetemi irodában heti két órát mindenkinek ügyelnie kell, mert bármikor bejöhet egy hallgató, ha bármilyen problémája van, nem talál egy termet, vagy csak fénymásolni, nyomtatni szeretne.
Milyen előnyökben részesül valaki, ha a HÖK tagja?
Szerintem ez csak előnnyel jár jár, hisz megtanulsz csapatban dolgozni egy kisebb „államapparátusban”. Olyan, mintha az egyetem lenne a kis országunk, amit mindenképp jól szeretnénk irányítani. Nagyon sok interakciód lesz hallgatókkal, oktatókkal, rektorral, a dékánnal vagy akár a kancellárral, így rengeteg embert megismerhetsz és jó kapcsolatokat alakíthatsz ki. Ezenkívül minden eseményről időben értesülsz, és ha van egy jó ötleted, akkor simán megvalósíthatod. Ráadásul kijuthatsz az Educatiora, hogy bemutasd az egyetemedet az új hallgatóknak, ahogyan mi is tettük. És nem utolsó sorban egy elnöki pozíciót már szívesen beleírnék a későbbiekben az önéletrajzomba. Ez a tagság mindenképp jó irányba formálja a személyiségemet, rendszerezettebbé tesz, valamint felelőségteljesebbé.
