Iskolapad: Az elektromos autó definíciója
Ha az elektromos autó témája vetődik fel egy társaságban, azt hiszem sokan – köztük én is – a zöld rendszámra, ingyenes parkolásra, elképesztő Teslákra, a Lidl parkolójában lévő töltőállomásra gondolnak először. Azonban, a fogalom összetettebb holmi méregdrága autócsodáknál, az “elektromos autó” megnevezést szigorú értelemben a tisztán elektromos meghajtású autókra lehet értelmezni. Ezek olyan járművek, amelyeknek meghajtásáért egy vagy több elektromos motor a felelős, amelyekben az áramot akkumulátor vagy más energiatároló eszköz hordozza.
Hogy semmiképpen se legyen egyszerű dolga az embernek, a tisztán elektromos autóknak is több fajtája van: a hatótávnövelt elektromos autó, az üzemanyagcellás elektromos autó és a nevéhez hű tisztán elektromos autó. Villanyautó-berkekben jártas olvasóknak talán tiszták ezek a fogalmak, ám a hozzám hasonlóak érdekében kifejtem őket.
Hatótávnövelt elektromos autónak nevezzük azokat a villanyjárgányokat, amelyekbe a gyártók az áramtermelés optimalizálása érdekében benzinmotort építenek. Ez a kacifántos megfogalmazás annyit jelent, hogy ha az akksi merülne, a benzinmotor tölti például hosszabb utak megtételénél.
Az üzemanyagcellás elektromos autó nevéből adódóan is, tartályokat tartalmaz, amelyekben a meghajtáshoz szükséges energiát folyékony hidrogén formájában tárolják. Ez azért előnyösebb a hagyományos akkumulátornál, mert sokkal rövidebb a töltési ideje. Míg egy Li-ion akkumulátor tankolása akár egy órát is igénybe vehet, a hidrogéntartály pár perc alatt újratölthető.Végül, de nem utolsó sorban cikkem központi szereplője következik: a klasszikus tisztán elektromos autó, azaz BEV (Battery Electric Vehicle). Ezen autót a továbbiakban sokat emlegetett Li-ion akkumulátor hajtja, jelen pillanatban nem túl messzire. Mivel ez a jármű tisztán elektromos motorokkal működik, csak külső forrásból tölthető. A középkategóriás autók hatótávja 100-250 km/ töltés, emiatt főként városi közlekedésre alkalmasak. Vannak már olyan modellek is a piacon, melyek akár 400-500 km-t is tudnak gurulni egy töltéssel, azonban ezek nem éppen egy átlag fogyasztó pénztárcájához lettek szabva. Ám semmi pánik, a középkategóriába is érkeznek 300-500 km/töltés hatótávú autók.
Mi helyettesíti a jó öreg 95-öst?
A villanyjárgányok legnagyobb hányadában az elektromos áramért az ún. Li-ion akkumulátor felelős. Az akkumulátor előállításához szükséges nyersanyag a lítium, amit egyelőre még nem túl környezetkímélő módon bányásznak. Igen, az akkumulátor előállítása közel sem olyan zöld, mint az autók rendszáma. Egy tonna lítium-ion kitermeléséhez közel ötszázezer gallon vizet használnak fel, ennyi Li-ion pedig körülbelül nyolcvan elektromos autó elkészítéséhez elegendő. Már ekkora vízmennyiség is hatalmas pazarlás, ám a környezet kíméletlenség itt még nem ér véget. Egyetlen akkumulátor gyártása során 150-200 kg szén-dioxid szabadul fel kilowattonként, ez pedig azt jelenti, hogy egy EV közel annyi káros anyagot bocsát ki élete során, mint egy robbanómotoros gépjármű, írják egy e-autókkal foglalkozó portálon a Daimler kutatására hivatkozva. Non plus ultra, a lítium akkumulátor sem örök életű, elhasználódik és valahogy kezelni kell. Az esetek nagy többségében hulladékként végzi, néhol azonban már újrahasznosítják.
Bár a lítium mennyiségével a közeljövőben nem lesz probléma, az elektromos autók más ásványi anyagokat is tartalmaznak. Közel 200 kg ásványi anyag van egy tisztességes villanyautóban, a lítium mellett réz, mangán, grafit, nikkel és kobalt. A kobalt beszerzése határozottan kényes pont, mivel a Kongói Demokratikus Köztársaság bányáiban – ahonnan beszerezhető az anyag – közel sem használnak olyan környezetkímélő módszereket, mint tehetnék.
Ez annyit jelent, hogy bár az EV (Electric Vehicle) működése közben nem bocsát ki káros anyagot, az előállítása sajnos annál inkább.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Továbbra sem kérdéses, hogy előbb-utóbb csak elektromos autókkal lehet majd róni az utakat. Ám mivel a jelenlegi megoldás távol áll egy igazán fenntartható gyártási folyamattól, alternatívákat szükséges találni. Itt jön képbe a hidrogénhajtás és a biodízel. Bár mindkét technológia környezetkímélő, sajnos egyik lehetőség sem elterjedt az infrastruktúra kialakításának hiány amiatt.
Pedig a biodízel olcsó, könnyen kivitelezhető és környezetbarátabb a most használt akkumulátorokkal szemben. Legnagyobb hátulütője azonban a nyersanyagmennyiség, felmérések során megállapították ugyanis, hogy a mezőgazdaság képtelen lenne lépést tartani a tankolással.A hidrogénhajtás még nagyon kezdeti szinten áll, főleg az akkumulátor gyártás terén. A Ford által készített tanulmányok azt mutatják, hogy ez még károsabb a jelenlegi autóknál, ráadásul mivel előállításukhoz metánt használnak, az üvegházhatást is növelheti. Mert szén-dioxid ide vagy oda, a metán majdnem 90-szer rosszabb.
Összegezve
Az elektromos autók robbanásszerűen kerültek be a jó öreg Opelek és Toyota Yarisok közé, de van még hova fejlődniük. A környezetvédelem és fenntarthatóság érdekében az autógyártó cégeknek muszáj lesz teljesen áttérniük az elektromos autók gyártására, remélhetőleg addig még egy környezetkímélőbb Li-iont is kitalálnak.
Borítókép: climatechangenews.com
