Egyetemi könyvtár

Egyetemi kalauz stopposoknak

Az érettségihez közeledve sok végzős gimnazista végiggondolja, hogy megfelelő egyetemekre jelentkezett-e, érdemes-e élnie az egyszeri csere lehetőségével, és egyáltalán miként képzelje el az elkövetkezendő legalább három évet, milyen buktatók leselkednek rá, milyen lehetőségekkel érdemes számolnia. Alábbiakban arra vállalkozunk, hogy a teljesség igénye nélkül összeszedjük azokat az alapelveket, melyek rendkívül fontosak, azonban gyakorta megfeledkezünk róluk vagy nincs, aki emlékeztessen rájuk bennünket.

Légy mértékletes a kitartásban!

A legfontosabb szabály, melyet érdemes észben tartanunk az, hogy nem kötelező elsőre meghozni a lehető legjobb döntést. Természetesen érdemes, azonban, amennyiben bekövetkezett a baj, akkor sem dőlt össze a világ. Kevés hallgató tudatosítja magában, hogy az állami finanszírozásban az első félév után közvetlenül minden negatív következmény nélkül elhagyhatja az általa választott intézményt és szakot. A későbbiek során az önkéntes távozás az állami ösztöndíj visszafizetését eredményezi, ellenben az elbocsátott hallgató kizárólag a rendelkezésére álló félévekből élte fel azt, amennyit aktívan töltött az intézményben.

Az első félévre tehát érdemes próbarepülésként tekinteni. Mérjük fel, hogy választott képzésünk megfelel-e igényeinknek, illetve képesek vagyunk kellő erőt kifejteni a ránk leselkedő nehézségek leküzdéséhez. Ha valamelyik kérdésre nemmel felelünk legőszintébb önmagunknak, érdemes körbetekinteni, hiszen olyan cselekedetekre, melyek közvetetten sem bírnak építő erővel, mindnyájunk természet által biztosított erőforrását, az életidőnket pazaroljuk el. Van közel hat hónapunk szükség esetén korábbi útirányunkon korrigálni, hogy immáron azt a képzést találjuk meg, melyre azt mondhatjuk, a Jóisten is erre teremtett bennünket.

Ép testben ép lélek

Egy kiegyensúlyozott ember életében a szellemi táplálék biztosításán túl az anyagi szükségletek kielégítése is elkerülhetetlen. Ehhez alaposan végig kell gondolnunk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat és legalapvetőbb igényeinket. Másképp megfogalmazva: mire van szükségem és mivel biztosítom. Számos ösztöndíj, diákmunka és gyakornoki program áll az egyetemisták rendelkezésére. Érdemes velük tisztában lenni. Érdeklődni ismerőseink korábbi és jelenlegi tapasztalatai alapján. Rákérdezni az árakra ott, ahol értékekről beszélnek. Mindenki huszonnégy órás napok felett rendelkezik, elengedhetetlen végigjárni fejben, kivéve azt a szerencsés esetet, amikor ösztöneinkből következik, mennyi mindent szeretnénk véghezvinni adott idő és energia felhasználása által. Van, amit ki kell hagynunk? Mi legyen az? Miután rendelkezésünkre áll a megfelelő menetrend, kizárólag követnünk kell egészen addig, amíg azt nem vesszük észre, hogy elmértünk valamit elképzeléseinkben.

Szemfüleseké a világ!

A fentebb említett magasztos problémakörök után érdemes beszélnünk a praktikum nyelvén is. Minden határidő szent és minden hivatalos üzenet elolvasandó. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy bizonyos hírek, legyen szó egy számunkra testhez álló gyakornoki programról, szabadidős tevékenységről vagy épp ellenkezőleg a közeljövőben várható anyagi terhekről és kötelességekről, azon kapjuk magunk, hogy valami nélkülözhetetlen információ elkerülte a figyelmünk. Ha pedig ez megtörténik, kiszolgáltatottnak fogjuk érezni magunk mulasztásaink, félresiklásaink okán.

Végül érdemes a hármas tételegyüttes mellé figyelembe vennünk még egy szempontot. Ez pedig úgy szól, hogy ha elsőre azt is hisszük, sok akadály áll az utunkban, megfelelő önbizalom és módszertan mellett olyan élményeket szerezhetünk magunknak, melyek a legnehezebb pillanatokban is emlékeztetnek arra, hogy érdemes tovább tevékenykednünk. Így semmi sem akadályozhat meg bennünket abban, hogy sikeres, boldog, elégedett életünk legyen.