1. Röviden bemutatnád pontosan mit és hol tanulsz, miért erre esett a választásod?
Persze. Hollandiában tanultam három évet a Groningeni Egyetemen (University of Groningen) Nemzetközi és európai jog szakon (International and European law), amely egy angol nyelvű alapképzés volt. Ezt most fejeztem be. Szeptembertől pedig az Amszterdami Egyetemen (University of Amsterdam) mesterként Európai Uniós jogot (European Union Law) fogok hallgatni.
Igazából soha nem láttam a jövőmet Magyarországon, viszont azt tudtam, hogy jogi irányba szeretnék elmenni. Tulajdonképpen az volt a gond, hogy ha Magyarországon járok jogi egyetemre, akkor főleg magyar jogot tanulok, ráadásul öt évig, ami elég hosszú elvesztegetett idő lett volna úgy, hogy tudom, nem akarok itthon maradni, és magyar ügyvéd lenni. Ezért úgy gondoltam, hogy akkor inkább ezt kihagyom, és rögtön szakosodok külföldön egy olyan témára, vagy olyan jogi területre, ami jobban érdekel, és ez volt a nemzetközi és európai jog.
Volt egy ismerősöm, aki konkrétan ugyanerre az egyetemre, ugyanerre a szakra járt, szóval tőle sok mindent tudtam. Így már célirányosan az egyetem oldalát böngésztem inkább, hogy akkor ez hogyan néz ki, mik a feltételek. De persze, azért nézelődtem más egyetemek oldalán is, csak aztán úgy láttam, hogy nekem is ez a szak lenne jó. De nagyon sok nemzetközi összehasonlító oldal van, adott országon belül vagy európai viszonylatban összevethetsz egyetemeket. Most például, amikor jogi mestert kerestem, akkor az llm-guide.com oldalt használtam, ami kifejezetten ezekre a képzésekre van, és elég sok hasznos információ volt rajta. De nyilván a sima Msc és MA képzéseknek is vannak ilyenek. A study.eu, a mastersportal.com vagy az educations.com is mind hasznos lehet a megfelelő szak összehasonlítására és kiválasztására.
2. Hogyan zajlott a jelentkezés? Mire volt hozzá szükséged?
Igazából azt vettem észre, hogy Hollandiában elég egyszerű bejutni egyetemre, talán még egyszerűbb is, mint Magyarországon, hogy őszinte legyek. Személyesen nem kellett odamenni, és csak néhány, teljesen általános dokumentumot kellett elküldenem.
Az alapképzéshez a bizonyítványomról egy hitelesített, angol másolatot, úgy emlékszem, csak a tizenegyedikesről és a tizenkettedikesről, de ez már elég régen volt. Ezen kívül egy nemzetközileg elismert nyelvvizsga eredményét, ebből én az IELTS-et csináltam. Írtam még egy motivációs levelet, illetve egy tanáromtól kértem ajánlólevelet, és úgy emlékszem, ennyi volt. Karácsony előtt adtam be a jelentkezésem, szóval akkor még nem volt érettségim, de miután meglett, annak a hivatalos angol fordítását is elküldtem. Már februárban tudtam, hogy felvettek, de nyilván az feltétel volt, hogy az érettségim majd sikerüljön. Felvételi vizsga, vagy ilyen itthonihoz hasonló felvételi nem volt.
Mesternél mivel országon belül maradtam, így egész egyszerű volt nekem az egész. Elismerték azt, hogy eddig angolul tanultam, szóval akkor beszélem a nyelvet, és továbbra is folytathatom így. Hivatalos papírt nem volt szükséges beküldenem, mert látják a rendszerben, hogy végeztem, és megvan az alapdiplomám. Nekem még egy motivációs levelet kellett írnom, de tudom, hogy vannak olyan képzések, ahol külön felvételi is van. Például az Amszterdami Egyetemen a Nemzetközi közjog mesteren korábbi kutatási munkákat kell leadni. Illetve a természettudományos irányoknál vannak felvételik matekból vagy hasonló tárgyakból, szóval eléggé szakfüggő. Pszichológián pedig van limit a létszámra, szóval nem vesznek fel mindenkit, és ott van rangsor is, szóval hasonló a magyar rendszerhez.
3. Most, hogy tudjuk hogyan jelentkezhetünk, térjünk rá a piszkos anyagiakra. Milyen költségekkel kell számolni?
Hollandiában mindenkinek van tandíj, nemcsak a külföldi diákoknak. Viszont leszámítva azokat az országokat, ahol ingyenes a felsőoktatás, európai szinten olcsó kategóriába tartozik. Körülbelül annyiba kerül, mint Magyarországon kerülne egy önköltséges képzés. Itt nem félévekre, hanem évekre fizetsz, egy év az 2000€, de első évben a felét átvállalta az állam. Utána a covid miatt csökkentették a felére, szóval elég speciális helyzetben van ez az évfolyam, csak egyszer kellett a teljes összeget kifizetni. De egyébként lehet részletfizetést kérni, szóval elsőre ijesztően hangzik, de megoldható. Plusz támogatást is igényelhetsz rá, ami olyasmi, mint a diákhitel, csak jobb a konstrukció, több idő van a visszafizetésre, és kamatmentes.
A lakhatás viszont nagyon drága. Itt nincsenek klasszikus, magyar értelemben vett kollégiumok. A „koli szerűségek” magántulajdonban vannak, és az egyetemek csak társulnak ezekkel a cégekkel. De ide leginkább csak az elsőéveseket veszik fel, hogy ha idejössz, legalább legyen hol laknod, viszont így is időben kell jelentkezni, mert limitáltak a helyek. Első évben én is itt voltam, de utána albérletet kellett szereznem. Ezt tekintve Hollandiában jelenleg nagyon rossz a helyzet, egyszerűen kevesebb szoba és lakás van, mint ahányra szükség lenne.
Az a probléma, hogy az egyetemek szinte mindenkit felvesznek, nagyon hirdetik magukat, hogy minél több diák jöjjön hozzájuk. Csak hát a lakhatásra nekik nincs nagyon ráhatásuk, az önkormányzati terület, és nem igazán van köztük erről kommunikáció. Az önkormányzatok próbálnak egyébként javítani ezen a helyzeten, most is több építkezés elkezdődött, de ez hosszú folyamat. Emellett drágák is az albérletek Groningenben, pedig nem olyan nagy város, Debrecenhez tudnám hasonlítani. Szobát olyan 350€-tól már kapsz, egy stúdiólakás 700-800€, de persze, ha teljes lakást nézel, attól is függ hányan laktok együtt. Van néha egy-egy olcsóbb is, ha szerencsés vagy kifoghatod, de most ahogy néztem, Amszterdamban még rosszabb a helyzet. Nincs nagyon választási lehetőséged, és emellett egy szobáért elkérnek akár 600€-t. De erről a hollandok is panaszkodnak, ők is látják ez mekkora probléma, viszont persze, ki tudják fizetni, ha kell.
De a lakáson kívül nem annyira nagyon drága a megélhetés, egy átlagos bevásárlás nem kerül sokkal többe, mint itthon.
4. Azért ez így elég sokba kerül. A diákmunkákkal, ösztöndíjakkal mi a helyzet?
Mivel Groningen diákváros, így rengeteg diákmunka van. Én is már egy hónap alatt találtam, amikor odaköltöztem. Először egy gyorsétteremnél dolgoztam futárként, majd utána egy hotelben takarítottam. A hirdetések nagy része futárkodás, amikor a covid után visszamentem, akkor egy ideig én is ismét csináltam. A legtöbb diákmunkához nem kell holland nyelvtudás, az áruházakban el szokták várni, de van, hogy oda is felvesznek anélkül. A fizetés sem rossz, én a legutóbbi helyen 12€-t kaptam óránként, de ez, ha jól tudom, akkor életkor szerint változik. 16 éves korodtól dolgozhatsz hivatalosan, és 23 éves korig növekszik az órabér, utána mindenkinek egységes.
Emellett, ha dolgozol, akkor igényelhetsz állami támogatást, ami maximum 400€ havonta, de ez függ a családi háttértől és a keresettől is. Ez is a diákhitelhez hasonló, mint a tandíjnál.
Szóval én ezekből meg tudtam élni, amikor még „koliban” laktam, akkor azt is ki tudtam fizetni, ami 360-380€ volt, és elláttam magam utána még a következő hónapig. Persze a szüleim is támogattak, de az inkább a tandíjra ment.
5. Említetted, hogy Groningen tipikus diákváros. A közösség milyen? Befogadó, könnyű ismerkedni?
A közösségi élet az egyik legjobb Groningenben. A lakosság nagy része tényleg a diákokból áll, amire nagyban épít is a város.
Rengeteg a szórakozóhely, kocsma, szervezett program, akármit akarsz csinálni, mindig találsz hozzá helyet és embert.
A nemzetközi diákokkal, erasmusosokkal könnyebb összebarátkozni, a hollandok kicsit zártabb közösséget alkotnak, nem igazán van átfolyás. De ha mondjuk csatlakozol egy diákszervezethez, akkor barátkozhatsz helyiekkel is. Összességében Groningen szerintem egy nagyon jó hely arra, hogy egy alapszakot megcsinálj, mert rengeteg emberrel találkozhatsz különböző országokból, sok diákmunka van, biztonságos. Ezen kívül pluszpont, hogy bárhova eljutsz harminc perc alatt biciklivel.
6. Mennyire volt nehéz angolul tanulni? Mikor először beülsz az egyetemre sokszor még magyarul is nehéz követni az órákat.
Hát igen, persze. Nekem elég erős volt az angolom, amikor kimentem volt egy C1-es nyelvvizsgám, az IELTS pedig C2 lett. Úgyhogy ettől nem féltem, de azért kellett idő, mire belerázódtam, mivel előtte nem tanultam angolul tantárgyakat. De egyébként nem volt olyan nehéz, bár sokat segített, hogy a tanáraimnak sem ez volt az anyanyelve. Könnyebb volt így megérteni, nyilván kevésbé voltak gyorsak, jobban artikuláltak, mint egy anyanyelvű tette volna. A szakszavaknak utána kellett sokszor néznem, de az első évben volt egy Legal and Academic English nevű tárgyam, ami pont arra volt, hogy ezekhez hozzászoktasson, és megtanítson egyetemi szintű beadandókat írni. Kicsit felzárkóztató jellege volt, és szerintem hasznos volt.
De elkezdtem egyébként hollandul tanulni, két kurzust is csináltam az egyetemen. Ezek ingyenes lehetőségek voltak, és igazából hasznosak is, A2-es szinten vagyok, csak később erre már erre nem volt időm. Szerintem inkább akkor van értelme hollandul tanulni, ha ott képzeled el a jövődet. Akkor mindenképp megéri és ajánlatos is. Viszont szinte mindenki beszél angolul, így azzal is el tudsz boldogulni.
7. Akkor te nem szeretnél hosszútávon Hollandiában maradni?
Egyelőre még nem tudom. Mester után mindenképp szeretnék más országokat is felfedezni, aztán lehet később mégis ott telepedek le.
Szeretek ott lenni, szeretem az ország hangulatát, az emberek mentalitását. Viszont jó lenne világot látni, mielőtt erről döntök.
8. Nálatok kötelező volt egy külföldi félévet teljesíteni, amit te itthon az ELTE-ÁJK-n csináltál. Mit tapasztaltál, miben volt másabb az egyetem, az élet, mint odakint?
Igen, igazából nekem ez a félévem pont a covid alatt volt, ezért a különböző szabályozások, beutazási korlátozások miatt választottam Budapestet, az volt a legegyszerűbb. Harminc kreditet kellett teljesítenünk, viszont nem olyan tárgyakat kellett felvennünk, amelyek a joghallgatóknak tanulóknak kötelezőek, hanem az angol nyelvű szabválokból válogathattunk. Így azért tegyük hozzá, hogy nem voltak túl nagy elvárások, hiszen ezeket alapvetően extraként szokták csinálni a diákok. Módszertanban nem volt nagy különbség, talán azt tudnám említeni, hogy a kinti tanáraim angolja kicsit rutinosabb, gördülékenyebb volt.
Egyébként nem volt rossz élmény, meg Budapest sokkal nagyobb város, más volt a hangulata, de hiányzott kicsit a groningeni lét.
9. Mindent összevetve hogyan látod, megérte kimenni?
Igen, én egyáltalán nem bánom, hogy így döntöttem. Néha persze van kétely az emberben, de úgy érzem, rengeteg hasznos tapasztalatot szereztem azáltal, hogy elindultam egyedül. Szereztem barátokat, megtanultam főzni, ellátni magamat, dolgoztam. És ezek olyan dolgok, amiket akkor is megtapasztalsz, ha csak vidékről költözöl fel Budapestre, de odakint ráerősített erre, hogy egy teljesen idegen országban voltam.
