Gangesz: Egy szent folyó megszentségtelenítése

A folyó, ami felfoghatatlanul szennyezett, mégis megtisztítja azt, aki megmártózik benne. Az élet folyója, amiben életveszélyes fürdeni. Ezekkel az ellentmondásokkal jellemezhető a Gangesz, az indiai szent folyó.

A Gangesz folyó vizét a hindu hagyomány és vallás szentnek tartja. A hinduk szerint a Gangesz vize – ami a megtisztulás istennőjét, Gangát személyesíti meg – a hívő lelkeket feloldozza a bűneiktől, haláluk után pedig megszabadítja őket a folytonos újjászületés megpróbáltatásaitól. Éppen ezért zarándokok tömegei érkeznek folyamatosan a folyóhoz, hogy megmerítkezzenek benne, vagy igyanak vizéből. Ezekkel a szertartásokkal csupán az a probléma, hogy a Gangeszt a világ ötödik legszennyezettebb folyójaként tartják számon. De mégis hogyan kerülhetett a világ egyik legszentebb folyója ilyen elkeserítő állapotba?

India szemét problémája

A hatalmas GDP és az erősödő gazdaság ellenére India továbbra is a fejlődő országok kategóriájába tartozik. Az ilyen országokra jellemző, hogy az életszínvonal meglehetősen alacsonynak mondható. India egyes területein kifejezetten drámai a helyzet, óriási a szegénység és olykor még ivóvíz hiánnyal is szembe kell nézniük az embereknek. Ezen tények tudatában nem okozhat nagy meglepetést azt hallani, hogy India rendelkezik a világ egyik legrosszabbul működő hulladékkezelési és feldolgozási rendszerrel. Emiatt gyakori az országban a szeméttel borított falvak látványa. Mivel az állam nem mindenhol biztosítja a hulladék elszállítását a lakosság kénytelen saját megoldást keresni, ha nem akar belefulladni a szemétbe. Itt jön képbe a Gangesz, ami – mivel folyóvíz – ,,elszállítja” a nem kívánatos hulladékot, ráadásul ingyen. A katasztrofális hulladékkezelési struktúrának köszönhetően a Gangesz évente több mint 6000 tonna műanyag hulladékot sodor az Indiai-óceánba.

Jonathan McIntosh/Wikimedia Commons

Mérgező ipar

Az előbb említett gazdasági növekedésnek az az oka, hogy az Egyesült Államok óriás cégei szívesen telepítik gyáraikat Indiába, – illetve Kínába – hiszen a fejlődő országokban jelentősen olcsóbbak a termelési folyamatok (többek között azért mert a munkások sokkal kevesebb pénzért dolgoznak). A fejlődő országokban nem jellemzőek olyan fejlett természetvédelmi törvények, előírások, mint mondjuk az Európai Unióban, ezért semmi sem akadályozza meg a gyárakat abban, hogy az olcsó megoldást válasszák és az ipari szennylevet egyszerűen a Gangeszbe eresszék. 

A Himalájából eredő, a Gangesz egyik ágaként jellemezhető 1376 kilométeres folyamba szennyvíz és ipari szennylé is beleömlik, ez képezheti a habot. Sok ammónia és foszfát található benne, ami légúti és bőrproblémákat okozhat. Bhim Szingh szakértő szerint a folyó ezen szakasza évek óta halott, nincsenek benne halak, a madarak is elkerülik. A folyó a kezeletlen szennyvíz miatt sötét színű és nyákos, műanyag szemét borítja a partjait. – írja a 24.hu

A hithű hindu vallású embereket az sem tántorítja el, hogy megmártózzanak a szent folyóban, ha a víz felszínét mérgező anyagok keltette hab fedi, hiszen a Gangeszben fürdeni egy kötelező vallási rituálé.

Money Sharma / AFP

Biológiai szennyezés

Bár az élet folyójának nevezik a halálban is nagy szerepet játszik. A hinduizmus úgy tartja, hogy a Gangesz vize a halottakat is képes megszabadítani és kiragadni a szamszárából, az élet körforgásából.  Éppen ezért gyakran nyújt helyszínt a folyó temetkezési szertartásoknak is. Ez azt jelenti, hogy a holttesteket gyakran a vízbe engedve helyezik örök nyugalomra. A folyóban bomló holttestek tömegei nagy veszélyt jelentenek a vízből fogyasztók számára ugyanis fertőző betegségeket terjeszthetnek.

A változás ígérete

Az elmúlt években elkezdődtek a folyó megtisztítására irányuló projektek Indiában. Az még kérdéses, hogy ezek a törekvések mennyire lesznek gyümölcsözőek, hiszen a Gangesz méretei olyan hatalmasak, és szennyezettsége olyan mértékű, hogy az ilyen vállalkozások már-már sziszüphoszinak tűnhetnek.

Borítókép: borgenmagazine.com