grafológia

Hogyan írod le magad és hogyan olvashatsz másokban?

Egy embert rengeteg oldalról lehet ismerni. Hogyan öltözködik, kikkel barátkozik, miket szeret csinálni és még sorolhatnám. Arra viszont már kevesebben gondolnak, hogy már pusztán az aláírásunk dőlésszöge is számos titkunkat felfedheti.

borítókép: hobim, pixabay.com

A grafológia egy nem túlzottan elterjedt, de annál érdekesebb tudományág, ami az írásképünk vizsgálata alapján képes felfedni, milyen emberek is vagyunk valójában – persze nem tűpontosan, ahhoz egyéb pszichológiai vizsgálat is szükséges. Hiába nem ismert tudomány, mégis több területen alkalmazzák. A kriminalisztikai grafológia bűnügyek felderítésében segít, például amikor kézírás alapján végeznek hazugságvizsgálatot, illetve derítenek fel íráskörülményeket. A bűnügyek mellett párkapcsolatok elemzésénél, de még munkahelyeken is hasznosnak bizonyul, például pályaválasztásnál vagy a munkaerő kiválasztásánál – úgyhogy nem árt megjelenésünk mellett odafigyelni az írásképünkre is az állásinterjúkon.

Kép: Pexels, pixabay.com

Zónák

Függőlegesen szemlélve az írásvonalat, három zónára bonthatjuk: alsó, középső és felső. Az alsó zóna betűi az alsó szárral rendelkező betűk, például a “g” vagy az “y”. A felső zónába a nagybetűk, valamint azok a betűk tartoznak, amelyeknek felső száruk van, mint a “b” és a “h”. A többi betű a középső zónába tartozik, kivéve az “f”-et, ami mindhárom övezetet érinti.

A zónák vizsgálatakor javarészt a térszimbolikát használjuk. A középbetűk számot adnak az egyén szubjektív önértékeléséről és térfoglaló igényéről, míg a szárak rávilágítanak, hogy a vágyaikat mely területeken akarja kielégíteni. Ha az illetőt a szellemi dolgok iránt érdeklődik, akkor a felső zóna, ha pedig inkább az anyagi dolgok iránt érdeklődik, akkor az alsó zóna felé nyúlnak a betűk.

Vonalvezetés és kötésmód

Az a mód, amely megmutatja, hogyan kapcsoljuk össze a betűket összekötő vonalakat (kötésvonalakat), hogyan vezetjük az írásunkat. A vonalvezetés módjából következtethetünk a személyiség alkalmazkodóképességére egyaránt a munka és a kapcsolatteremtés területén is. Ennek elemzése az egyik legfontosabb, mivel ezt a legnehezebb színlelni. Összesen négy fajta vonalvezetést ismerünk: szöges, füzéres, árkádos és fonalas.

A szöges írás fő jellemzője, hogy ívek helyett megtört formákat látunk. Ez az írásfajta ellenállást és az alkalmazkodás megtagadását mutatja. Energikusságot és őszinteséget is kifejez.

A füzéres vagy girlandos vonalvezetés felül nyitott, alul öblösödő, ívesen futó írás. Az író személy alkalmazkodó, engedékeny, nyitott és alapjáraton nyugodt személyiség. Könnyedén köt kapcsolatokat és diplomatikusan oldja meg a problémáit, ugyanakkor könnyen kicsúszhatnak titkok a száján és általában kevésbé önállóak.

Az árkádos írás a füzéres szöges ellentéte. Általában negatív tulajdonságokat hordoz magában: árkádos írásképe van az elzárkózó, világtól izolálódó, titoktartó embernek és annak, aki közvetlen őszinteségre szinte képtelen.

A fonalas írásképben a betűk elvesztik eredeti alakjukat, emiatt az írás nehezen olvasható. Ingatag jellemre, befolyásolhatóságra és benyomásokra fogékony egyéniségre vall. Az ilyen személy türelmetlen, ideges, kapkodó, következetlen, nem kitartó, híján van az őszinteségnek és a lelkiismeretnek.

Dőlések

Az egyén érzelmi életének megítélése szempontjából fontos. Az írás lehet jobbra vagy balra dőlő, de akár álló is. A jobbra dőlő betűk tulajdonosa extrovertált, haladó szellemű, nyitott a külvilág és az élet felé. A balra dőlő írás ennek ellentéte: introvertáltságra, befelé fordulásra, a világtól és az élettől való elhúzódásra utal. Az álló írásképű ember távolságtartó, ugyanakkor elégedett önmagával és az őt körülvevő világgal.

Írásméret

Elsősorban az egyén térfoglaló törekvéseivel foglalkozik és hogy mennyire becsüljük magunkat. A sztenderd írásnagyság három milliméteres, a középzónában mérve. Tehát, ha az “a” betű (ami középzónás) meghaladja a sztenderd nagyságot és átnyúlik az alsó vagy felső zónákba, akkor az írás nagybetűsnek számít.

Nagy betűkkel írnak a vállalkozó szelleműek, a magukat függetlennek érző, tevékeny emberek, míg a kisbetűs írás inkább a szerény és magukba forduló emberek jellemzője. Ugyanakkor a betűméret nagyban függ még kortól és nemtől is. Általában a nőkre és a gyerekekre jellemzőbb a nagybetűs írás.

Kép: Gerd Altman, pixabay.com

Bizonyos betűk és jelentésük

A grafológia bizonyos értelemben hasonlít a tenyérjósláshoz. Míg a kézolvasás esetében adott vonal megmutatja az életünk hosszát, addig a grafológiában adott betű külalakja életünk különböző szegmenseit jellemezheti

“a” – Az énképünket és a munkához való viszonyunkat jellemzi. Egy kövér, horpadatlan “a” betű önbizalomról és nyitottságról árulkodik.

“e” – Szellemi önértékelésünk mutatója. Ha például alábecsüljük magunkat, akkor az “e” képe lapos, a felső félkör pedig szinte csak egy vonal.

“g” – Az önbecsülés és a szexualitás betűjele. Egy szerelmi harmóniára való igénnyel és készséggel rendelkező ember “g”-je nagyon hasonlít egy nyolcasra.

“gy” – Megmutatja, hogyan gondolkodik a párkapcsolatról. Ebben az esetben a “g” az írót, az “y” pedig a partnerét jelenti. A betűk távolsága megmutatja, milyen közel állnak egymáshoz a felek. A távolság mellett a szintkülönbségre is érdemes odafigyelni: amennyiben a “g” betű magasabban van, mint az “y”, az a partner lenézését jelentheti. Ha pedig az “y” egy hármasra hasonlít, akkor fennáll egy harmadik fél jelenléte is a kapcsolatban.

“k” – Elárulja, hogy a személy munkavégzés területén belül tervező vagy kivitelező típusú ember.

“l” – Ez a betű megmutatja, mennyire szeretnénk tanulni. Nem csoda, hogy “pedagógusbetűnek” is nevezik, ugyanis azt is megmutatja, hogy képesek vagyunk-e a tudásunkat másoknak is átadni. A tudálékosok nagy hurokkal, míg a tudásukat kimutatni félők kis hurokkal írják.

“o” – Az “o” leginkább a körre hasonlít, amiről legtöbben a kerek egészre asszociálnak. Ez a betű szintén én-kép betűnk és azt mutatja meg, hogy mások mennyire látnak minket teljes, harmonikus embernek. Minél kerekebb, annál jobb közérzetről árulkodik.

“r” – Nézzük meg egy karrierre éhes és ambiciózus ember “r”-jét: azt fogjuk látni, hogy a betű végvonala hosszasan elnyújtózik.

“s” – A munkaerő betűjele. Egy széles “s” jó munkabírást, sőt, munkamániát is jelenthet, míg egy keskeny alacsonyabb terhelhetőséget.

“t” és áthúzása – Megmutatja, mennyire vagyunk vezetőképesek és mekkora a másokon való uralkodásunk mértéke. Az áthúzás hiánya határozatlanságról, másokat lebecsülő és lelki gyengeségről tesz tanúbizonyságot, de akár fizikai gyengeséget is jelenthet. Minél magasabban van az áthúzás, a személy annál elégedettebb önmagával.

A haldokló kézírás

A grafológia tudománya, akárcsak a kézírás hagyománya, kiveszőben van a technika hódítása miatt. Régen még papíron leveleztünk egymással, ahol jó hosszasan fejtettük ki gondolatainkat és érzéseinket, elvégre akár heteket is várhattunk a válaszra. Ehhez képest ma másodpercek leforgása alatt kaphatunk választ bármilyen üzenetre, ami a gyorsasága miatt mindenképpen pozitív, ugyanakkor személytelenebb. A fentebb felsorolt tulajdonságok csak törtrészei mindannak, amit az írásban elemezni lehet, ugyanis egy teleírt lapnak gyakorlatilag minden négyzetmillimétere információval szolgál. Ezeket az elemeket taglalja az íráselemzés iránt érdeklődőknek Soóky Andrea A kézírás hangjai című kötete is, ami példákkal teletűzdelve tanítja meg a kézírás elemzésének minden fortélyát.