Annak ellenére, hogy harmadik számú sorozat, igen prominens csapatok szerepelnek benne, mint a korábban sikert sikerre halmozó José Mourinho vezette AS Roma, a két éve Bajnokok Ligája döntőt játszó Tottenham, a tizenkilencszeres svájci bajnok FC Basel vagy a tizenötszörös holland bajnok Feyenoord. Mellettük a nemzetközi porondon újoncnak számító csapatok is láthatóak mint a 2012-ben alapított szlovén NS Mura, a félprofi gibraltári Lincoln Red Imps vagy az örmény Alashkert. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az európai klubfutball egy nagyon érdekes elegye a Konferencia Liga, amelyre érdekes lehet odafigyelni az elkövetkező években.
A Konferencia Liga lebonyolítása
A Konferencia Liga megjelenésével az Európa Liga átszervezésére is sor került. Az eddigi években az EL-ben 48 csapat vett részt, amiből 24-en jutottak tovább és ezen csapatok kiegészülve a 8 Bajnokok Ligájából kiesett csapattal alakították ki a 32 fős egyenes kieséses szakasz mezőnyét. Az új sorozat indítása mellett az EL színvonalának emelése is célja volt az UEFA döntéshozóinak, így a csoportkört 32 résztvevősre csökkentették, az ide be nem jutó csapatoknak pedig lehetősége maradt a Konferencia Ligában szerepelve megmutatni magukat az európai színtéren.
A Konferencia Liga selejtezőjében 184 csapat vett részt, ebből végül 32-en kerültek a főtáblára. A 4 fős csoportok első helyén végző csapatok automatikusan továbbjutnak a legjobb 16 közé, a másodikok pedig az Európa Ligából kieső csoportharmadikokkal fognak egy oda-visszavágós párharcot játszani, hogy tovább szerepelhessenek a sorozatban. Ezzel pedig újabb olyan csapatok kerülhetnek a Konferencia Ligába, akik komolyabb nézettséget hozhatnak a sorozatnak. Idén ezek közé tartozik az angol Leicester City, a holland PSV, a (z egyelőre Szalai Attilát soraiban tudó) török Fenerbahce, a francia Marseille vagy éppen a több mint 50 skót bajnoki címmel rendelkező Celtic.
Mi okozott meglepetést és mi nem?
Tegnap este lezárult a Konferencia Liga csoportköre (kivéve a COVID miatt elhalasztott Rennes – Tottenham mérkőzést, ami sorsdöntő lehet), eddig igazán nagy meglepetésről kizárólag pont a Tottenham kapcsán beszélhetünk. A legtöbb csoportban a nemzetközi tapasztalattal rendelkező gárdák jutottak tovább, míg az európai kupákban szárnyaikat bontogató újoncok alulmaradtak a csoportkör küzdelmeiben. Meglepő lehet a kolozsvári CFR Cluj könnyed búcsúzása vagy a Bundesligában jelenleg hatodik Union Berlin kiesése, bár a német csapat legfontosabb játékosai nem játszották végig a csoportkört.
Sokkal látványosabb a Tottenham gyengélkedése, akik idegenben kikaptak a Vitesse és a Mura csapatától is, de a Rennes ellen is képtelenek voltak győzni Franciaországban. Bár a “Sarkantyúsok” legnagyobb sztárjai sem játszották végig a csoportkört, a Transfermarkt által 697,25 millió euróra becsült keretértékű londoniaknak még tartalékosan is illett volna megvernie a 7,53 millió eurós NS Mura és a 37,48 millió eurós Vitesse csapatait (érdekesség, hogy a Tottenham keretében 23 olyan játékos van, akit a német szakportál értékesebbnek becsül a szlovén csapat teljes kereténél).
Hogyan tovább?
Valószínűleg a legtöbb futballszerető álmából felkeltve is egyből el tudja dúdolni a Bajnokok Ligája himnuszának dallamait. Kevésbé karakteres, bár az évek során pozitív visszhangra talált az Európa Liga himnusza is. A Konferencia Liga ellenben nem kapott saját himnuszt és a második számú kupasorozat himnuszát játsszák a mérkőzések előtt, ez pedig jól szimbolizálja az egész sorozatot. Mindenképp pozitívum, hogy az UEFA igyekszik kisebb országok csapatainak vagy a topbajnokságok nagyjait megközelíteni nem tudó gárdáknak is lehetőséget biztosítani a nemzetközi porondon való megmutatkozásra. Azt pedig már az első idény is megmutatta, hogy a lenézett “kicsik” is tudnak komoly meglepetést okozni, aminek a Tottenham vereségei mellett legjobb példája a dán FK Bodø/Glimt ámokfutása, amely során 6-1-re győzték le a végső győzelemre is esélyesnek tartott AS Romát.
Az utolsó párosításokba viszont valószínűleg nem fognak tudni beleszólni a kevésbé tőkeerős klubok, hiszen az EL-ből kieső nagycsapatok és a múlt idényben rosszabb szezont futó topbajnokságokból érkező alakulatok ellen nehéz felvenni a versenyt. Kérdés, hogy a döntőhöz közeledve ezek a gárdák milyen mértékben vetik be legjobbjaikat, hiszen ha nem is a legmagasabb presztízsű trófea, a Tottenham és a Roma 2008, a Marseille pedig 2012 óta nem ünnepelhetett kupagyőzelmet, a Konferencia Liga pedig lehetőséget nyújthat ezeknek a csapatoknak a híres-hírhedt “winning mentality” kialakításában. Én mindenesetre alig várom a december 13-i sorsolást, ahol megtudhatjuk, hogy ki kivel csaphat össze februárban.
