Szemét Európában
Az Eurostat időközönként részletes statisztikákat közöl az Európában termelődött szemét mennyiségéről. Ezekből kiderül, hogy 2018-ban, az iparban és a háztartásokban mindösszesen 2337 millió tonna szemét keletkezett. Ez lakosság arányosan azt jelenti, hogy minden egyes európai lakosra évi 5.2 tonna szemét jut.
Ennyit szemetelünk?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ugyan kik termelik ezt a sok szemetet. Tapasztalataim szerint a lakosságnak két válasza van erre a kérdésre. Egyrészt felelősek azok az emberek, akik pazarló életet élnek bele nem gondolva ez mekkora szennyezéssel jár (avagy szinte mindenki). Másrészt felelősek a gyárak, amik napi szinten több hulladékot termelnek, mint egy ember egész életében.
Mind a kettő szektornak jelentős szerepe van, azonban a valóságnak egyik válasz sem teljesen felel meg. A háztartások, vagyis az emberek, közvetlenül Európa szemetének mindössze 8,2%-át adják. A gyárak pedig alig valamivel többet, 10,6%-ot tesznek ki. Így nehéz lenne csak őket okolni.
Az ábrából is jól látszik, hogy Európában a legtöbb szemetet két szektor termeli. Ezek az építő ipar (35,9%), illetve a bányászat és kőfejtés (26,6%). Soka nem gondolunk ezekre a területekre, mint jelentős hulladék termelők. Pedig tehetnénk, hiszen az itt keletkező szemét majdnem kiteszi az Európában összesen termelt szemét ⅔-át.
Ez a szemét más, mint a többi
Az építőiparban és a bányászat-kőfejtés szektorban keletkező hulladék eltér a többi szektora jellemző szeméttől, ennek legjelentősebb része ugyanis ásványi hulladék. Ebbe a kategóriába tartozik például a kitermelt föld, a beton, a homok, de a különféle törmelékek is.
Ezek a hulladékok általában nem újrahasznosíthatók. Tehát logikus megoldás lenne mellőzni őket, ez azonban sokkal nehezebb, mint gondolnánk. Egy építkezést ugyan ki lehet vitelezni kevésbé pazarló módon, azonban, ha ezt így is teszik akkor is rengeteg ,,sitt” fog keletkezni. Ez hatványozottan igaz a bányaiparra: nem lehet lyukat fúrni törmelék nélkül.
Melyik ország termeli a legtöbb szemetet?
Most, hogy kiderült az átlag polgárt és a gyárakat nem tudjuk olyan magabiztossággal hibáztatni amiatt a 2000 millió tonna szemét miatt, mint korábban. Talán az olvasóban is felmerült az igény: hibáztassunk egy országot. Vagy kevésbé nyersen fogalmazva nézzük meg mely országok felelősek a szemét termelésért.
A fenti grafikon lakosságarányos bontásban mutatja a szemét termelést. Befutó helyeken találjuk Észtországot, Bulgáriát, illetve talán sokak meglepetésére Finnországot. Ez utóbbiról általában nem, mint fő környezet károsító országról szoktunk beszélni. Valamelyest ellentmondásosnak érezhetjük a statisztikát, hiszen a finnekkel kapcsolatban sokkal gyakoribbak a progresszivitásukat dicsérő hangok. Ha eszünkbe jut az előbbi okfejtés az ásványi hulladékokról, már csaphatunk is fejünkre: valami kapcsolat lesz a kettő között. Ha így gondoljuk, jól gondoljuk!
Észtországban, Finnországban és Bulgáriában is jelentős bányászati és kőfejtő tevékenységek zajlanak, ahogy építkezések is. Így a megtermelt szemetük akár 86-90%-ban ásványi eredetű. Ezzel egyébként nincsenek egyedül, hasonló a helyzet Romániában és Liechtensteinben is. Az ezt bemutató ábrával még könnyebben átláthatjuk a helyzetet.
Mik a trendek, és mi lesz ezzel a sok szeméttel?
Talán nem meglepő, hogy az ásványi hulladékok sajátos természete miatt létezik olyan statisztika, amely nem számol velük. Ebben a statisztikában vizsgáljuk azt, hogy alakult Európa szeméttermelése 2004 és 2018 között.
Ahogy a gazdaság fejlődik feltételezhetjük, hogy a szemét kibocsátás is nőni fog. Európa gazdasága pedig az elmúlt években sokat erősödött. Ennek ellenére azonban nem öntött el minket teljesen a szemét. 2004-ben 779.5 millió tonna szemét keletkezett, ami 2018-ra 812 millió tonnára nőtt. Ez mindössze 4.2%-os növekedést jelent 14 év alatt. Ez természetesen közel sem jelenti azt, hogy minden tökéletes. Az EU-ban 2018-ban 2169 tonna szemét volt valamilyen módon kezelve (ez az adat nem tartalmazza az exportált szemetet, de az importált szemetet igen). Ennek a hulladéknak mindösszesen 37.9%-át hasznosították újra, 38.4%-a szeméttelepekre került. A maradék pedig egyéb kezelésben részesült, pl.: ártalmatlanították, vagy elégették.
A hulladék kezelésben egyes országok között jelentős különbségek vannak. Némelyik ország, mint Olaszország vagy Belgium, kiemelkedően magas százalékban hasznosítja újra a szemetet, míg más országok, mint Bulgária vagy Románia, szinte semennyit sem hasznosít újra.
Az EU jövőbeli tervei
A jelenlegi Európai hulladék kibocsátás nem elképesztően magas, azonban bőven lehetne csökkenteni, és ezt az Unió is látja. Elsősorban a hulladék helyes kezelésére akarnak összpontosítani, avagy az újrahasznosításra továbbá szeretnék a jogi környezetet is fejleszteni. Hogy mindezek hova jutnak/jutottak arról a jövőben még olvashatnak tőlem.
Az EU ezzel foglalkozó hivatalos felülete itt található.
Borítókép: pexels.com
