Borítókép: Darko Stojanovic, pixabay.com
Jelenleg a szak pontos megnevezése Egészségügyi gondozás és prevenció (védőnő), így, ha esetleg érdekelne titeket, ezen a néven keressétek. A képzés Budapest mellett Debrecenben, Szegeden, Pécsen és Miskolcon érhető el, utóbbi pedig azért is különleges, mivel ott indul majd az ország első erre épülő mesterképzése, a szakvédőnői. A jelenleg is működő tanácsadói tanfolyamok is (pl.: laktációs tanácsadó) megmaradnak persze alternatívaként.
Ez is egy olyan foglalkozás, ahol a fiatalokat nem a pénz vagy a kényelmes irodai munkakörnyezet motiválja, na de akkor mi?
„Én anno nagyon szerettem a védőnőmet, miatta kaptam kedvet ehhez a szakmához. Plusz mindig is családokkal szerettem volna foglalkozni, és mivel szeretem a gyerekeket is, ezért emellett döntöttem” – fejtette ki Fanni.
Mit is csinál pontosan a védőnő?
Habár mindenki ismeri a munkájukat, hiszen kiskorunktól kezdve egészen tinédzser éveink végéig az életünk részét képezik, mégsem feltétlen egyértelmű hogyan is működik a rendszerük.
A területi védőnő már egészen a családtervezéstől kezdve jelen van a szülők életében, majd a várandósság alatt is segíti őket különböző tanácsadásokkal. Azonban itt nem ér véget a feladata, egészen a gyermek hatéves koráig figyeli folyamatosan a fejlődését, kijárva a családhoz pedig a szülők jóllétét is ellenőrzi. A gyermeket hatéves korában az iskolavédőnő veszi át. Innentől a középiskola végéig ő látja el a feladatot. Kevésbé közismert pozíció a kórházi védőnő (aki a szülésnél és az azt követő feladatok ellátásában segít), illetve a szolgálatos védőnő, aki pedig gyermekelhelyezéseknél van jelen, és a gyermekvédelemben van szerepe. Mindenki maga döntheti el, számára melyik hely a legszimpatikusabb, mely feladatok állnak hozzá legközelebb, ezért igyekeznek a képzés alatt mindegyikbe betekintést nyújtani.
„Nekem a legszimpatikusabb a területi gyakorlat volt, így valószínű diploma után afelé fogok elindulni. Kórházakban is dolgoztam többször, viszont ott éreztem a leginkább, hogy nem elég megbecsült a szakmám, egyértelműen a védőnő áll ott a hierarchia alján.”
Első hallásra ez egy tipikus gyakorlati munkakörnek tűnik, azonban a látszat erősen csal. Rengeteg dokumentációt rejt magában.
„A védőnői munka 80%-a dokumentáció, ha valamit elmondasz szóban, azt is le kell jegyezni, hogy elmondtad. A gyakorlatokon is úgy működött, hogy mi csináltuk a vizsgálatokat, majd utána mi is dokumentáltuk azokat. Így nagyon be kell osztani az időt, hogy mennyit szánunk magára a felmérésre, és mennyit a papírmunkára. Arról nem is beszélve, hogy minden kerületben más programot használnak, illetve papír alapon is meg kell lennie mindennek.”
Na de mi a helyzet külfölddel?
Ha valaki külföld felé szeretne orientálódni, akkor sajnos nem ez a neki való képzés. A védőnők hungarikumnak számítanak, így odakint ez a szakma nem sok lehetőséget rejt. Más országokban szülésznők végzik a védőnők dolgát, pedig az itthoni rendszer egy roppant családbarát forma. Ennek hála nemcsak a kórházban, hanem utána is tudnak kihez fordulni a felmerülő kérdésekkel.
A szakma hungarikum voltát azonban a tapasztalatok szerint nem kommunikálják eléggé, habár nagyon fontos információ lenne.
„Tudtam, hogy egyedi szakma, viszont azzal nem voltam tisztában, hogy ennyire. Az egyik órámon jöttem rá, ahol a tanár az Erasmusról beszélt, majd mondta, hogy ez nekünk úgysem releváns, mert nem mehetünk.”
Ha valakinek mégis minden vágya külföldre menni, akkor Finnország kiskaput jelenthet. Ott hasonló rendszer működik, mint nálunk, ugyanakkor a különbségek miatt biztos csúszást jelent a képzésen egy kint töltött félév.
Mekkora a szakmában az elhelyezkedési kedv?
A kint töltött félévekkel tehát érdemes számolni jelentkezés előtt, pláne, ha figyelembe vesszük, enélkül is mennyien jutnak el a mintatantervnél később a diplomáig. Ennek oka a szórótantárgyak mellett, hogy sokan csak tartalékként tekintenek a szakra, arra az esetre, ha az első helyen megcélzottra nem nyernének felvételt. Akadnak azonban olyanok is, akik rövid időn belül rájönnek, hogy mégsem ez a nekik való irány és inkább az egész egészségügyi képzést maguk mögött hagyják.
„Körülbelül kilencvenen kezdtük, és most negyvennyolcan maradtunk, a csúszósokkal együtt hatvannyolcan talán. De a maradókon is azt látom, hogy még nem tudják, ebben szeretnének-e elhelyezkedni. Három emberről tudom biztosan, hogy tényleg nagyon elhivatottak és ezt szeretnék csinálni. A többiek inkább úgy vannak vele, adnak neki egy esélyt, aztán maximum elvégeznek mellette valami mást is. Én is ehhez a táborhoz tartozom. Ha védőnő maradok mindenképp területre mennék, mert az áll hozzám legközelebb, de ez attól is függ, milyen ajánlatokat fogok kapni. Maga az elhelyezkedés nem nehéz, mert nagyon sokan mennek nyugdíjba, és nincs elég utánpótlás.”
