Norbi magyar alapszakon végzett az ELTE BTK-n, majd elvégzett egy alkalmazott nyelvészet, valamint egy magyar nyelv és irodalom tanára – magyar mint idegen nyelv tanára mesterképzést, jelenleg az Alkalmazott Nyelvészet Doktori Program doktorandusza. A DOSZ Nyelvtudományi Osztályának elnökeként tevékenykedik, korábban pedig az ELTE BTK HÖK Magyar Intézetek Képviseletének elnöke is volt. A konferenciát az említett két szervezet tagjai szervezik.
Pintér S. Benedek: Hogyan fogant meg az ötlet, hogy megszülessen maga az ABsolute? Mi a konferencia célja?
Bencze Norbert: Az első konferenciát 2017-ben tartottuk, az ötlet körülbelül fél évvel korábban ragadt meg minket. Akkor a Magyar Intézetek Képviselete volt az egyedüli szervező, de az alapgondolat az volt, hogy ne csak a magyar szakhoz szorosan kapcsolódó nyelvészettel és irodalommal, hanem más bölcsészeti kutatásokkal is foglalkozzunk, az alkalmazhatóságra és a felhasználhatóságra helyezve a hangsúlyt. A kutatási irányok is arrafelé mutatnak, hogy a tudomány egyre interdiszciplinárisabb lesz, már nem tud egy kutatás egyetlen területen maradni és a felhasználási területek is egyre fontosabbak. A hallgatók és doktoranduszok is úgy szeretnének tanulni, hogy lássák, az hogyan használható a gyakorlati életben, és olyan elméletet szeretnének, ami ténylegesen, jól láthatóan használható a gyakorlatban, megalapozza azt. Abba az irányba mozdulunk, hogy az alkalmazás, a tudás, ami megszületik, az társadalmilag is hasznos legyen. A konferencia célja az is, hogy megmutassa, milyen sokféle lehet a bölcsészettudomány, a néprajztól kezdve a történettudományon át a médiáig számos aspektusa van. És hát kinek mutassa meg? Részben annak a közegnek is, akik ebben benne vannak: olyan hallgatóknak, akik érdeklődnek más bölcsészettudományi terület iránt és belehallgatva az előadásokba, megismerhetik ezeket. Illetve kifelé is, hogy látszódjék, hogy nem egy területen folyik a párbeszéd, hanem első hallásra eltérő témát feldolgozó előadók kerülhetnek egy szekcióba és ez mind belefér a bölcsészettudományokba.
P.S.B.: Szóval ezért tartod fontosnak, hogy az alkalmazhatóság a konferencia nevében is hangsúlyozva legyen.
B.N.: Igen, ez azért fontos, mert az alkalmazott bölcsészet kifejezés nem bevett fogalom. Sokakban ez a két szó akár ellentétet is jelenthet, de ugyanakkor ez foglalja össze a konferencia lényegét. Az ABsolute névben is az AB ezt a két szót, az alkalmazottat és a bölcsészetet rejti magában, és emellett arra utal, hogy sokféleképpen meg lehet közelíteni ezt a témakört.
P.S.B.: Válaszodból az derült ki, hogy még a bölcsészek körében sem igazán elterjedt a bölcsészet alkalmazott megközelítése. Milyen területei férnek bele az alkalmazhatóságba a bölcsészettudományoknál?
B.N.: Nem szeretnék egy-egy területet konkrétan kiemelni, de ide tartozik az is, ha a filozófia vagy az esztétika eszközrendszerével vizsgálják egy film, könyv vagy sorozat társadalmi hatásait. A bölcsész foglalkozhat például a koronavírus körül kialakult diskurzussal, a történettudomány terén pedig olyan digitális eszközökkel, amik segíthetik az elmúlt korok értelmezését és bemutatását. Az elmúlt években olyan előadások is előkerültek, amik egy nagyon speciális területről szólnak, de a mindennapjainkat meghatározzák. Az irodalomtudományban az értelmezés kerül a középpontba, például a depresszió feldolgozása kapcsán, a nyelvészet terén a különböző nyelvek egymáshoz kapcsolódása, például a kétnyelvűség feldolgozása.
P.S.B.: 1-2 konkrét példát, korábbi években bemutatott témát tudnál említeni?
B.N.: Volt tavaly egy előadás, ami azzal foglalkozott, hogy a műemléki rekonstrukcióban hogyan használható fel a történettudomány, de szó volt a koronavírus kapcsán a narratív bűnbakképzésről, és arról is, hogy hogyan segíthet a bölcsészettudomány az orvosoknak és pszichológusoknak a mentális zavarral élők kezelésében.
P.S.B.: Mit gondolsz, érdemes lehetne a bölcsészkaron is minél korábban bevonni piaci szereplőket? Van ilyen aspektusa az alkalmazhatóságnak?
B.N.: Sokszor mi bölcsészek is kételkedünk magunkban, és azt gondoljuk, hogy amit mi csinálunk, az nem alkalmazható úgy piaci alapon mint a természettudományok vagy az informatika. De az elmúlt évek változásai egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy a bölcsészettudomány terén is van számos terület, ahol az alkalmazás központi kérdés. Nem feltétlenül minden esetben cégekre gondolok, de az oktatásban, a kulturális életben, az emberi folyamatok és a társadalom megértésében fontos szerepe lehet a bölcsészettudományoknak, az ezzel foglalkozó szervezetek bevonása kölcsönösen előnyös lehet.
P.S.B.: Ehhez viszont a tudományos élet kapujában állóknak is aktivizálniuk kell magukat. Mit gondolsz, milyen szerepe van a fiatal kutatóknak a tudományszervezésben?
B.N.: Szerintem a fiatalok másféle látásmódot hoznak magukkal. Ők lehetnek azok, akik más keretek között foglalkoznak egy területtel és újabb diskurzusokat nyithatnak akár egy új konferenciával, akár egy kerekasztal-beszélgetés szervezésével, de akár egy új területet nyitó szakdolgozati, doktori témával is. Ha beszélünk ezekről a témákról, akkor egyre többen látják, hogy lehet ilyet is csinálni és el lehet mozdulni egy olyan irányba, hogy minél életközelibb legyen a bölcsészet. Szerintem fontos szerepe van a fiataloknak, hogy ilyeneket szervezzenek, tulajdonképpen az egyetem erre a diskurzusra épül, és jó, ha ebből minél többen kivesszük a részünket és alakítjuk ezeket a folyamatokat.
P.S.B.: A konferencia a tavalyi év után idén is online lesz. Milyen kihívásai vannak egy online konferencia szervezésének és milyen lehetőségeket rejt magában?
B.N.: A konferenciák egyik fontos része, sőt célja, hogy összegyűljenek emberek és együtt töltsenek egy rövidebb-hosszabb időt, és tényleges diskurzus alakuljon ki azokról a témákról, előadásokról, amik elhangzottak. Manapság nem jellemző, hogy valaki 2-3 napot eltölt egy konferencián, és mindenhez hozzászól és végigköveti, úgyhogy ez a jellege elveszett a konferenciáknak, amire a COVID még inkább ráerősített. Ezek a beszélgetések ugyanis inkább a szünetekben történhetnek meg, egy online konferencia esetében ez nagy nehézségeket okoz. Tavaly ezeket online kávészünetekkel próbáltuk meg visszahozni, de sajnos ez nem működött olyan jól, mint élőben, így nehezebben kezdünk párbeszédbe. Az online konferencia előnye viszont, hogy sokkal többen tudják követni a konferenciát és sok más intézményből érkeznek előadók és nekik könnyebbséget jelent, hogy nem kell Budapestre felutazniuk. Az is előnyös, hogy az online előadásokat könnyebb rögzíteni, ahogy ez tavaly meg is történt, és aki hozzájárult, annak előadása már elérhető a konferencia Youtube oldalán.
P.S.B.: Korábban említetted, hogy a konferencián a szekciók nem kizárólag diszciplináris alapon különülnek el. Ezek hogy alakulnak ki?
B.N.: A szekciók a befogadott absztraktok alapján kerülnek kialakításra. Szempont, hogy a hasonló tudományterületek kerüljenek egymás mellé, de szeretnénk tematikailag párbeszédbe állítani az előadásokat egymással, hogy egymásra is reflektáljanak. Ilyen például, amikor a médiakutatás mellé odakerül egy propagandaszöveg történeti-módszertani elemzése, felhasználása, vagy egy Generációk címet viselő szekcióban a különböző történelmi síkokat összevető irodalomelméleti, művészetelméleti, filmtudományi előadások kerülnek egymás után.
P.S.B.: Idén már az ötödik évét éli meg a konferencia. Miben változott, fejlődött az évek során, fel tudnál vázolni egy fejlődési ívet?
B.N.: Az előadások száma jelentősen megnőtt és mostanra vannak visszajáró előadóink is. Újabb jellemző a konferencia végén megtartott kerekasztal-beszélgetés, ami mára szerves része a konferenciának és mindig reagál valami aktuális témára. Idén például a járványhelyzet bölcsészettudományokra gyakorolt hatása lesz a középpontban, és a célunk, hogy a problémák megosztásán, a panaszkodáson túllépjünk, és a kényszer szülte pozitív változásokra koncentráljunk. Nagy előrelépésnek tartom, hogy idén először angol nyelvű szekciók is lesznek. Most már nem csak magyar anyanyelvű hallgatók adnak elő, szóval elkezdett nemzetközivé válni a konferencia.
P.S.B.: Egy utolsó kérdésem lenne. Mit kell tennie annak, aki részt szeretne venni a konferencián?
B.N. : A konferencia a Teams felületén lesz megtartva egy zárt csoportban. Előzetesen, illetve a konferencia napján is lehet regisztrálni a név és az e-mail cím megadásával. A honlapunkon megosztott linkkel lehet csatlakozni regisztráció nélkül is a konferenciahívásba, de így az interaktív kávészünetek csatornái, illetve a csoportba feltöltött tartalmak nem lesznek elérhetőek. Akár egy-egy előadásra is be lehet csatlakozni, ha egy téma megragadja valaki figyelmét. Célunk is, hogy minél többekhez eljussunk, és párbeszédet kezdjünk ezekről a témákról, tehát várunk minden érdeklődőt.
