Mielőtt belevágnék ebbe a témába, írjuk körül, pontosan mit is jelent a megújuló energiaforrás, mint kifejezés. Tulajdonképpen olyan energiahordozók kihasználását takarja, amik nem képesek kimerülni, ezzel folyamatos tiszta energiaforrást biztosítanak.
Az energiaforrások esetében kimondottan fontos, hogy megfelelő mennyiségű energiát szolgáltasson az igényeink kielégítéséhez (hogy felmelegítse otthonainkat, működtesse az infrastruktúrát és a településeket, stb.). Ezek az energiahordozók zöld energiát kínálnak számunkra, ami azt jelenti, hogy kevesebb szemetet termel és csökkenti az üvegházhatást, amik szerepet játszanak a klímaváltozásban is.
Több fajtája is létezik ennek: biomassza, vízenergia, geotermikus energia, szélenergia és napenergia.
Ennek hatására a környezetvédelmi mozgalmak is szívesen hivatkoznak rájuk egyaránt politikai és ökológiai szempontokból. Az elmúlt időkben pont ennek megnyilvánulási módjai voltak a világszerte elterjedt klímasztrájkok és a Greta Thunberg-jelenség is.
Európa szempontjából az energiaigény egyre csak nő, emellett egy elég ingadozó energiapiaci árral kell szembenéznünk. Az unió energiapolitikai céljai ebből a szempontból úgy néznek ki, hogy egyaránt meg akarják tartani az ellátóbiztosságot, versenyképességet, de emellett a fenntarthatóságot is el akarják érni a fosszilis energiahordozóktól való függés megszüntetésével és az üvegházhatás csökkentésével.
Országunk is részt vett ennek a programnak a megvalósításában. Magyarország kiemelkedően jó természeti adottságainak köszönhetően minden abilitással rendelkezik a terveknek akár a túllépéséhez is. Azonban hazánk az átlagos európai trendekkel szemben erősen le van maradva.
Magyarország szélenergia-felhasználása
Hazánknak több ,,szélben gazdag” területe is létezik, ebből a legjelentősebbek a Kisalföld területén helyezkednek el, ahol a legkedvezőbbek a természeti adottságok az energiaforrás számára. Ha az ember a környéken jár, nem lehet figyelmen kívül hagyni a hatalmas szélerőmű parkokat, amik kimagasló számú helyet foglalnak el a területen.
Azonban 2016-ban megjelent egy kormányrendelet, ami olyan feltételrendszert ír elő a szélfarmok létesítésére, amivel nagy mértékben megnehezítették az erőművek telepítését, például nem lehet 12km-es lakótávolságban elhelyezkedniük. Ezzel közel ellehetetlenítették a szélerőművek kihasználtságát hazánkban.
Országunk napenergia-forrásai
Magyarország legnaposabb vidékei országunk déli részén helyezkednek el, ezért egyértelmű, hogy a legtöbb napenergiát ezeken a vidékeken lehet fellelni. Ezek a kollektorok többnyire a Dél-Dunántúl területén találhatók, bár mostanában terveznek Nógrád és Győr-Moson-Sopron megyében is elhelyezni belőlük.
Az alternatív energiaforrások közül talán a napfénykollektorok számítanak a leginkább bevett zöldenergia-gyűjtő módszernek. Míg a kisebb napelemes erőműveket épületek tetejére, addig a nagyobbakat a talajra telepítik, de akadnak példák vízen lebegő naperőművekre is.
Vizeink hasznosítása az energia javára
A vízenergia Magyarországon nem igazán elterjedt energiaforrás. Ez az erre nem megfelelő földrajzi körülmények (nagy esésű folyók hiánya) és a társadalmi ellenállás számlájára írható.
Jelentős tervezet a Bős-nagymarosi vízlépcső lett volna, amit magyar oldalról erősen támadtak, majd 1992-ben fel is mondtak. Ennek ellenére vízerőművek létesítésére folyamatosan jelennek meg tervek.
Magyarországon a közeljövőben csak minivízerőművek létesítésére lehet számítani. Ennek ellenére reméljük, hogy több potenciál is megmutatkozhat még a közeljövőben.
Biomassza – mi is az és hogyan tudjuk hasznosítani?
A biomassza bolygónk felszínének egy vékony rétegében, a bioszférában elhelyezkedő anyag és energiahordozó. Ezt az energiaforrásunkat tulajdonképpen a Nap energiája fotoszintézis útján táplálja. Ez az anyag mindenhol körbevesz minket.
Az energianyerés egyik helyi lehetősége, amikor szennyvízből, trágyából hő- és villamos energiát nyernek a szerves anyagok rothasztásával. A keletkező metánt biogáz tornyokba gyűjtik, ami ott árammá alakítható. Így kisebb települések, tanyacsoportok, mezőgazdasági üzemek hő- és áramellátása oldható meg.
Ugyanakkor a biomassza általi energiatermelés költséges folyamat. Valamint a biomassza felhasználása növelheti az élelmiszerárakat, mivel az előállítása éppúgy mezőgazdasági területeken folyik, mint az élelmiszertermelés.
Hazánk kékszalagosa: a geotermikus energia
A geotermikus energia felhasználási folyamata a következőképp néz ki: a föld hőenergiáját valamilyen technológia segítségével a felszínre hozzuk és ezt az energiát hasznosítjuk. Országunk azért van előnyös helyzetben, mert az alattunk lévő alapkőzet vékonyabb, mint az európai vagy akár a világátlag, emiatt a hőátáramlás intenzívebb, mint másutt.
A termikus adottságaink miatt nálunk 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot, 2000 méter mélységben pedig már 100 fok feletti a hőmérséklete. Magyarország adottságait tekintve geotermikus nagyhatalom, a potenciális energiamennyiség az USA és Kína mellé emeli az országot a statisztikákban. Jelenleg a geotermikus energiafogyasztás a teljes energiafelhasználás 0,28 százalékát teszi ki hazánkban.
Összegzés
Hazánk területén rengeteg megújuló energiaforrás foglal helyet, csak ezeket jobban ki kellene használnunk, nagyobb teret engedni nekik vagy kutatni a fellelésük ügyében. Elképzelhető, hogy az Európai Unió zöld energiára való áttérése pozitív változásokat hoz majd a témában, nekünk viszont radikálisabb módszerekkel kellene fellépnünk az érdekükben.
Borítókép: natrue.org
