Az egyik legtöbbet hamisított termék
Tapasztalataim szerintem sokan nem hallottak még arról, hogy lehet a mézet hamisítani. Pedig lehet, mégpedig olyannyira könnyedén, hogy a méz a harmadik legtöbbet hamisított élelmiszer a világon közvetlenül a tej és az olívaolaj után.
Viszont mielőtt részletesebben kibontanám a hamisítás módszereit, és problémáit megkísérlem a kedves olvasó figyelmét teljességgel elveszíteni egy unalmas, de szükséges definícióval, mi is az a méz?
“A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek.”(Magyar élelmiszerkönyv)
Hogy készül a hamis méz?
A mézhamisítás többféle módon történhet azonban mint minden hamisításhoz, ehhez is szükség van pár feltételre. Egyfelől szükség van egy olcsó helyettesítő anyagra, másfelől a piacnak készen kell állnia a hamisított termék befogadására.
A méz hamisítása nem igényel olyan kitűnő kreativitás, mint amilyet a műtrágyából vagy ablakmosó folyadékból bort készítő “szakemberek” évről-évre megcsillantak. Ehhez a folyamathoz egyetlen dologra van szükség: cukorra. Az pedig hatalmas mennyiségben és olcsón elérhető.A fejlett világban nagy kultúrája van a mézfogyasztásnak, ami azt eredményezi, hogy jellemzően több mézet fogyasztunk, mint amit magunk meg tudnánk termelni. Az Európai Unióban elfogyasztott méz kb. 40%-a import. Bár Magyarország az EU-n belül a negyedik legnagyobb méztermelő, így a hazai fogyasztást ki tudná elégíteni pusztán a magyar termésből, mégis importra szorul hiszen az itthon gyártott méz nagy részét külföldre exportálják.
Mindenki át akar verni
A mézhamisítás többlépcsős történet (lehet). A termelésben cukorsziruppal szokták etetni a méheket, ami így a mézbe kerül ezzel akár többszörösére hígítva azt. Ha ez a méz nem a fogyasztóhoz kerül, hanem egy felvásárlóhoz az tovább folytathatja a hamisítást. Ilyenkor például izocukrot kevernek a mézbe, de az sem ritka, hogy egész egyszerűen egy olcsóbb import mézzel hígítják a valóban jó minőségű terméket.
Veszélyes a hamis méz?
Az ilyen módokon hamisított méz semennyire sem veszélyes az emberi egészségre, nem károsabb, mint bármely magas szénhidráttartalmú élelmiszer. Illetve az is érdekes, hogy bár a hamis méz kifejezetten rossz minőségű és a hatóságok gyakran könnyedén kiszűrik őket, a fogyasztóknak láthatóan egyáltalán nem tűnik fel ha hamis mézet esznek. Így fordulhat elő az, hogy az áruházakban kapható mézek akár kétharmada hamis.
A mézhamisítás valójában gazdasági kockázattal jár. Egy becsületes méhész értelemszerűen nem képes felvenni a harcot egy a mézét akárcsak helyileg “hígító” másik méhésszel szemben. Ez pedig vagy azzal jár, hogy a méhészek többsége hamisítani fog, vagy azzal, hogy a nem hamisító méhészek tönkremennek. Ez már önmagában is elegendő baj lenne, de még nem beszéltünk arról, ahol ezt nagyban űzik.
A kínai arany
Az, hogy Kínában mézet hamisítanak-e az inkább filozófiai vita mintsem tudományos. Ott ugyanis egészen mást tekintenek méznek, mint akár itthon vagy nyugaton. Általánosan bevett eljárás, például, a fentebb leírt első módszer, miszerint a méheket cukorsziruppal etetik a hozam növelése érdekében.
Ez olyannyira nyílt, hogy Magyarországra sem érkezik Kínából méz. Persze csak közvetlenül nem, hiszen közvetetten, Ukrajnából, Thaiföldről stb. érkezhet, és ezeknél nem kizárható a kínai eredet.
A kínai méz pedig olcsó és nagy mennyiségben van jelen így mesterségesen lent tartja a méz világpiaci árát, ha pedig az alacsony a magyar méhészek sem sokkal mehetnek fölé.
Borítókép: Pexels.com
