Az, aki környezettudatosabb szeretne lenni, máris egy tudatos ember: hiszen van egy célja, amiért tenni szeretne, így elkezdi kutatni, mit tehet annak érdekében. Sajnos az átlagembernek vannak bizonyos szokásai, amik nehezítik ezt a tudatosságot. Ebből 3 szokást mutatunk most be.
Felelőtlen online vásárlás – Igen, most már van ilyen is. A pandémia okozta új életvitel egyik alapja az online vásárlás lett, mely egyben kedvező és káros hatást is gyakorolt a fogyasztókra. Az online vásárlás egyszerűsége rendkívül népszerűvé vált, és a vírushelyzetet követő időszakban is megmaradt kapóssága. 2020-ban majdnem másfélszer annyit nőtt az online kereskedelem, ami igencsak feltűnő különbség. Az online vásárlással önmagában nincs gond, a probléma a rendszertelen, impulzus szerű vásárlás: az online felületeken folyamatos reklámok buzdítják a fogyasztókat arra, hogy rendeljenek még weboldalukról, ehhez pedig rendkívüli ajánlatokat kínálnak. Éppen ezért, előfordulhat, hogy egy héten háromszor érkezik csomagküldemény, melynek nem csak a futár fosszilis anyag kibocsátását növeli, de a felgyülemlett csomagolóanyagot is. A kiszállított csomagokat legtöbb esetben extra csomagolóval biztosítják, hogy szállítás során ne essen baja. Ez sajnos valóban szükséges, de csak plusz szemetet termel. Mit tehetünk akkor, hogy mindez csökkenjen? A tudatos online vásárlással egy időben, egy helyről érdemes rendelni, nem össze-vissza, így jelentősen csökken a shoppingolásunk környezetre gyakorolt negatív hatása.
Szelektív gyűjtése helytelenül – Azok, akik szelektíven gyűjtik a szemetet, máris sokkal tudatosabbnak vallják magukat, azonban fontos, hogy valóban odafigyeljenek arra, mit szabad adott kukákba dobni. A műanyag és papír gyűjtőkbe ugyanis nem csak ránézésre kell bedobálni a szemetet! Rendkívül fontos, hogy ne legyenek szennyezettek: a tusfürdős tubusok az üdítős palackok és az étel konzervek is ki legyenek mosva, a ragasztócsíkot szedjük le a papírdobozról, valamint az újságok fém kapcsait is távolítsuk el! A szelektív gyűjtésnek a célja, hogy a különböző anyagok ne keveredjenek vagy szennyeződjenek, tehát, ha ez nem történik meg, minden fáradozás hiábavaló: a nem megfelelően gyűjtött szelektív egésze a kommunális hulladékba kerül. Éppen ezért, mindig olvassunk utána, mit szabad beledobni és hogyan, ezzel mások munkáját is figyelembe véve.
Fast fashion – A divatipar köztudatton az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon. A fast fashion jelensége eluralkodott az utóbbi évtizedben, melynek alapja a folyamatosan megújuló kollekciók, kedvező áron. Ezek azonban nem hosszú távra vannak tervezve, könnyen elhasználódnak, ami a ruhák rövid idő utáni kidobásához vezet. A fogyasztók pillanatok alatt felemésztik a kínált árukat, éhségük azonban csillapíthatatlan: a gyorsan elhasználódó anyagok, a folyamatosan változó trendek és a megújulásra vágyó emberek forgatják a textil ipar malomkerekét. Mit tudunk tenni, hogy ez megváltozzon? A second-hand shopok remek alternatívaként működnek, mindkét irányból: megunt ruháinkat nem a szemétbe, hanem ide, akár adományboltokba is adhatjuk. A rejtett kincsekről nem is beszélve: remek márkákat találni ezekben a boltokban, akár olyat is, amit hazánkban nem is árusítanak. Mindemellett a legfontosabb: a tartós, minőségi anyagból készült ruhaneműk vásárlása. Természetesen ez többnyire magasabb árkategóriában van, de megéri: egy tartós ruhadarab több szezont, évet is kibír, míg egy fast fashion ruhanemű egyet is alig.
Nem kell óriási erőbefektetés, hogy pozitív változást érjünk el: apró lépésekkel haladhatunk a környezettudatosabb énünk felé.
