Reneszánszát éli a szén Európában

Kényszerintézkedés, kényszerintézkedés hátán. Európa- és világszerte nyílnak újra a szénbányák és az erőművek. Bár a klímavédelmi szempontok hamar sarokba lettek dobva a szén alapú energiatermelés fellendítése komoly gazdasági kihívást jelent.

Fordul szén politika Németországban

Németország gazdasági minisztere, Robert Habeck már június közepén beszélt a német szén alapú energiatermelés felpörgetésének szükségességéről. Ezt azután tette, hogy a Gazprom júniusban “technikai okokra” hivatkozva lecsökkentette a gáz exportot az Északi Áramlat 1-es vezetéken és a német vezetésnek végérvényesen be kellett látnia, egyre sürgetőbb feladat leszakadni az orosz energia ellátásról.

A Zöld párt politikusa hozzátette hogy elveivel ellentétben áll a szénerőművek használata, és ezt minden bizonnyal így is gondolja, miért ne tenné, de ez végeredményben nem sokat számít. Németországban megindul a szénerőművek reneszánsza. Pontosabban megindulna, de a problémák egymásnak adják a kilincset.

Robert Habeck a Klímavédelmi intézkedésekről tart előadást. Forrás: BMWK

Jöhet a szén, de honnan?

Németország már most rengeteg szenet használ. Villamos energia szükségleteit 2021-ben 18.8%-ban lignitből és 9.3%-ban feketekőszénből fedezte, és mivel az országban ilyen mennyiségben nincs kitermelés ezt importból fedezték.

Ennek az importált szénnek az  50%-a a háború előtt Oroszországból érkezett, azonban az unióban elfogadott szankciók értelmében minden szénimportot le kellet állítani Augusztus 10-ig.

A szén szerencsés módon a gáznál „egyszerűbb” műfaj, jobban szállítható, és bár az erőművek átállítása időt vesz igénybe, a szén exportőrökből válogathat az ország. Ausztrália, Kolumbia, Dél Afrika, Indonézia, de még az USA is szóba jöhet, az ár persze érzékeny téma.2021 január 4.-én a szén 69.75 dolláros tonna áron kezdett a világpiacon, innen azonban hamar kilőtt és 2022 februárjában volt, hogy napokig 400 dollár felett volt az ára. Az elmúlt hónapban pedig 350 és 400 dollár között ingadozott az árfojam. A világban megnövekvő szénigény pedig az 500 dolláros szénárat is kilátásba helyezi, így Németországnak nem lesz olcsó a szénerőművek működtetése.

Akadozó ellátási láncok

A covid hatásaként az elmúlt években sokszor lehetett hallani az akadozó ellátási láncokról, és a csordultig teli amszterdami kikötőről, a lakosság pedig ennek hatását karácsonyi ajándék rendeléskor közvetlenül is érezhette. Mostanában kevesebbet olvasni a szállítmányozás problémáiról de a helyzet csak lassan javul. 

A szén szállítása pedig igen komoly feladat. Európa, praktikusan Hollandia nagyobb kikötői, amik alkalmasak ilyen méretű szállítmányok fogadására, továbbra is, hosszú időre előre foglaltak és ha a szén el is éri a kontinenst, utána sem tiszta hogyan tovább. Németország, vasútvonalai, nem egyedüliként európában, újabb több ezer tonnányi szén nélkül is túlterheltek. A belvízi hajózást pedig a kontinensen rég nem látott mértékű aszály korlátozza. A Rajna egyes szakaszai, kis túlzással, pocsoja méretűre száradtak és a folyót alig 30-40%-os hatékonysággal „működik”. A német belföldi szállítmányozáson az sem segít, hogy a jelenlegi intézkedések nincsenek összhangban az egy ideje hirdetett, 2038-as német karbon semlegességel. A COP26-on ugyanis eddigre ígérte a német vezetés, hogy fokozatosan leállítja szénerőműveit. A piaci szereplők pedig, nem meglepő módon, előre elkezdtek felkészülni a változásra, például kapacitásaik csökkentésével melyekre most nagy szükség lenne.

Erőművek, forrás: Pexels

Büdös a lignit, de kell

Mint azt fentebb is írtam Németország nem csak feketekőszénből termel áramot, hanem nagyon nagy részben lignitből. Az ilyen lignit erőművek, vagy erőmű blokkok leállítása régóta folyik, de most, minthogy szükség lett rájuk ezek újranyitását is tervezik. A Bundestag több törvényjavaslatot is nyújtott már be a témában és az szinte biztos hogy az ilyen erőmű blokkok és velük együtt több lignit bánya is, újra lesz nyitva. Az első nagyobb üzembe helyezést már a zöld párt is elfogadta így október 1-vel 1,8 GW kapacitású, lignit tüzelésű, erőmű blokkot kapcsolnak vissza. Egyébként pont 2022 végére tervezték lecsökkenteni a lignit alapú termelés kapacitást 15 GW-ra, ami még 10 év alatt 9 GW-ig csökkene. Ezek a most veszélybe kerültek.

Magyarország is a szén felé fordul

Németország példája nem egyedi. Európa szerte és itthon is hasonló folyamatok zajlanak. Bár sok hasonlóságot felfedezhetünk vannak alapvető különbségek a német és a magyar villamosenergia portfólióban. 

Az egyik legalapvetőbb különbség a földgáz használat. Magyarország gázfüggősége az energiatermelésben sokkal nagyobb a németnél. Míg Németországban a földgáz erőművek a villamosenergia szükséglet 15%-át fedezik addig itthon ez 26%, cserébe viszont szénből sokkal kevesebb energiát termelünk, ez alig 8,5%-ért felelős a német 28%-al ellentétben. Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyar energiatermelés zöldebb, hiszen németországban a megújulók aránya 40% míg Magyarországon kb. 20%. Ez inkább jelenti azt számunkra, hogy nincsenek hatalmas szén alapú energiatermelési takarékaink, amiket fel lehetne éleszteni.

Mátrai Erőmű

Magyarország tulajdonképpen egyetlen jelentős termelésű szénerőműve a Mátrai Erőmű. Azonban a magyar karbonsemlegesség jegyében ezt is elkezdték leállítani/átalakítani. A tervek szerint sok másik magyar erőműhöz hasonlóan földgáz, biomassza és hulladék alapú termelésre ált volna át.

Ezek a tervek most azonban félbeszakadtak. A Közlönyben megjelentek szerint nem hogy nem állítják le az erőművet, de „négy blokkos” módban működik ezentúl. 

A Mátrai Erőmű korábban úgynevezett 2+1-es állapotban működött. Ez azt jelenti, hogy 2 állandó működésű blokk mellett van egy harmadik amit az egyik kiesése esetén használnak. Az erőműnek ezen a három blokkon túl is van kapacitása, ezt használnák ki most, azonban ezeket jó okkal nem működtették.A Mátrai Erőműből, mindent összevetve és a részletekbe el nem veszve kb. 125-150 MW-os teljesítményt lehetne kifacsarni ami a jelenlegi 450-500 MW-os termeléshez adódna.

A Mátrai Erőmű, forrás: Borsod24

Jöhet a szén, de honnan? 2.0

Ismét itt a fontos kérdés. Mivel szenet Magyarország sem fog tudni importálni Oroszországból, Orbán Viktornak,  Olaf Scholz-hoz hasonlóan, más utakat kell keresnie.

A már említett Közlönyben megjelent rendeletként az is, amit a Miniszterelnök a Kossuth Rádióban mondott el: Fokozni kell a széntermelést és újra kéne indítani a bányákat. A tervben viszont van egy „kis” bukkanó. A magyar bányák közel sincsenek újraindításra alkalma állapotban, mondták el bányászati szakértők a Magyar Hangnak.

Elsődleges probléma az újraindítással a szakemberhiány. Ez nem újkeletű probléma Európában. A német vasút kapacitási problémáit is részben ez okozza, itt azonban súlyosabb a helyzet. 

Magyarországon a kétezres években bezártak szinte minden bányát és minden szakmunkást elbocsátottak. Ők az elmúlt 10-20 évben elhelyezkedtek a munkaerőpiac más területein. Ezzel párhuzamosan a vájárképzés is leállt amit újraindítani is évekig eltarthat, nemhogy megvárni az első szakképzésből kilépő munkásokat. A szakértők azt is elmondják, hogy azok a bányászok, akik a bányabezárásokkor elhagyták a szakterületet már akkor középkorúak voltak és mára a legfiatalabb tapasztalt generációk is 53-54 évesek. Ők pedig nem fognak a tárnákban dolgozni.

A nagy környezetvédő álmok

Végignézve Európán, a lassú recesszióba csúszás az energia válság és a háborús helyzet miatt úgy érződik, az országok vezetésének kisebb gondja is nagyobb, mint a klímakatasztrófa elkerülése. 

Bár gyenge ígéretek vannak arra, hogy ezek az intézkedések csak átmenetiek lesznek, egy ilyen mértékű ipari változásnál ez is éveket jelenthet. Európa szerte egyre kevésbé tűnnek valószínűnek az ígért 2030-40 körüli karbonsemlegességi tervek, és egyelőre az sem látszik, hogy fenntartható energiából milyen gyorsan lehetne pótolni, ha egyáltalán lehetne az orosz energiát. 

Az energiaárak csökkenésnek indultak de az elkövetkezendő években komoly szén-dioxid-kibocsátással fog járni. Hogy hosszú távon mi várható, arról egyelőre keveset tudni, remélhetőleg mikor az országok vezetői Novemberben összeülnek a COP 27-en többet fogunk megtudni.