Borítókép: Nagy Renáta, Hallgató Magazin
A térkép Khanna Konnektográfia című könyvében található, – amely a globális civilizáció jövőjével foglalkozik – és azt mutatja be, hogyan fog kinézni a világ, ha (vagy inkább amikor) 4 Celsius-fokkal magasabb lesz a bolygó átlagos hőmérséklete. A zölddel jelzett térségek lakhatóak, élelem termesztésre alkalmasak; sárgával a lakhatatlan sivatagok vannak jelölve; a barna szín olyan területekre utal, melyek áradások, szárazság vagy extrém időjárás miatt nem lakhatóak; a pirosra színezett részek pedig a megemelkedett tengerszint miatt víz alá kerültek.
Magyarország sorsa
Egy ilyen baljós térkép esetén teljesen természetes, ha egyből Magyarországot keressük tekintetünkkel, hogy megtudjuk mi lesz kis hazánk sorsa a jövőben. Sajnos nem sok jót ígér a klímaváltozás a Kárpát-medencei népeknek. Az előrejelzés szerint Európa nagy része egy hatalmas egybefüggő sivatag lesz, amelynek a mi országunk is részét képezi. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a folyóink és tavaink kiszáradnak, a földek pedig elviszítik termőképességüket. Az élelem- és vízhiány miatt az ország lakosságának jelentős része kénytelen lesz máshol új életet kezdeni.
Elsivatagosodás
Nem Magyarország lesz az egyetlen, amely területét homokdűnék fogják ellepni. A kontinens egész déli részére ugyanez vár, így Spanyolország, Olaszország és Franciaország is érintett. Ez egy klímamigráció nevű jelenséghez fog vezetni, ami már most is létezik és egyre fokozódik. Annak a sok millió embernek, akik a kontinens szerencsétlenebb részén élnek, muszáj lesz valamelyik észak-európai országban menedéket keresnie. A jelenlegi hideg-mérsékelt övezetben található térségek kellemes, valódi mérsékelt övezetivé válnak, így a skandináv országok csábító célpontok lesznek, de Észtország, Írország, az Egyesült Királyság, illetve Németország és Lengyelország északi részei is alkalmasak lesznek a letelepedésre.
Európán kívül sem különb a helyzet, a homok még az olyan nagyhatalmakat is maga alá gyűri, mint Kína vagy az Egyesült Államok. A térképből kiindulva az elsivatagosodás összesen nagyjából 4 milliárd embert fog klímamenekültté tenni.
Elsüllyedt világok
Bár a 4°C-kal melegebb világ jelentős része extrém szárazsággal fog szembenézni, olyan területek is lesznek, amelyek örülnének egy kicsit kevesebb víznek. A felmelegedés ugyanis a jégtakarók olvadásával jár, ami tengerszint-emelkedéshez vezet. A térképre nézve úgy tűnhet, hogy nem okoz túl nagy veszteséget a tengerszint-változás, – hiszen viszonylag kevés a pirossal jelzett terület – de a valóság az, hogy nagyon sok, több milliós óriás város helyezkedik el óceán partokon. New York (lakosság: 8,4 millió), Sydney (lakosság: 5,3 millió), Melbourne (lakosság: 5,0 millió) és Hollandia (lakosság: 17,4 millió) nagy része sok más jelentős helyszínnel együtt víz alá kerülhet.
A felmelegedés “győztesei”
Szerencsére nem minden országnak lesz sanyarú sorsa a jövőben. Bár Kanada, Oroszország és a skandináv országok is fognak partmenti térségeket veszíteni a tengerszint-emelkedés miatt, összességében mégis gyarapodni fog a termőképesnek és lakhatónak számító területük. Ennek az az oka, hogy ezen északi nemzeteknek jókora részét jelenleg hó és jégtakaró fedi, mely a 4 Celsius-fokos emelkedés során felolvad és termőképes földeket fed fel.
A klímaváltozás legnagyobb nyertese ilyen tekintetben kétségkívül Oroszország lesz, ahol a szinte felfoghatatlan méretű – 13 100 000 km²-es – Szibéria fog barátságtalan fagyos térségből egy óriási, kellemes klímájú, belakható helyszínné változni. Szibériában jelenleg körülbelül 33,4 millió ember él, de a felmelegedés után akár 2-3 milliárd ember is gond nélkül lakhatna a hatalmas területen, mely háromszor akkora mint India. Annak ellenére, hogy a klíma kedvezően alakul az említett országok számára, ők sem maradnak probléma nélkül. Nekik kell majd szembenézniük a klímamigráció problémáival, amikor a több milliárd hontalan ember náluk fog menedéket keresni.
Antarktisz, az új világ
Azon emberek számára is van remény az új életre, akik az előbb említett országokba valamiért nem kapnak bebocsátást. A reményt a gyakran méltatlanul elfelejtett hetedik kontinens, az Antarktisz jelentheti. Jelenleg egy pár kutatón és tudóson kívül csak pingvineknek és fókáknak nyújt élőhelyet a jéggel fedett földrész, de a jövőben a nyugati része a hőmérsékletváltozásnak köszönhetően kizöldülhet. A kontinens ezen részén lehetőség lesz földművelésre és városok alapítására. Bármennyire is izgalmas elképzelni azt a szituációt, ahogyan az otthonukat elvesztő emberek a világ különböző pontjairól a Déli-sarkra vándorolnak és egy potenciális új nemzetet alapítanak, a feladatunknak ennek megakadályozása, és a jég fedte helyek megóvása kell lennie.
