Szczuka Panka

„Sokkal összetettebbek annál a dolgok, hogy szavakkal le lehetne írni. Ezt a hiányzó részt pótolja a zene.” – Interjú a Flanger Kids énekes-dalszerzőjével

Szczuka Pankával beszélgettem a Flanger Kids Дevával és Ohnodyval közös, Budapest Parkos koncertje után.

Borítókép: index.hu

Mérföldkőnek számít a Budapest Parkban koncertet adni? 

Az egyik legnagyobb színpad és a legnagyobb befogadóképességű hely volt, ahol eddig játszottunk, de szerencsére ennek ellenére sikerült nem túlizgulnom a koncertet. Megnyugtató volt az is, hogy két másik előadó mellett léptünk fel, mi indítottuk az estét, és hogy a kis bázisunk és sok ismerős is eljött. A Park kezdeményezése volt ez az este, onnantól, hogy ők megszervezték, úgy voltam vele, hogy nyomjuk, lesz ami lesz! Nem az számított, hogy mennyi ember jön el, hanem hogy mennyire befogadóak. Nyilván fura lett volna, ha alig vannak, de hál’ isten erről nem volt szó.

A színpadról mennyire figyeled az emberek visszajelzéseit? 

Abszolút fontosak nekem. Sokszor nézek a közönségre, bár a Parkban pont napszemüveg volt rajtam a lemenő nap miatt, valaki meg is jegyezte, hogy olyan voltam, mint egy „boldog Stevie Wonder”.

Vannak zenészek, akik teljesen elvesznek a saját játékukban koncert közben. Bár gondolom ezt a lead kevésbé teheti meg. A Flanger Kidsben kire van osztva ez a szerep? 

Az énekes kicsit mindig ebben a szerepben van. Meg azáltal, hogy én beszélek a számok között, kiemeltebb figyelmet kapok talán. De próbáljuk megmutatni, hogy Gyarmati Fannyval ketten vagyunk a Flanger Kids, ha meg épp négyfős felállás van, akkor igyekszünk odafigyelni, hogy mindenki kapjon teret.

Flanger Kids közös kép
Kép: facebook.com

Egy nagyon érdekes összehasonlítást hallottam nemrég: szintén feltörekvő zenekar, szintén duó,  és még abban is hasonlít, hogy ők is ötvözik az elektronikus zenét és a hangszereket a színpadon:  Analóg Balaton. 

Most, hogy így mondod, hangulatában lehet valami hasonlóság. A 4 am kapcsán már mondták nekem többen is, hogy szorongó a hangulata, és az Analóg Balaton számaiban is ott van ez a vibe. Van valami „kifacsartság” benne, ami nálunk talán ebben a számban van meg leginkább. Hogy ez zeneileg mitől lesz, azt már nehéz megfogni. De ez mindenképpen hízelgő.

A dallamokat egyedül írod? 

Az ének-témákat általában én találom ki, egy dal van, ami sokaknak a kedvence és nem teljesen én írtam: az pont a 4 am. Annak a számnak a születésénél éppen alkotói válságban voltam, semmi nem tetszett, amit kitaláltam. Hónapokat szenvedtem, hogy bármit írjak, a refrén volt csak meg. Az első részhez semmi ötletem nem volt, és végül Fanny küldött gitáron kisebb dallamokat, hogy legyen valami minimális téma az elején, és hogy írjak hozzá szöveget. De utólag visszanézve jól működik. 

Hogy jött, hogy bandát alapítotok? 

Fannyval ez már a 4. közös formációnk, általában sose az első a befutó. Neki volt a Berklee egyetemen egy projektje, amikor felvett elektronikus zenei tárgyakat, hogy az elejétől a végéig készítsen egy teljes dalt. Akart bele éneket, és mivel már zenéltünk korábban együtt, engem kért meg rá. Ebből lett az In Your Room

Ami ugye a Telekom Electronic Beats programjában debütált. 

Így van. Amikor ezt megírtuk, még nem volt vele különösebben terv, csak pont jókor jött a lehetőség, szóval beneveztük a pályázatra a dalt. A megadott téma a „karantén alatt íródott dalok” volt.  

Akkor innen a cím. 

Igen, igen, és amikor beválogatták, akkor jött a felismerés, hogy ezzel a projekttel érdemes foglalkozni. 

A szöveget te írtad? 

Közösen Nagy Izabella költővel, aki még egy korábbi zenekarunknak írt szövegeket.

A Flanger Kidsben már egyedül írod a szövegeket? 

Igen, eleinte nehéz is volt, viszont így közelebb állnak hozzám a dalok.

Maga a szövegírás mennyire jön magától? 

Sokkal nehezebben írok szöveget, mint dallamot. Ha beszélek, akkor is sokszor azt érzem, hogy amit kimondok, az nem pontosan ugyanaz, mint ami belül van bennem, mert sokkal összetettebbek annál a dolgok, hogy szavakkal le lehetne írni. Ezt a hiányzó részt pótolja a zene. Nem konkrét érzelmeket írok le a dallamokkal, a zenével, de elő lehet vele hívni mindenkiből egy kicsit mást. Ez pedig nagyon izgi.

Flanger Kids zenekar
Kép: reflektorfestival.hu

A számok sorrendje az albumokon tudatos döntés? Itt arra gondolok, hogy elmesél-e egy sztorit? 

A Dreaming of a Better World-on nem annyira volt központi sztori, inkább hangulatra néztük mi a legjobb sorrend. Viszont most az új EP-nél van benne koncepció.

Ez az, amit most fogtok majd kiadni? 

Igen, igen. Személyesebbek is a dalok, és van egy kronologikus sorrend a szövegek szempontjából.

Albumcímet ér kérdezni? 

Az egyik dal címe a névadó: Slowly. Azért ezt választottuk, mert olyan lassan készült el. Januárban kezdtük el, talán Fanny kicsit korábban is dolgozott már valamelyik számmal, de akkor küldte el nekem az elsőt, és most ősszel fogjuk megjelentetni a kész anyagot. Persze relatív, hogy mi a lassú. Engem mindig megnyugtat, mikor nagyobb zenekarok ilyeneket osztanak meg, hogy: „ennek a dalnak az alapötlete öt évvel ezelőtt született meg.” Másokkal is előfordul, hogy visszanyúlnak régi ötletekhez, vagy sokszor átdolgoznak egy számot, mire elnyeri a végleges formáját.

Ezért adtátok ki előre a Beantown-t, mint single-t? 

Igen, nem akartuk, hogy teljes csönd legyen, ezért adtuk ki a Figure It Out-ot meg a Beantown-t.

Nézitek, hogy havonta mennyien hallgatnak titeket? 

Küld a Spotify egy összesítőt szerencsére. Amikor egy új szám kijön, akkor megugrik a hallgatottság.  De átlagosan havi kétezren hallgatnak minket. Elégedett vagyok vele, mert látok benne egy folyamatos építkezést. Persze a Spotify nem feltétlenül mérvadó, mert ha felkerül egy szám egy olyan listára, amit sokan hallgatnak, akkor az együttes hallgatottsága is megugrik, ezért csinálnak például sokan karácsonyi számokat. Mi is felkerültünk egy-két hallgatottabb nyári listára, amikor kijött a Beantown. Egyébként elég durva, milyen részletes elemzéseket készít a Spotify a zenékről. Milyen hangulatuk van, milyen hangszerek vannak benne, teljes boncolás.

2022: algoritmizált jövő. 

Nagyon para. A közönségről is nagyon sok adat van. Nők vagy férfiak, milyen országból hallgatnak minket, mennyi idősek, és ennél még sokkal specifikusabbak.

Flanger Kids banda
Kép: keretblog.hu

Albumborítók. Egységes és absztrakt. Ki készítette, mit kell erről tudni? 

Szilvás Fannit kértük meg, hogy tervezzen nekünk borítókat. Magyar grafikusok munkáit nézegettük, és Fanny találta meg őt Instagramon. Nagyon bejött az elborult világ, ami a képeiből áradt, de közben vannak olyan művei is, amik letisztultabbak, esztétikusabbak. 

Voltak kritériumaitok, vagy csak ráírtatok, hogy légyszi valamit rajzolj már nekünk?

Hát valami ilyesmi, igen. Azóta is teljesen szabad kezet adunk neki. Nagyon ritkán van, hogy egy-egy számhoz van valami vizuális elképzelésem, pl. egy színvilág, de aztán az is lehet, hogy mást csinál.  Általában elküldi az első verziókat és megkérdez minket, hogy melyik tetszik nekünk. 

Akkor ez hosszútáv. 

Igen, remélem.

Neked és Fannynak is van zeneakadémiai, jazz szakos előképzettségetek. Az egy eléggé más műfaj.  Mennyire segít vagy gátol téged/titeket ez abban, amit most csináltok? 

Gátolni nem gátol, mert hát ezek vagyunk mi. Inkább egy folyamat volt, hogy elhiggyük, hogy ennek a fajta zenének is van létjogosultsága. Mert elég sok kommentet hallani az ellenkezőjéről. Pl.: „mióta bejöttek a szintik a zenébe, az már nem is zene”. Nem ismerik, ezért máshogy tekintenek erre a fajta zenére, mint mondjuk a saját jazz zenéjükre. De nem mondanám, hogy ez hátráltatott minket. Van egy elég biztos alaptudásunk, ha meg kell, akkor félre tudjuk tenni, és go-with-the-flow! Ettől lesz eklektikus, és amíg érdekes, addig engem más zenéjénél se zavar, ha kiforratlan. Ha érzem, hogy tök izgalmas ötletek vannak benne.

Akkor, ha van egy jó koncepció, a többi majd jön magától?  

Igen, ez független attól, hogy ki mennyit tanult.

Egy nagyon kreatív ember, aki meg soha életében nem tanult zenét, lehet, hogy nem tudja  megvalósítani az ötleteit. 

Ha igazán akarja, hozzátanul, hogy jobban ki tudja magát fejezni. Szerintem ez nem olyan, hogy muszáj. Mindenkinek más az útja. Én is eljutottam valahogy a klasszikus hegedűtől addig, hogy most épp elektronikus zenét csinálok.

Szczuka Panka énekel
Kép: facebook.com

Mikor kezdtél el zenét tanulni? 

6 évesen. Családi dolog volt, mindkét szülőm nagyon szerette a zenét, ezért akarták, hogy a tesóimmal valamit mindenképp tanuljunk. Volt egy hegedűtanár ismerőse a családnak, szóval így jött ez a hangszer. Egész sokáig, 13 éves koromig hegedültem, és csak utána tértem át az énekre.

Mennyire volt nehéz megtanulni hegedülni? 

Ez inkább a szüleimnek lehetett nehéz, de persze ők mindig elfogultak velem kapcsolatban.

Hogy jött a jazz? 

Úgy jött, hogy Pomázon, ahol laktunk vagy jazz-éneket, vagy népi éneket lehetett tanulni. Mivel a népit nem éreztem annyira közel magamhoz, így a jazzt választottam, és tanultam aztán kilenc évig.

Jótékonyság. Közös Liget Alapítvány és zenei élet Pomázon. Beszélnél erről kicsit? 

Az alapötletem az volt, hogy élénkítsük a zenei életet, mert van egy elég jó zenesuli Pomázon, de a kötelező koncerteken túl mindenki Budapestre meg Szentendrére jár. Ezen próbáltam változtatni az elmúlt pár évben. Próbáltunk nem klasszikus értelemben vett koncerthelyszíneket választani. Játszottunk már udvarban is, kicsit ilyen Művészetek Völgye hangulattal. Sokféle tér lehet alkalmas zenélésre, és be is jött, mert sok embert odavonzottak a fellépések. A jótékonysági koncert gondolata is régebb óta bennem volt, és tavaly szerveztük meg az elsőt Pomázon, Csillagszóró néven a Közös Liget Alapítvánnyal együtt, akik már elég sok jótékonysági akciót csináltak a közelben. Idén volt a második, november 25-én a Pomázi Művelődési Házban.

Koncertek vagy stúdiózás? 

Koncertek. Sokkal nagyobb élmény nekem. Az is jó, amikor megszületik egy új anyag, de addig eljutni nehéz folyamat meg kemény munka. A koncertekhez is kell gyakorlás, de ott már bízom a tapasztalataimban.  Szóval, ha csak az egyik lehetne, koncertek.