Sőt, két bolygó légkörében is. Na persze nem itt, hanem sok-sok fényévvel odébb. A WASP-76b illetve a WASP-121 b légkörében észlelték a bárium nevű fémet, a Very Large Telescope segítségével, amely Chiléből kémleli a világűrt. Ezek az úgynevezett exobolygók (bolygók, melyek nem a mi naprendszerünk tagjai) a forró jupiterek osztályába tartoznak, ami annyit tesz, hogy legfőképpen gázokból állnak. Továbbá igen közel keringenek a napjukhoz (egy év rajtuk kevesebb mint 2 földi nap alatt telik el), ezért nagyon forróak is.
Jó, de mi az a bárium?
A bárium a periódusos rendszer 56. eleme, ezüstös színű, és könnyűfémnek számít. Magában nem fordul elő a természetben, mert jól reagál más anyagokkal, de kinyerhető például a tengervízből, édesvizekből, vagy a talajból. Érdekessége, hogy jelen van az emberi szervezetben is, főleg a csontokban, illetve hogy használható méregként, de akár zöld színű tűzijáték előállítására is. További fontos tulajdonsága, hogy meglehetősen nehéz, így a gázbolygók légkörében (ráadásul nagy magasságban) való előfordulása több mint meglepő.
Vaseső és forróság
A WASP-76b és a WASP-121b más tulajdonságaikat tekintve is furcsa bolygók. Felszíni hőmérsékletük akár 1000 °C felett is lehet, ami lehetővé teszi, hogy vas hulljon az égből. A Wasp-76b különösen alkalmas erre, ugyanis kötött keringésű, vagyis az egyik oldalát mindig, a másikat pedig sohasem süti a nap; a napos oldalon a vas párologni kezd, majd az éjjeli oldalra érve lecsapódik és esőcseppek formájában lehullik.
Ha van vas, miért olyan furcsa a bárium?
Röviden: mert a bárium két és félszer olyan nehéz, mint a vas, ezek a bolygók pedig hatalmas gravitációval rendelkeznek, így a báriumnak egész egyszerűen le kéne esnie. Márpedig minden kétséget kizáróan jelen volt a gázbolygókon; az egyetem kutatói a két bolygó légköre által megszűrt napfényt tanulmányozták, és ezáltal több elemet is detektáltak, például a báriumot.
Mit keres tehát a bárium a légkörben?
A válasz egyelőre az, hogy fogalmunk sincs. A Portói Egyetemen végzett kutatást vezető doktoranduszok, többek közt Tomás Azevedo Silva és Olivier Demangeon még értetlenül állnak a furcsa jelenség előtt, de a közeli jövőben sokkal részletesebben tanulmányozhatóvá válnak majd az exobolygók. 2024-ben tervezik például üzembe helyezni az Extremely Large Telescope, azaz Rendkívül Nagy Európai Távcső nevű távcsövet, amelynek egy speciális műszere alkalmas lesz nem csak a gázbolygók, de akár a földhöz hasonló bolygók légkörének pontos megfigyelésére is. Egy biztos: a naprendszerünkön kívüli bolygók még rengeteg talányt tartogatnak számunkra.
Az eredeti tanulmány angol nyelven bárki számára elérhető az Astronomy & Astrophysics folyóiratban Detection of barium in the atmospheres of the ultra-hot gas giants WASP-76b and WASP-121b címmel.
Borítókép: Egy forró jupiter típusú bolygó művészi ábrázolása. / eso.org
