Mi az hogy háborús járvány?
A háború és a fertőző betegségek kéz a kézben járnak mióta világ a világ. A napóleoni időkből származik az egyik talán legismertebb példa. Napóleon hatalmas sereget toborzott az Oroszországi hadjáratához, de ahogy azt mindannyian tanultuk, csak igen kevesen tértek haza. A katonák viszont nem a harcban estek el vagy a fagyos orosz tél áldozatai lettek, legtöbbjükkel egy betegség, a kiütéses tífusz végzett.
Tífusz, kolera, kanyaró, hepatitis-A ezek a legjellemzőbb háborús betegségek, de van más is: járványos gyermekbénulás, HIV, leishmaniasis.
A szír polgárháború tapasztalatai
Az Arab tavasz hatására 2011-ben kitörő Szíriai polgárháború jelenleg is tartó hosszú és véres konfliktusa a térségnek. A háború iskolapéldaként szolgálhat számunkra mivel korábbi háborúkhoz képest alaposan dokumentálva van. „Szerencsénkre” mélységében nem kell belefolynunk a háború zűrös cselekményébe, hogy megértsük járványtanilag a térséget.
Elhúzódó konfliktusok esetén fokozatosan egyre jelentősebbé válhatnak a különféle járványok. Szíriában is így történt. Az egészségügyi infrastruktúra hamar szétesett, már a háború első éveiben a kórházak több mint fele súlyosan megsérült és valamely harci alakulat, rezsim, szabad csapat megszállása alá került. Ilyen körülmények között az oltási programok szinte teljességgel megszűntek és újra kitörtek a leginkább oltásokkal megelőzhető járványok, mint a kanyaró vagy a járványos gyermekbénulás.A lakosság nem csak gyógyszer, de élelem ellátása is hiányos. A lakhatási körülmények drasztikusan romlottak, az ivóvíz klórozása pedig megszűnt. Ezen körülmények mind hozzájárulnak például a bőr leishmaniasis megjelenéséhez.
Bőr leishmaniasis
A leishmaniasist egy egysejtű kórokozó okozza. Igen csúnya betegség. Fertőződés után hamar bőr, száj és orr nyálkahártya fekélyek alakulnak ki az emberen. A betegségnek különböző fajtái léteznek van amelyik az arccsontot és porcokat sem kíméli és van, ami megtámadja a májat, lépet és nyirokcsomókat.
Bár a betegség gyógyszerekkel kezelhető, végső soron a szervezet feladata megküzdeni vele. Ez egy polgárháborús szituációban az eleve legyengült szervezetnek nem mindig sikerül. A gyógyulás ideális körülmények között is hosszú és fájdalmas folyamat miután a hegek, helyüktől függően, akár tartós életminőség romlást is eredményezhetnek.
Kiütéses tífusz
A bevezetőben is említett, hírhedt, kiütéses tífusz a tökéletes háborús betegség. A kórokozó egy úgynevezett rickettsia, de ez nem sokat mond, ha nem epidemiológiával foglalkozunk. Fontosabb is tudni, hogy a betegségért sokkal inkább felelős a ruhatetű mely székletének véráramba jutásával fertőződik meg az ember. Azt is érdemes megjegyezni hogy a fertőzéshez nem feltétlenül szükséges a köztigazda béltartalma. Ha egy fertőzött ember széklete például ivóvízzel érintkezik, az fertőzővé válik és így aki azt elfogyasztja megbetegedhet. Az is előfordulhat hogy vizelettel távozik a kórokozó a beteg testéből, de ez ritkább.
A jó háborús kórokozó képessége tulajdonképpen innen fakad, a tetvek jól terjednek higiéniátlan, zsúfolt helyeken, mint például egy csatatér, tábor vagy várbörtön. Az emberi széklet háborús körülmények között pedig könnyedén találkozik egy folyóval. Így tehát a kiütéses tífusz Ciprusról indulva „hódította meg a világot”. Háborúk mentén terjedt, Európában már azonban a fejlett országokban nem igazán lehet vele találkozni.
Ukrajna – mi történt, mi történik?
A jelenleg is tartó Ukrajnai háború sem képez kivételt a háborús területeket mindenkor sújtó járványokról. A WHO szerint már több mint 70 támadás történt ukrajnai egészségügyi létesítmény ellen. A bunkerekbe és metróalagútba kényszerült lakosság bár jobb higiéniás helyzetben van, mint a Szír polgárháború áldozatai, így is ki vannak téve a fertőzéseknek, könnyedén gócpontok alakulhatnak ki. Arról nem is beszélve, hogy az orosz támadás egy világjárvány idején érkezett és az óvóhelyek nem alkalmasak semmilyen a Covid-19 terjedését korlátozó intézkedés szigorú megtartására.
A háború kitörése után, a leginkább érintett nagyvárosokban, Mariupolban és Harkovban, a tartós betegek ellátása pillanatok alatt megszűnt. Ennek járványtani szempontból is van jelentősége mivel a folyamatos kezelést igénylő például HIV fertőzöttek nem kapják meg a szükséges ellátást és gyógyszereket. Ennek pedig nem csak az a következménye, hogy sokan életüket vesztik a betegségben. A hosszan tartó gyógyszeres kezelések megszakítása vagy felügyelet nélkül hagyása rövid úton rezisztenciát alakít ki a vírusban. Ennek pedig hosszútávú hatásai lesznek az AIDS kezelésében.
A Járványos gyermekbénulás, ami Szíriában is megjelent, már októberben felütötte a fejét Ukrajnában. A kormány ekkor belekezdett egy oltási programba, ez azonban a háború kitörésével leállt. Innentől kezdve csak várni tudunk vajon felbukkan-e a betegség szélesebb körben.
Az, hogy Ukrajnában milyen egészségügyi körülmények lesznek és kirobbannak-e nagyobb járványok az szinte csak idő kérdése. Amennyiben az ukrajnai konfliktus még inkább elhúzódik, akár évekre, úgy lesz egyre kiszolgáltatottabb a lakosság a fertőző betegségeknek.
