Borítókép: infostart.hu
I. Ilyen a világon nincs!
A Fidesz-kormány az erőt demonstráló 2010-es választási győzelmét követően döntött úgy, hogy – segítve a magyar kisvállalkozásokat – bevezet egy új, kedvezményes adónemet. 2013-ban született meg ebből az ötletből a kata, amely havi 1 millió forintos bevételhatárig egy fix összegű adó (főállásúként 50, opcionálisan 75, mellékállásúként pedig 25 ezer forint) befizetését írta elő a munkavállalóknak. A kata előnye nem csak az alacsony bérköltségben, hanem az egyszerűségben is rejlett. Nem kellett szja-val és tb-járulékkal sem foglalkozni és a munkaadóknak sem okozott fejtörést a szocho-szakho párosa. A könyvelők is megbolondultak ezért az ötletért, mert jelentősen megkönnyítette munkájukat.
Ha feltételezzük, hogy valaki főállású katásként kimaxolta a havi 1 millió forintos értékhatárt, akkor azt kapjuk, hogy bevételének mindössze 5 százalékát vonta el az állam. Ha valaki magasabb nyugdíjra szeretett volna szert tenni, akkor 7,5 százalékban állapodott meg az adóék, ami szintén rendkívül kedvezőnek mondható, és amelyre sehol a világon nem találunk példát. A kata az állampolgárok százezreinek tette könnyebbé az életét, főleg azoknak, akik minimális költséghányaddal dolgoztak.
II. Hátrányok
A kata ugyan kedvezményes adózást biztosított egyesek számára, a vele járó előnyök mellé azonban hátrányok is társultak. Az egyik ilyen a nyugdíj kérdése, ami miatt sok katás vállalkozó tért át a nagyobb összegre. Ez garantálta a magasabb nyugdíjat is, amely 75 ezer forint esetén több, mint duplaannyi lett volna. Az más kérdés, hogy ma ebből a nyugdíjból éhen halna az ember, így nem biztos, hogy jól döntött az, aki csak és kizárólag erre hagyatkozott.
A kata nem csak a kisvállalkozások, hanem a nagyobb cégek szemeit is felnyitotta: a vezetők rájöttek, hogy sokkal jobban megéri nekik is és a munkát vállaló személynek is, ha bújtatott foglalkoztatási viszonyt alkalmazva áttérnek a katára. Így a cég megszabadul a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás terhétől (igaz, utóbbit 2022. január elsejével teljesen megszüntették, előbbit pedig 2,5 százalékkal, 13 százalékra csökkentették), a munkavállaló pedig egyszerűsített formában, havi egyösszegű befizetéssel kiváltotta az szja- és tbh-kötelezettségét. Win-win szituáció – de nem az államnak. Annak az államnak, amely így jelentős adó- és járulékbevételektől esett el, ami – főleg a választásokat követően – villámcsapásként érte az amúgy is gyenge lábakon álló költségvetést.
III. Változásra van szükség – járható utat választott-e a kormány?
A fenti bekezdésből tehát egyértelműen látszik, hogy komoly változásokat kellett eszközölni az adónemben. Ahogy az ilyenkor a világ összes országában, a világ összes kormányával lenni szokott, a választásokat megelőző hónapokban a feje tetejére állítják az államkasszát, hogy az utolsó fillér is kihulljon belőle.
Az adócsökkentések, adóeltörlések, és például a kata fenntartásra is egyre nagyobb terhet rótt a költségvetésre, fenntarthatatlanná vált, a magyar kormány pedig két tűz közé került: vagy sürgősen változtat valamit az adótörvényen, vagy csődbe megy a magyar állam, amelynek amúgy is plusz pénzekre lenne szüksége a háborúval kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Az utóbbit pedig nyilván nem engedheti meg magának egy 12 éve kormányzó párt, így maradt az első pont, jöttek az adóemelések (például az extraprofitadó bevezetése, amely közvetetten várhatóan a fogyasztókon fog lecsapódni), és megtalálták a katásokat is. Ráadásul elég gyorsan, példa nélküli módon, mindenféle érdemi vita nélkül, egy nap alatt nyomták le az országgyűlés torkán a módosítást, amely szeptembertől lép hatályba.
Év közben változik tehát az adózás, amelyre igen kevés országban, gyakorlatilag sehol sem volt még példa. Mindeddig nálunk se. Mindez pedig arra enged következtetni, hogy tényleg nagyon nagy lehet a baj az államkassza terén, ha az év utolsó harmadévére ilyen drasztikus hátraarcra van szükség. Más kérdés, hogy mit ér majd ez a változtatás, és mennyivel nőnek meg az állam bevételei a módosítás következményeként.
IV. Fókuszban a feketegazdaság és az elvándorlás – a rossz még rosszabbra fordulhat
A katával kapcsolatos legfontosabb változásokat valószínűleg már mindenki ismeri: a korábbi 12 helyett 18 millió forint lesz az értékhatár, és megszűnik a cégeknek történő számla kiállítás, vagyis katás vállalkozóként csak magánszemélytől lehet legális bevételünk. Továbbá katás vállalkozó csak főállású egyéni vállalkozó lehet, így megszűnik a betéti társaságok ezirányú lehetősége, de mellékállásban sem lehet majd tovább katázni. Ez várhatóan kiszűri a bújtatott foglalkoztatás keretein belül munkát vállaló személyeket (ha az eddigi törvények nem lettek volna elegek), de sok olyat is, aki tényleges katásként, semmi kiskaput sem keresve, minden törvényi előírást betartva végezte eddig munkáját. Közéjük tartozhatnak például a tanárok, az egészségügyi dolgozók egy jelentős része, de a mérnökök is, akik keresetüket esetleg mellékállású katásként próbálták kiegészíteni.
Azok számára, akik ezáltal kiesnek az adónemből, számos lehetőség áll a rendelkezésükre. Az egyik ilyen természetesen, hogy beállnak dolgozni rendes munkaviszonyba egy céghez – ezt hivatott elérni a változtatás. Ezáltal jóval több adót fognak fizetni, ráadásul a munkáltatónál is plusz költség fog jelentkezni, ami nem csak a szintén magasabb adófizetési kötelezettségben, de az inflációban is lecsapódhat majd. A másik lehetőség, hogy maradnak az eredeti formánál, és vállalják, hogy csak magánszemélyeknek teljesítenek megrendelést. (Ez alól egyébként részben érthetetlen módon a taxisok kivételt kaptak, amivel a többi szakma érdekképviseletét sikerült felhúzni. „Akiknél a kizárólagos lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne” – állt a hivatalos indoklásban.)
A harmadik lehetőség, hogy szintén maradnak az adónemben, a vállalati megrendelésekről azonban egész egyszerűen nem állítanak ki számlát, eltüntetik az így befolyó összegeket. Ezzel a probléma csak az, hogy így a feketegazdaság helyzete – amely csökkenő tendenciát mutatott a 2003 óta tartó időszakban – romolhat, visszafogva az állami adóbevételek növekedését. A negyedik lehetőség, hogy az idéntől leegyszerűsített átalányadózásra tér át a vállalkozó, bár kétségtelen, hogy ily módon is jóval nagyobb adóteherre számíthat, mint korábban a kata esetében.
A kormány döntését nem lehet nem érteni: a katázók köre temérdek olyan munkavállalót is magába foglalt, akik jogilag nem lettek volna jogosultak a kedvezőbb adónemre. Ezen változtatni kellett, mert jelen helyzetben a költségvetés nem bírja el az így kieső adóbevételeket. A probléma az, hogy az új törvénnyel nem biztos, hogy azt éri el a kormány, ami eredeti célja lett volna. A katára 2021-re 237 milliárd forintos adóbevétel volt az előirányzat, a mostani változtatás ezt akár a duplájára is növelheti. A probléma csak azzal van, hogy sokan – engedve a csábításnak, és az Adóhivatal korlátozott képességeinek – a feketegazdaságba terelhetik át a jövedelmük egy jelentős részét, ezzel kevesebb adót befizetve. Ezen keresztül romolhat az ország statisztikája, de a kata-változásnak az inflációra is hatása lehet: azok, akik úgy döntenek, hogy áttérnek átalányadózásra, értelemszerűen magasabb árat fognak majd kérni szolgáltatásaikért cserébe, ami az inflációt gerjesztő hatásként jelenik majd meg a gazdaságban.
Az utóbbi évek másik kulcskérdése az elvándorlás: sokaknak már így is elege volt a magyarországi viszonyokból, akiknél pedig ez tette be az utolsó kaput, lehet, külföldön keresnek majd megélhetést, tovább rontva az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő gazdaság helyzetén.
V. Konklúzió
Summa summarum, valószínűleg jobban megérte volna, ha egyszerűen feljebb emelik a fizetendő adó mértékét, amely a rendes munkaviszonyban dolgozókhoz képest nevetségesen alacsony volt. Igaz, hogy várhatóan olyanok is katások maradtak volna, akik nem jogosultak az adózási formára, ellenben mindenki választhatta volna ezt, aki ténylegesen jogosult rá anélkül, hogy jövedelmének egy része a feketegazdaságot boldogította volna. Rekordmértékű infláció közepette pedig a katás vállalkozói kör leszűkítésével olajat öntött a tűzre a magyar kormány, annak ellenére, hogy az adóbevételek növekedésnek fognak indulni.
Természetesen könnyen elképzelhető, hogy a most elfogadott törvény nem a végleges állapot: a tényleges makrogazdasági hatásokat figyelembe véve változtathat a kormány a most életbe léptetett szabályokon, ahogy tette azt éves rendszerességgel az elmúlt időszakban. Az nem valószínű ugyan, hogy a tüntetéshullámoknak sikerül elérniük céljukat, az már inkább, hogy a kormány látva saját döntésének következményeit, a későbbiekben hozzányúl a kata-törvényhez. Bármi is történjen, a változás a lehető legrosszabbkor jött, sok százezer embert helyezve kilátástalan helyzetbe, köztük olyanokat, akiket az adónem segíteni hivatott.
