Keresés
Close this search box.

Legyél te is hallgatós! Jelentkezz hozzánk március 3-ig!

Víziszörny vagy aranyos háziállat? – Az axolotlok különleges élete

Talán nem túlzás azt mondani, hogy tombol az axolotl őrület. Mosolygós arcával elcsábította az internet népét ez a furcsa kis lény. A vízikutyának is nevezett, Mexikóban őshonos kétéltű nem csak háziállatként népszerű, de az orvosi kutatásokban is kiemelkedő jelentősége van sőt, még a magyar irodalomban is szerephez jutott.

Már az aztékok körében is kedvelt volt, szent állatnak tekintették. Feltehetőleg a nevét is az azték Xolotlról, a halál és újjászületés kutya alakú istenéről kapta. De mégis mi olyan különleges ebben a komikus küllemű kreatúrában?

Biológiája

Tudvalevő, hogy a kétéltűek egyedfejlődésük kezdeti szakaszaiban vízi élőlényekként élnek és kopoltyúval lélegeznek, felnőttkorukra viszont kialakul a tüdejük és szárazföldi életmódra váltanak (például az ebihalból béka fejlődik ki). A mexikói axolotl azonban egyedi módon akár egész életében is megmaradhat ,,lárvaállapotban”. Ez a tulajdonság azért előnyös számára, mert így kevesebb és rosszabb minőségű élelemmel is beéri, mintha ,,továbbfejlődne”. Azonban, ha az élőhelyéül szolgáló tó kiszáradna képes tüdőt növeszteni és tovább élni. Ebben az esetben elveszíti ikonikust sörényszerű külső kopoltyúit.

axolotl kopoltyú nélkül, axolotlnerd.com

Senkit ne tévesszen meg bájos kinézete, az axolotl kegyetlen ragadozó. Alapvetően halakkal és rákokkal táplálkozik, de szereti a rovarokat is, sőt csirkemájjal és szívvel is lehet etetni. Ezenfelül kannibál hajlamú, tehát nem válogat, a saját fajtársait is megeszi. Különösen figyelni kell ezért arra, hogy csak azonos méretű axolotlokat tartsunk együtt. Kevés olyan élőlény van, ami élve megússza, ha egy akváriumba kerül ezekkel a húsevőkkel, a guppikat és a zebrahalakat viszont nem eszik meg.

Orvosi jelentősége

Az előbb említett kannibál hajlamuk annak köszönhető, hogy természetes élőhelyükön gyakoriak az élelemben szegény időszakok. Ilyen helyzetekben egymás végtagjait fogyasztják el. Ez azonban nem akkora probléma számukra mint azt elsőre gondolnánk. Az axolotlokban az evolúció során ugyanis kifejlődött egy egyedülálló regenerációs képesség, melynek segítségével vissza tudják növeszteni elvesztett végtagjaikat. Arról már mind hallottunk, hogy számos gyíkfaj vissza tudja növeszteni a farkát, olyan öngyógyító folyamatokkal viszont semelyik másik állat sem büszkélkedhet, mint a vízikutya. Ők ugyanis a végtagjaikon kívül egyes belső szerveiket is képesek pótolni, sőt a szívük és agyuk egy részét is. Fejlett testrész újranövesztő képességük miatt számos kutatás alanyai, amelyeknek célja, hogy megfejtsék, hogyan lehetne emberek végtagjainak regenerálására használni az axolotlok génjeit.
A már-már űrlényszerű állatok különleges képességük miatt nem meglepő módon egyes írók fantáziáját is felébresztették. Méltán híres írónk, Szerb Antal A Pendragon legenda című kalandregényében is szerepet kaptak a vízi lények.

ásító axolotl, thedodo.com

Akár ki is halhatnak

Sajnos emberi behatások miatt az axolotlok felkerültek a Természetvédelmi Világszövetség vörös listájára. Ez azt jelenti, hogy a faj súlyosan veszélyeztetett státuszúnak minősül. Ennek oka elsősorban az élőhelyeikül szolgáló vizek szennyezése, illetve a klímaváltozás által okozott szárazság. 1998-ban még négyzetkilométerenként 6000 axolotl élt Mexikóváros csatornáiban, ez a szám mára mindössze 35-re csökkent – derül ki a Nature cikkéből. Annak ellenére, hogy a vadonban már alig találhatóak példányok, világszerte mégis több tízezer axolotl népesíti be a földet, hiszen ennyire közkedvelt kiskedvencek lettek. Japánban például olyan mértékben tenyésztik őket, hogy néha még éttermek kínálatában is feltűnnek az állatok – írja az index

A WWF adománygyűjtést is indított az axolotlok megmentésének érdekében. Ezt a kezdeményezést ide kattintva tudod támogatni.