1924-ben a francia főváros története során másodszor adott otthont az ötkarikás játékoknak, ezzel is történelmet írva, ugyanis a modern nyári olimpiák történetében Párizs volt az első, aki kétszer is elnyerte a rendezőváros címét. Bár a nyitóceremóniára csak július elején került sor, a versenysorozat már május 4-én kezdetét vette.
Ez volt az utolsó olimpia, amely a francia Pierre de Coubertin vezetése alatt került megrendezésre. Azt is fontos megemlítenünk Coubertin kapcsán, hogy az egyik ok, amiért ismét a francia főváros adott otthont a játékoknak, egyfajta tiszteletnyilvánítás volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) leköszönő elnöke felé, aki az olimpiai mozgalom alapító atyja volt. A versenysorozaton – rekordmennyiségű – 44 nemzet 3089 versenyzője vett részt, közülük 89-en magyar színekben.
Kezdetek és végek
Párizs nem csak a korábban említett kétszeres rendezővárosi címével írt történelmet, hanem azzal is, hogy ezen az olimpián vezettek be több olyan elemet és rituálét, amelyek mai napig az olimpiához köthetők. Itt volt először látható az a mai napig is tartó szokás, hogy az olimpiai záróünnepségen három zászló kerül felhúzásra: a NOB, a rendező ország, valamint a következő rendező ország lobogója.
Az akkoriban még olimpiai sportágnak számító művészeti versenyek ezen az olimpián érték el a csúcsot. Az érmeket öt kategóriában osztották ki (építészet, festészet, szobrászat, irodalom és zene), bár utóbbiban ezen az olimpián egy érem sem került versenyző nyakába, ugyanis a zenei zsűri (köztük Bartók Bélával) úgy döntött, hogy “egyetlen mű sem tűnt számára díjra érdemesnek”. Az öt versenyszámba összesen 193 pályamű érkezett, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a sporthoz. A párizsi versenysorozaton a magyar páros, Hajós Alfréd és Lauber Dezső stadion terve az építészet kategóriában ezüstérmet szerzett.
A tenisz mint olimpiai sportág ekkor szerepelt utoljára a játékokon, egészen 1988-ig, amikor is Szöulban újra pályára léphettek és versenyezhettek a teniszezők.
Ezen kívül ez volt az első alkalom, hogy a versenyszámokat élőben közvetítették a rádióban, a résztvevő több mint 1000 újságíró mellett mintegy 625 000 néző volt szemtanúja valamilyen formában az eseményeknek.
Bonjour Paris!
1924-ben többen is újoncként írták magukat be a játékok történelmének könyvébe, de voltak olyanok is, akik már sokadik olimpiájukon vettek részt, de még mindig nem találtak ellenfélre a versenyszámukban. De kik is voltak ők?
A “repülő” finnek
Paavo Nurmi és Ville Ritola finn hosszútávfutók taroltak a futópályán. Paavo Nurmi a rekkenő hőségben 1500 és 5000 méteres síkfutáson is először ért célba, méghozzá olimpiai csúccsal úgy, hogy a két versenyszám között csupán egy óra telt el. Két nappal később 10 000 méteren sem talált legyőzőre, majd egy nappal később a nem hivatalos, 3000 méteres csapatversenyen a finn csapat tagjaként elsőnek ért célba.
Ville Ritola 10 000 méteres sík- és 3000 méteres akadályfutáson végzett a dobogó legfelső fokán, továbbá 5000 méteren és terepfutásban csupán honfitársa, Nurmi bizonyult nála jobbnak.
Tűzszekerek
Az ezt a címet viselő 1981-es film Harold Abrahams és Eric Liddell futók 1924-es olimpiai történetét dolgozza fel.
Eric Liddell vallását tekintve keresztény volt, ezért nem akart részt venni a 100, 4×100 és 4×400 méteres versenyszámokon, ugyanis ezek a futamok mind vasárnapra estek. Eredeti tervei helyett így már az olimpiát megelőzően a 200 illetve 400 méteres síkfutásra koncentrált. Utóbbiakban kimagasló teljesítményt nyújtott a “repülő” skót: 200 méteren harmadik, 400 méteren pedig világcsúccsal első lett.
Harold Abrahams motivációja – a filmben említett zsidó diszkriminációval való küzdelemmel szemben – leginkább az 1920-as antwerpeni olimpián való veresége utáni győzelmi vágy, valamint a két idősebb bátyjával szembeni rivalizálása volt. Abrahams felfogadott egy személyi edzőt, Sam Mussabanit és csak a futására koncentrált, ennek érdekében távolugrásban nem indult el, bár ő volt a brit csúcstartó. Abrahams 100 és 200 méteren is a dobogó legfelső fokára állhatott.
A még ismeretlen Tarzan
Johnny Weissmuller 1924-ben még sikeres úszóként volt ismert, a párizsi olimpián három aranyérmet is szerzett 100 és 400 méter gyorsúszásban, valamint a 4×200 méteres váltóval. Ezen kívül az amerikai vízilabda válogatott tagjaként is felállhatott a dobogó harmadik fokára. Az amerikai úszó visszavonulása után színészi karrierbe kezdett, összesen 12 filmben alakította Tarzan szerepét.
“Magyarország legnyugodtabb embere”
Krúdy Gyula így jellemezte Halasy Gyula sportlövőt. Halasy és a finn Konrad Herbert az agyaggalamb-lövészet versenyszámban fej-fej mellett haladt, mindketten 99 találatot értek el a 100-ból. Ezután került sor a szétlövésre, amikor egyesével kellett lőnie a két versenyzőnek. Itt pedig Halasy bizonyult jobbnak, ugyanis tízből tízszer találta el a 11 centiméter vastag cementgalambot, míg a finn Herbert elrontotta az első lövését.
Akkor és most
Idén nyáron, 100 év után ismét Párizs ad otthont az ötkarikás játékoknak. Az elmúlt száz évben azonban sok minden megváltozott az olimpiában, ezek közül felsorolunk párat:
- az 1924-es nyári olimpián rekordnak számító több mint 100 női sportoló vett részt (hazánkból ekkor indultak először női sportolók a versenysorozaton), a 2024-es pedig az első játéksorozat lesz, amelyen egyenlő arányban indulnak majd a női és férfi sportolók
- 1924-ben vezették be először a versenyzőket elszállásoló olimpiai falut, az akkoriban még prototípusnak számító létesítmény mára hatalmassá növekedett és idén nyáron több mint 14 000 sportolónak és edzőnek ad majd otthont
- az 1924-es nyitó ceremóniának helyet adó Stade Olympique Yves-du-Manoir 45 000 fő befogadására volt képes, ezzel szemben idén nyáron egy történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi, ugyanis a nyitó ceremónia nem egy stadionban, hanem egy folyón, még pedig a Szajnán kerül megrendezésre – ezt nem csak a folyó mentén és a hidakon sétálók, hanem az online közvetítést nézők is figyelemmel kísérhetik
- az imént említett – azóta átalakításon keresztül ment – Stade Olympique Yves-du-Manoir létesítmény idén nyáron is részese lesz az olimpiának, a gyeplabda sportág mérkőzéseinek ad majd otthont
- míg 1924-ben összesen 18, addig idén már 32 sportágban versenyezhetnek a sportolók
- 1924-ben használták először az olimpia mottóját: „Citius, Altius, Fortius” (magyarul: „Gyorsabban, Magasabban, Erősebben”), amely mára a communiter (együtt) szóval bővült
A második ‘24-es
Alig több mint 80 napot kell már csak várnunk arra, hogy ismét égjen az olimpiai láng, ugyanis július 26-án a nyitó ceremóniával hivatalosan is kezdetét veszi a XXXIII. nyári olimpiai játékok Párizsban. Azonban már a megnyitó ünnepség előtt is figyelemmel követhetjük az eseményeket, ugyanis a labdarúgás, rögbi, íjászat és a kézilabda sportágak is kezdetüket veszik, utóbbiban pedig hazánk női csapata is érdekelt. A két hetes versenysorozaton a kvótalimitnek megfelelően 10 500 sportoló méretteti meg magát 32 sportág 329 versenyszámában.
Jelenleg 153 magyar kvótát számlálunk, azonban ez még gyarapodhat. A 2024-es ötkarikás játékokon a magyar delegáció száma a 200 főt is megközelítheti – nyilatkozta Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.
