Női feltalálók helyzete a világon
A nőkkel szembeni diszkrimináció ezen a területen is megmutatkozik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint 2022-ben a szabadalmakkal rendelkező feltalálók közül mindössze tizenhét százaléka volt nő, míg nyolcvanhárom százaléka férfi. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) véleménye alapján a jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy körülbelül még negyven évet várniuk kell a nőknek, hogy a szabadalmak terén elérjék a nemek közötti egyenlőséget.
Az Intellectual Property Law cikkében így vélekedtek a nők szellemi tulajdonáról:
„Túl kevés nő vesz részt a szellemi tulajdon rendszerében. Ez azt jelenti, hogy túl kevés nő részesül a szellemi tulajdonból. És amikor a nők veszítenek, mindannyian veszítünk.”
Ennek oka, hogy a nők kevésbé kapják meg az üzleti sikerhez szükséges forrásokat. Ismeretek hiányában szenvednek a tulajdonjogok rendszerének működésével kapcsolatban és a mentorálásuk sincsen biztosítva. Emiatt a női tudósok körülbelül negyven százalékkal kevesebb szabadalmi bejelentést nyújtanak be, mint a férfiak – annak ellenére, hogy a tudományos eredményességük megegyező.
A kémiai területen a legmagasabb a női feltalálók rátája, a gépiparban pedig a legkevesebb. A női feltalálók aránya Európában (13,2%) jóval kevesebb, mint Dél-Koreában (28,3%), Kínában (26,8%) és az Egyesült Államokban (15%).
A Wi-fi, a GPS és a Bluetooth „anyja”
Hedy Lamarr a tipikus, Marylin Monroe színésznő filmjeiből megszokott buta nőcske főszereplőként ismert. Míg Hollywood a szépségét kihasználva alkalmazta a nemi sztereotípiákkal hemzsegő filmjeiben, addig Hedy a második háború idején egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba ajánlotta fel szolgálatait.
Az első férjének köszönhetően komoly szakértelemmel rendelkezett a fegyverekről, az irányítástechnikáról és a torpedókról. A későbbiekben George Antheil zongorista-zeneszerző segítségével kifejlesztették a torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést. Céljuk az volt, hogy képesek legyenek a lehető legpontosabban irányítani a rakétákat, úgy, hogy közben megvédjék a jelet az ellenségtől.
Találmányukkal nemcsak a haditengerészet munkáját segítették, de olyan új vezeték nélküli kommunikációs technológia alapjait hozták létre, amit mai napig használunk. Ilyen a Wi-fi, a Bluetooth és a GPS.
Emlékének és zsenialitásának többféleképpen is tisztelegtek már. A történelem első nője volt, aki megkapta a „Feltalálók Oscarját”, azaz a BULBIE Gnass Spirit of Achievement Bronze díjat. Születésnapjának dátuma pedig hivatalosan is az Európai Feltalálók Napja lett.
A mentőcsónakok feltalálója és a Titanic
Maria E. Beasley: a nő, aki vállalkozó, feltaláló és tizenöt szabadalom tulajdonosa volt. Nevéhez fűződik a lábmelegítő, a hordókészítő gépek és az egyéb kisiklásgátló berendezések. A találmányai közül a legismertebb az 1882-ben feltalált mentőcsónak volt.
Egyes források szerint mentőcsónakjait használták az 1912-ben történt Titanic tragédiánál is, amivel összesen hétszáz ember életét tudták megmenteni. Mindegyik csónakon negyvenhét ember fért el, és jóval kevesebb helyet foglalt, mint a hagyományos, fából készült csónakok.
David H. Cropley szerző bírálja ennek az állításnak a hitelességét. Mindenesetre találmánya alapul szolgált a többi mentőcsónak megtervezésének.
A „szoftver nagyasszonya”
Grace Murray Hopper, akit csak úgy becéztek, hogy COBOL nagyi és Bámulatos Grace, a haditengerészetének ellentengernagya volt. A törékeny asszony pengeéles eszének és kitartásának köszönhetően olyan programok születtek meg, amelyek lehetővé tették a kutatóknak és laikusoknak, hogy önállóan tudjanak számítógéppel dolgozni. Illetve megjósolta, hogy egyszer majd olyan kis méretűek lesznek a gépek, hogy elférnek egy asztalon.
1944-ben a Mark I, majd a Mark II és Mark III számítógépek fejlesztője volt, Howard H. Aiken vezetésével, amik a modern digitális számítógépek előfutárai voltak. Hopper írt egy 500 oldalas műveleti kézikönyvet hozzá, melyben felvázolta és elmagyarázta a számítástechnikai gépek alapvető működési elveit. A számítógép meghibásodásánál a „bug” szót használta. Hopper több nőt is alkalmazott munkái során:
„A nők azért lesznek rendkívül jó programozók, mert van kitartásuk, és mindig a dolgok végére járnak.”
1949-ben Eckert-Mauchley a Computer Corporation-nél kezdett dolgozni, ahol saját csoportjával a Universal Automatic Computer megépítésén dolgoztak, amely hússzor gyorsabb volt a Mark III-nál. Ekkor találta fel az első számítógépes fordítót, amely az írott utasításokat kódokká fordította, így a számítógépek könnyebben le tudták olvasni az instrukciókat. Ez eredményezte a COBOL programozó nyelv létrejöttét.
Megkapta a legmagasabb kitüntetést, a Defense Distinguished Service Medal-t, ami azoknak járt, akik az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonságával vagy védelmével kapcsolatos kiemelkedő szolgálatot tettek. 1973-ban az első és az egyetlen nő volt, akit kineveztek a British Computer Society kiváló tagjává.
A golyóálló mellények és a katonai sisakok feltalálója
Ha vannak találmányok, amit a társadalom férfiasnak gondol, akkor a golyóálló mellények és a katonai sisakok azok. Stephanie Kwolek mindenkit megelőzve találta fel a kevlárt, amelynek fő jellemzője, hogy ellenáll a hőnek, és olyan nagy az ellenállóereje különböző mechanikai behatásoknál, hogy azonos tömeg esetén ötször erősebb az acélnál.
Kezdetben autógumikba építették be ezeket az anyagokat, de a későbbiekben ebből állt össze a golyóálló mellény is. A feltalálónő több tízezer rendőr és katona életét mentette meg a találmányával. A kevlárt az űrkutatástól kezdve, a víz alatti kábeleken át, a tűzálló matracokig és még számtalan más területen hasznosították.
Női találmányok, amelyeket férfiaknak tulajdonítottak
Rengeteg nőnek nem volt lehetősége megkapni a szabadalmi jogot találmánya felett. A köztudatban elfelejtődtek, pedig a jelenlegi életünket segítették, és nélkülük nem tudott volna fejlődni világunk. Marion Donovan, az eldobható pelenkák feltalálója; Elizabeth Magie, az eredeti Monopoly játék feltalálója; Ada Harris, a hajvasaló feltalálója; Ada Lovelace, a számítógépes algoritmus feltalálója; Katherine Johnson, a Holdra szállás útvonalának megteremtője; Mary Anderson, az autó ablaktörlők feltalálója; Nettie Stevens, a nemi kromoszómák feltalálója – és még sok más női tudós, akik megérdemelnék, hogy nevük megmaradjon az emlékeinkben.
Borítókép: CNN Health
