Borítókép: Kui Domi
Habár nem megszokott ez a felállás, de a Belsős Poén zenekar összes tagjával beszélgettünk. Ezzel pedig nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy mennyire más-más karakterek alkotják a zenekart, akik mégis megtalálták a tökéletes összhangot.
Miért pont ezt a nevet választottátok? Honnan jött az ötlet?
Szabi: Ez volt az a név, ami mindenkinek tetszett, bár először csak ideiglenesnek szántuk. Gondolkodtunk máson is, például olyan alter neveken, mint „Legkisebb közös többszörös”. De örülök, hogy végül ez maradt, sokan meg is dicsérik, és mi is megszerettük.
Barni: Én még nem voltam a zenekar tagja a névválasztáskor, de kívülről követtem a folyamatot. Volt pár ötlet, ami kicsit neccesebb volt, de végül jobban jártunk, hogy ez maradt a végleges név.
Hogyan alapítottátok meg a zenekart? Mi volt az alapfelállás?
Peti: Hárman kezdtünk el zenélni: Szabi, Gergő és én. Egy református gyülekezetbe járunk, és eleinte csak heccből játszottunk, nem voltak komoly terveink. Később Szabi elkezdett dalokat írni, és kialakult, hogy zenekart szeretnénk.
Szabi: Én úgy emlékszem, már az elején eldöntöttük, hogy zenekar leszünk. Egy péntek esti sörözés közben határoztuk el.
Gergő: Szerintem kezdetben is négyen voltunk, és már akkor behoztunk saját számokat. Szabi első dala például a Nagykabát volt, ami most jelent meg.
Szabi: Negyedik tagként Benedek csatlakozott, akit egy Felső Tízezer koncert után kértem fel dobosnak. Először csak a kahonon játszott, de később teljes értékű tag lett.
Barni: Én akkor kerültem be a képbe, amikor a srácok jelentkeztek egy pályázatra. Basszusgitárosra volt szükségük, bár én nem igazán tudtam basszusgitározni – mondjuk lehet most sem. Felvettünk három számot stúdióban, és úgy érzem, a belépésemmel vált komolyabbá a zenekar.
Milyen pályázatot nyertetek meg?
Gergő: A Kalocsán található Gearmaster Studio hirdette meg a pályázatot.
Szabi: Én mindenféle pályázatot és tehetségkutatót figyeltem, és teljesen véletlenül találtam rá. 2022 decemberében nyertük meg, és azóta is ezt a stúdiót használjuk.
Peti: Hátránya, hogy ha elrontunk valamit, akkor nem lehet rögtön odamenni és kijavítani. Viszont előnye, hogy ilyenkor ez egy nagyon intenzív alkotói, csapatépítő hét. Tényleg csak ott vagyunk és zenélünk, nincsenek kifogások.
Hogyan születnek meg a dalok? Előbb a dallam vagy a dalszöveg készül el?
Gergő: Nálam a dallam van meg először, a szöveg nem is annyira fontos. Általában az alapokat én készítem el, Szabi és Peti írnak rá szöveget.
Szabi: Kezdetben összevissza dolgoztam, de most már van egy bevált módszerem: először két erős sort írok, majd gitáron kezdem el próbálgatni a dallamot. Ha megszületik a dallam, kibontom a teljes szöveget.
Peti: Én általában a szöveg felől közelítek a dalokhoz. Ha előbb van meg a dallam, mint a Vakít a fény esetében, izgalmasabb a folyamat. Nálam van egy téma, amit el akarok mondani, és ahhoz jönnek a sorok vagy az akkordok.
Benedek és Barni: Mi inkább véleményezzük a próbákon, és ha úgy van, hozzáteszünk egy keveset.
Szabi: Így a legjobb, mert ők ketten igazán értenek a zenéhez.
Melyik zenei szcénába tartozónak érzitek magatokat?
Peti: Az alter felé tolódtunk, bár nem ide képzeltük magunkat. Amikor megalakult a zenekar, nem hallgattam alternatív zenéket, de később elkezdtem, és tetszett, hogy mennyire szövegcentrikusak. Szabi szövegeivel kicsit tényleg erre indultunk el, de valami rockosabb zenét is el tudunk képzelni.
Gergő: Én nem hiszek ezekben a kategóriákban. Szerintem nem ilyen könnyű besorolni minket, inkább egy nagy alkotói közösség részei vagyunk.
Szabi: Nehéz besorolni, de szerintem maga az alter is egy tág fogalom. Én leginkább ilyen zenéket hallgattam, és szívesen látnám magunkat ebben a műfajban.
Mely zenekarok inspirálnak titeket?
Szabi: Szövegileg a Galaxisok és a Felső Tízezer.
Peti: Galaxisok, Szabó Benedek képi világa, Csaknekedkislány rímjei, és a 30Y elvontsága.
Gergő: Akkezdet Phiai, Supernem, és 30Y.
Barni: Kezdetben kicsit ijesztő volt, hogy mindannyian más zenei ízlést képviseltünk, de most már egységesen jó szívvel tudjuk játszani a dalokat.
Benedek: A nagyobb dobolós zenéket szeretem, de nem kell óriási dobszóló ahhoz, hogy emlékezetes legyen, amit csinálunk. A Bring Me the Horizon a legnagyobb inspirációm.
Milyen akadályokkal szembesültetek a közös munkában?
Peti: Meg kellett tanulnunk, ki mit csinál a zenekarban. Három gitáros is van, de ennyi sehol sem kell. Ebben kellett fejlődnünk, hogy tudjuk mi az, amivel mindannyian hozzá tudunk tenni, de nem lesz a zenénk túltelített, csak azért, hogy mindenki kapjon szerepet. De az közös kimondatlan megegyezés, hogy a kész dalaink sem készek, a régi dalokat is már máshogy csinálnánk, és a koncerteken máshogy is játsszuk őket.
Barni: A próbákon csiszolódtunk össze igazán, ott komplexebben folyik az alkotói folyamat, jobban bele merünk szólni egymás elképzeléseibe is.
Szabi: Kezdetben nehéz volt, ha Peti vagy Gergő írtak számokat, de idővel elkezdtem engedni a saját elképzeléseimből, és most már teljesen bele tudom élni magam, ha énekelem bármelyikünk dalát.
Volt lámpaláz az első koncert előtt?
Benedek: 2023. október 7-én volt az első koncertünk a Dopaminban, és én szó szerint lázas is voltam akkor. Szóval az egy érdekes koncert volt számomra mindenképpen.
Gergő: Én mindig izgulok, de már kezdem legyőzni, és ha elmúlik, akkor nagyon élvezem.
Szabi: Én már egyáltalán nem izgulok, most már felszabadulok az éneklésben.
Peti: A legutóbbi, akusztikus koncerten izgultam a legjobban, mert ott minden hiba hallatszódott.
Van kedvenc dalotok a saját szerzeményeitek közül?
Benedek: A Remélem, bár ez még kiadatlan.
Barni: A Zavarban, de korábban a Pulcsi volt a kedvencem.
Peti: A Terasz, ez egy újabb dal.
Gergő: A Szúr a szív, Remélem, és Áfonya, ami nagyon pörgős.
Szabi: Az Áfonya és a Zavarban a kedvenceim, bár még kiadatlanok, de a koncerteken eljátsszuk őket.
A Spotify-on a bio-ban az olvasható, hogy jó értelemben vagytok naivak, tudtok ezzel azonosulni?
Peti: Pont idefelé jövet írtuk át. Nagyon aranyos vélemény, és valahol igaz is, de nem így jellemeznénk magunkat a Spotify-on.
Szabi: Jogos meglátás, de az újabb dalokat nem feltétlen mondanám naivnak, például a Szúr a szív egy kifejezetten szomorú szám.
Gergő: Igen, ezt személyes történés ihlette, és csak próbáltam kiírni magamból a veszteséget, a fájdalmat. A Szúr a szív semmiképpen sem mondható naiv dalnak.
Mik a hosszú távú céljaitok?
Peti: Szeretném, ha több hallgatónk lenne, és kicsit befutnánk, de nehéz ennyire előre tervezni.
Barni: Jó érzésből csinálom, mert semmi garancia nincs ebben az „iparban”. Szuper az, hogy fejlődünk, és jól érezzük magunkat, de nem lehet arra alapozni, hogy ez meg is térül majd.
Benedek: Jó lenne, ha befutnánk, de reálisan elképzelni ezt nehéz. Szeretnék nagyszínpadokon játszani, de mellette nekünk is ott van a suli, a munka, amivel foglalkozni kell.
Szabi: Én is szeretném, ha befutna a zenekar, de nem lehet erre rágörcsölni. Inkább élvezni szeretném ezt az egészet. Öten vagyunk, másféle motivációkkal, de a zenénk szeretete, a fejlődés összetart minket.
