Borítókép: hellotickets.co.uk
A városról dióhéjban
Krakkó Lengyelország második legnépesebb városa, mintegy 800 000 fő lakja. A Kis-lengyelországi vajdaság székhelye, a Tátra és a Gorce hegység csúcsai között fekszik, az ország déli részén.
A város alapítását a szláv Krak vezérhez kötik, akinek állítólag szálláshelyét jelölte a név – ez azonban nem megerősített információ, és csupán egy krónikában olvashatunk róla. Ami biztos, hogy a város a Visztula folyót övező mocsarak között, és a Wawel magaslaton épült ki. 989-ben I. Mieszko vezér és fia, Vitéz Boleszláv hódító hadjáratuk során elfoglalták és ekkor kezdődött meg a város fejlődéstörténete.
1038-ban Újító Kázmér király tette meg Lengyelország fővárosává, ekkorra már püspöki székhely is volt. Az 1240-es években a város sokat szenvedett a tatár betörésektől. 1257-ben vásártartási jogot kapott, ekkor kezdett el épülni a ma már világörökség Óváros. 1320-tól 1374-ig királyi koronázóváros, később a Hanza szövetség tagja lett.
A középkor utáni történelemben viharos időszakok követik egymást; pestisjárvány pusztított falai között, ráadásul állt svéd és osztrák uralom alatt is. 1918-ban nyerte el függetlenségét, 1939 és 1945 között a Harmadik Birodalom részeként a Lengyel Főkormányzóság székhelye volt, a háború végével ismét függetlenné vált.
Ma Krakkó Lengyelország legdinamikusabban fejlődő városai közé tartozik, ráadásul évről évre egyre több turista keresi fel. Fontos kulturális és tudományos székhely, ezek mellett pedig pezsgő egyetemváros is.
„What to do” – tipikus lengyel és krakkói specialitások
Zapiekanka, a lengyel street food
Lengyelországban járva az utcákon szinte bárhol beszerezhetjük ezt az ikonikus ételt, ami egy hosszú kifli, rajta gombás krém, sajt és újhagyma található. A feltétek felrakása után a szendvicset kemencében megsütik, és ketchuppal szervírozzák.
Az étel koncepciója a hetvenes években született meg, okát pedig az ipar fejlődése adta. A gyárak mellé települt gyorsbüfék újszerű ételkínálatának része volt a szendvics, ami végül nem csak a gyári dolgozók körében lett népszerű, hanem például a Tátrában található Zakopane város sípályáin is. Az egyik legikonikusabb beszerzési helye pont Krakkóban található – a Plac Nowy (Új tér) Zapiekanka standja egyike az elsőknek, és a mai napig működik.
A Wawel
A Planty Park
Ha Krakkóban járunk, nem hagyhatjuk ki az egykori királyi kastély, a Wawel megtekintését. A Visztula folyó partjára épült uralkodói székhelyet a 12. században építették, ám két évszázaddal később a reneszánsz irányzatának térhódítása miatt a lengyel királyok olasz építészmesterek segítségével felújították.
Később, miután Krakkó idegen hatalmak kezébe került, a palota vesztett funkcióiból, használták temetkezési helynek, kaszárnyának, kórháznak és raktárnak is bizonyos részeit. 1905-ben műemlékvédelem alá került, és elkezdődött a felújítása. A második világháború alatt a német csapatok kirabolták, és számos műkincset eltulajdonítottak.
A palota ma a város egyik ikonikus pontja, hajóval és gyalog is megközelíthető, termeiben pedig betekintést kaphatunk az egykor itt élt uralkodók mindennapjaiba és Lengyelország viharos történelmébe is.
A Planty Park
Miután Krakkó osztrák uralom alá került, a hódító Habsburgok igyekeztek meghonosítani a császári életstílust a városban, a lakosság közreműködésével. Ennek egyik törekvése volt a Planty Park létrehozása, amely bécsi mintára igyekezett terjeszteni a polgáriasodó Biedermeier kultúrát Krakkóban.
A tervezők lengyel mérnökök voltak, a pénzt pedig többnyire a város lakói biztosították. A Planty név a palántákra és a növényekre utal. A 20. században a park a város társasági életének egyik központjává vált, növényeit pedig a legkiválóbb kertészek gondozták. Voltak kísérletek szőlő és gyümölcsfák telepítésére is, de nem jártak sikerrel. A Planty ma is Krakkó egyik ikonikus helye, és tökéletes pihenőhely egy kimerítő belvárosi séta után.
Látnivalók Krakkóban és környékén
A Sárkánybarlang
A város egyik legérdekesebb pontja a Wavel alatt húzódó Sárkánybarlang.
Nevét a lengyel folklór egyik szörnyetegének köszönheti, akit a népmesékben csak a Wavel sárkányaként emlegetnek – a hagyomány tanúsága szerint a város megalapítása előtt pusztított a vidéken, amíg Skuba Dratewka, egy leleményes cipész csapdába nem csalta. Dratewka jutalma ezen hőstettéért a város urának lánya és rengeteg arany volt.
A barlang geológiai szempontból is érdekes formákat foglal magába, emellett otthont ad egy jégkorszakból itt maradt, apró méretű rákfaj egyedeinek is, amelyek a barlangi vizekben lakoznak. Az 1800-as években hadászati szempontok miatt lezárták a bejáratokat, ám 1842-ben tudományos kutatások miatt újra megnyitották, és azóta szabadon látogatható.
Kirándulás Krakkó környékén – a lengyel Tátra
A Kárpátok nyugati koszorúján Szlovákia és Lengyelország közösen osztozik, a két ország közös határának jókora részét lefedik azon hegyóriások, amelyeket a Tátra hegység részeiként emlegetünk.
Krakkótól kevesebb mint egy órára fekszik Zakopane városa, amelyről már szó esett a cikk első felében. Zakopane népszerű síparadicsom, de a hegymászóknak sem kell csalódniuk, mivel közel fekszik hozzá az ország legmagasabb pontja, a több mint 2000 méter magas Rysy (magyar nevén Tengerszem-csúcs).
Kiemelendő ezek mellett a Morskie Oko tó, amely égszínkék víztükörrel és lélegzetelállító panorámával várja a kirándulókat, de megemlíthetjük még a számos fürdővárost, például Poronint, amelyek termálmedencéikről híresek.
A Tátrában az állatvilág legérdekesebb képviselői a zergék, a mormoták és a nagy számban előforduló barnamedvék. Utóbbiak száma ugrásszerűen megnőtt az 1980-as évek óta, napjainkban azonban táblákkal figyelmeztetik a turistákat, hogyan érdemes viselkedni, ha összefutunk velük kirándulás közben.
A Czartoryski múzeum
A város egyik legrégebbi és legkiemelkedőbb tárlata a Czartoryski Múzeum, amelyet a hercegi rangot viselő Czartoryski család tagjai alapítottak és gondoztak 2016-ig. A múzeum jelentős műkincsanyagot tartalmaz, festmények, szobrok és egyéb műtárgyak gyönyörködtetik termeiben a látogatókat, de a Lengyel Nemzeti Múzeumtól kölcsönzött műtárgyaknak köszönhetően a történelem szerelmesei is megtalálhatják a számukra érdekes látnivalókat. A tárlat jelenleg a Városi Arzenál épületében található.
A gyűjtemény elődjét 1801-ben hozta létre Izabela Czartoryska hercegnő Pulawyban található kastélyában – azt az anyagot 1831-ben Párizsba menekítették az országban uralkodó háborús állapotok miatt, végül 1878-ban hozták vissza Krakkóba. A második világháború idején tárlatából számos műkincset elraboltak a német katonák, ugyanakkor ezek közül néhányat sikerült a háború után visszaszerezni. A múzeumot 2016 óta a Czartoryski Alapítvány tartja fenn, melyet a hercegi család tagjai és a múzeum mecénásai alapítottak.
Auschwitz-Birkenau – az embertelenség emlékműve
Krakkótól 70 kilométerre fekszik az egyik leghírhedtebb koncentrációs tábor, Auschwitz-Birkenau. A tábor első részeit 1940-ben építették, a holokauszt előkészítéseként (az európai zsidóság megsemmisítéséről ugyanis két évvel később, a Wannsee-i konferencián született döntés). 1942-től fokozatosan több és több, nagyrészt zsidó származású foglyot szállítottak ide, számuk meghaladta az egymilliót. Az itt folyó kegyetlenségek nagyrészt Heinrich Himmler SS tiszt nevéhez fűződnek, akinek a legfőbb feladata koncentrációs táborok ellenőrzése volt.
A háború után ugyan egy darabig elhagyatva állt, de végül a lengyel kormány úgy döntött, hogy múzeummá alakítják. 1979-ben II. János Pál pápa misét celebrált a tábor területén, szintén ettől az évtől kezdve elkezdődött a kiállítás megszervezése is, hogy a látogatók minél átfogóbb képet kaphassanak az itt zajlott népirtásról és a hely történelméről.
Mint láthatjuk, Krakkó, illetve Krakkó környéke látnivalókban gazdag, igazi turistaparadicsom, amit ráadásul gyorsan és olcsón megközelíthetünk Magyarországról. Aki szereti a történelmet, annak a hely igazi mennyország lehet: Krakkó a középkortól napjainkig számos eseményen ment keresztül, és ezek lenyomata a mai napig megtalálható az utcákon.
