Ugyan a kínai holdújév kezdete évről évre változik, ezt pedig bonyolult időszámításokkal határozzák meg, az biztosra mondható, hogy ez az időszak január 21. és február 21. közé esik. Az esetek többségében a holdünnep a február negyedik napjához legközelebb eső újhold napján van. Ezen ünnep alkalmával a nagycsaládok összegyűlnek, hogy megajándékozzák egymást, továbbá, hogy együtt búcsúztassák az óévet, és biztosítsák a szerencsét az újévre.
A holdünnep szokásai
A tavaszünnepre való előkészületek már hetekkel korábban elkezdődnek. A legfontosabb, hogy a házat megtisztítsák az óév ártalmas energiáitól. Ilyenkor a házat kisöprik, ha lehetőség van rá, kimeszelik, az ajtókat és ablakokat pedig újramázolják.
A hiedelem szerint a szemetet mindig a szoba közepére kell söpörni, és onnan óvatosan – lehetőleg egy hátsó ajtón – kivinni, hogy a szerencsét ne söpörjük ki vele. A háznak újév estéjén tisztának kell lennie, és az összes takarítóeszközt el kell rejteni, ezen a napon már nem szabad takarítani.
Az újév napja meghatározza az egész évet, ezért fontos, hogy minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik új ruhát viselni, továbbá megszabadulni a régiektől, és még a betegek is kikelnek az ágyukból, hogy ne maradjanak egész évben ebben az állapotban. Nem szabad sírni sem, mert úgy tartják, hogy aki újév napján sír, egész évben sírni fog. Éppen ezért, bármilyen rosszak is legyenek, a gyermekeket sem szabad ezen a napon megverni.
Az emberek újév előtt próbálják rendezni adósságaikat, ha valaki mégis tartozik nekik, úgy vélik, az illető egész évben az adósuk marad. Az ételekből igyekeznek annyit készíteni, hogy bőven maradjon az újév első napjára is, mivel ha az óévből bőven marad ennivaló az újévre, az kedvező előjelnek számít.
Az újév előestéje, ami hasonlít a keresztény szentestére és szilveszterre is, a holdünnep legfontosabb eleme. Ilyenkor a családok összegyűlnek, hogy együtt búcsúztassák az óévet, és köszöntsék az újat. A következő évet várva hagyományos játékokkal játszanak – mahjongoznak vagy kártyáznak -, beszélgetnek, vagy televíziót néznek. Hozzátartozik az ünnephez továbbá a petárdadurrogtatás, ami nem csak a zajkeltésre, de a rossz lelkek elűzésére is szolgál. Éjfélkor a házban kinyitnak minden ablakot és ajtót, hogy az óév azokon keresztül távozhasson.
Az újév napjára különleges szabályok vonatkoznak: nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált vagy kísérteteket emlegetni, továbbá tilos a négyes szám kimondása, mivel a kiejtése meglehetősen hasonlít a halálhoz. Az elmúlt évet sem szabad szóba hozni, mivel a nap célja az, hogy az újév bőséget hozzon.
Az ünnepi szokásokhoz tartozik továbbá a piros tasak ajándékozása is: piros ünnepi papírba pénzt csomagolnak, és a gyermekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek adják. Fontos, hogy az összeg páros szám legyen, mivel a páratlan számok balszerencsét hoznak az ajándékozóra és az ajándékozottra is.
A tavaszünnep jelképei, színei
A piros szín a bőség, gazdagság és szerencse színe, ezért minden dekoráció, zászló, kép, továbbá lampion piros színű kell legyen, hogy biztosítsák a család gyarapodását.
Az újév elengedhetetlen kelléke továbbá a narancs és a mandarin, mivel a kantoni nyelvjárásban a hangzásuk hasonlít az „arany” és az „édes” szavakhoz. A hiedelem szerint ezekből a gyümölcsökből is páros számú darabot illik ajándékozni. A földimogyoró is gyakran kerül az újévi asztalokra, mivel a hosszú életet és az egészséget jelképezi.
Fontos kelléke még az asztaloknak a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle nassolnivalóval kínálják a vendéget. Ezek mindegyike szerencsét hoz; a rizslisztből készült sütemény ugyanúgy hangzik, mint a „magas” szavuk, így ez azt jelenti, hogy fogyasztója az újévben magasabbra fog lépni a ranglétrán. Hasonló okból a moszat meggazdagodást, a lótuszmag bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban nem szabad, mivel a tofu fehér, ami a gyász színe Kínában.
Az ünnepkör általánosan tizenöt napig tart, a lampionünnep zárja. Mára ez azonban lerövidült, mivel Kínában az emberek nem egészen egy hét szünetet kapnak, az újév megünneplésére.
A naptárban minden újévet egy állatövi jegy képvisel. Összesen tizenkettő állatövi jegy van, ez tizenkettő évet jelképez. Idén Kínában a fából készült Sárkányt leváltja a fából készült Kígyó, ezzel veszi kezdetét ezen állat éve.
