Borítókép: Vígszánház
Az első nagyok – a nemzeti romantika évtizedei (19. század közepe – 1900)
A magyar színjátszás mai formájának kialakulása a 19. század közepére vezethető vissza, amikor megalapították Pesten a Nemzeti Színházat, és a nemzeti ébredés éveiben a magyar nyelven íródott színdarabok és magyarul játszó színészek jelentették a kapcsolatot az anyanyelvvel. Kiemelendő továbbá, hogy számos jelentős irodalmi személyiség, például Arany János vagy Petőfi Sándor is vándorszínészként ismerkedett meg az irodalommal.
A korszak kiemelkedő “csepűrágói” Laborfalvi Róza, Szigligeti Ede és Prielle Kornélia, valamint az 1900-as évek elején Blaha Lujza, a “Nemzet Csalogánya”
A polgári realizmus – színészek a Horthy-korszakban (1920’-as, 30’-as, 40’-es évek)
A Horthy-korszak magyar színházi világában a klasszikus színház mellett megjelent a kabaré és a varieté műfaja, és amíg a mulatókban a szórakozás volt a középpontban, addig a színházak a polgári/dzsentri rétegre fókuszáltak, előadásaikkal a mindennapi magyar kisembert állították a középpontba. Ekkor kezdődött a magyar mozi történelme, az újgazdag nemességnek görbetükröt állító 1931-es Hyppolit, a lakáj hatalmas sikert aratott.
A Horthy-korszak kiemelkedő művészei közé tartozott Jászai Mari, Bajor Gizi, Csortos Gyula, Kabos Gyula, Ódry Árpád… Napestig sorolhatnánk az ikonikus színészeket, akik ebben a korszakban a Vígszínházban és hangos filmekben játszottak, ezáltal széles körbe eljuttatva a kultúrát.
Lázadás és újrakezdés – a szocializmus magyar színháza (1950 – 1989)
A két világháború között a magyar színjátszás nehéz időket élt meg: a pártállam és a politika mételyétől a művészvilág sem maradt mentes, a cenzúra és a besúgó hálózat mindenkit érintett.
Ekkor a magyar színházi világ műhelyei Budapesten a Vígszínház, a Madách Színház és a Nemzeti Színház , valamint az 1980-as években a kaposvári Csiky Gergely Színház. A korszakot számos színészegyéniség meghatározta, akik ráadásul nemcsak a színpadon, hanem a százával készülő ifjúsági filmekben és a kiváló filmes szinkronokban is megcsillogtatták tehetségüket. Kiemelendő közülük Gobbi Hilda tevékenysége, aki díjakat alapított, létrehozta az Ódry Árpád Művészotthont, villáját pedig alkotóháznak ajánlotta fel.
Napjaink csillagai (1990 – 2020’-as évek)
A magyar színjátszás modern korát sokan a Katona József Színház megalapításától számítják, ami nem véletlen. A Katona szabados, független stílusa és hangulata új ajtókat nyitott a színészek előtt, emellett olyan alkotókat tett ismertté mint például Spiró György drámaíró. A rendszerváltás korszaka előtti modernebb színház másik eleme A Padlás című musical 1988-as vígszínházi premierje volt.
A 90’-es években az alternatívabb társulatok a virágkorukat élték. A Katona mellett a Bárka Színház, valamint később, a kétezres évek elején a Madách Kamarából átalakult Örkény Színház. A kilencvenes, kétezres évek kiemelkedő alkotói például Kulka János, Alföldi Róbert, Udvaros Dorottya, Mácsai Pál, Csákányi Eszter, Eperjes Károly és Bodnár Erika.
A 2010-es években a modernebb irányvonalak domináltak, emellett fokozatosan teret nyert és nyer kis hazánkban a zenés színház irányvonala. Például a Madách vagy az Operettszínházban, illetve 2025-től az újjászületett Erkel Színházban is.
Napjaink rendező-színész generációjának ígéretes tagja ifj. Vidnyánszky Attila, aki színészként és rendezőként is a Vígszínházat erősíti. Híres alakítása Charlie Chaplin A diktátor-ának főszerepe, rendezései közül pedig A Nagy Gatsby című musical és a 2021-es Szerelmek városa emelkedik ki.
A mai ígéretes színházi alkotókat lehetetlen listázni. A fiatalok közül rengetegen emelkednek ki, de a rendszerváltási generáció tagjai közül is kifejezetten sokan aktívak, így kijelenthető, hogy a magyar színjátszás a jövőben is jó kezekben van, és még számos remek előadás és filmalkotás fog születni művészeink által.
