Borítókép: cultura.hu
Élete röviden
1927-ben született a mezőségi Pusztakamaráson, szegényparaszti családból származott. 1940-től 1945-ig a nagyenyedi református kollégium, majd 1945-től a kolozsvári református gimnázium diákja. Első írását ott Kolozsváron közölték a Világosság című napilap hasábjain, címe Levél egy román barátomhoz volt.
Rendezői szakon kezdett tanulni, ám tanulmányait félbehagyva a Falvak népe című hetilap főszerkesztője lett. Később több másik lapnál is betöltötte ezt a pozíciót, eközben élt Bukarestben és Marosvásárhelyen is. Volt parlamenti képviselő, és a Romániai Írószövetség elnöke is. Az 1980-as évektől a Ceausescu-rezsim őt és családját is zaklatta, műveit pedig Romániában betiltották, csak Magyarországon tudott publikálni.
1990 márciusában Marosvásárhelyen, a fekete március (a város magyar és román lakossága között kitört etnikai zavargások) során az RMDSZ-székház ostromakor elvesztette fél szeme világát. Szinte azonnal Magyarországra szállították gyógykezelésre. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapítója volt.
2006-ban hunyt el Budapesten, sírja Marosvásárhelyen található, egy kopjafa jelöli, amelyre főbb műveinek címeit vésték.
Főbb művei
Az idill varázsa – Anyám könnyű álmot ígér
A Mezőség látképe, ahol a regény játszódik. Fotó: kepguru.hu
A szerző alighanem leghíresebb alkotása az Anyám könnyű álmot ígér, amely a pusztakamarási gyermekkorba, a falusi idill világába röpíti az olvasót. Műfajilag besorolni nem egyszerű: egyszerre napló, korrajz, szociológiai tanulmány, és van benne nem kevés nemzeti érzelem is, ami az igazi magyar művek sorába illeszti a művet.
Varázsa több komponensen alapszik: az egyszerűségen, amelyet a mindennapi élet mozzanatai adnak, a leírásokon, amelyeknek köszönhetően már-már a Mezőség aprófalvas közegében érezzük magunkat, és orrunkba kúsznak az illatok, a szánkba pedig az ízek, és persze a történelmi hátteren is, ami pedig az érzelmi kapcsolódást segíti elő. Sütő úgy mond nagy életigazságokat, hogy ez nem feltétlenül célja; ám azzal, hogy örökérvényű mondatokat ad szereplői szájába, mégis minden fejezetben, oldalon szembetaláljuk magunkat velük. Az erdélyi kultúra, a mezőségi táj és az idilli gyermekkor érzése mind hozzátesz ahhoz a “hazavágyás” életérzéshez, ami véleményem szerint egyedivé teszi az írást.
A történelmi szál, a román államhatalom jelenléte, a magyar nyelv használatának korlátozása is fontos eleme a műnek, ez pedig már az érme sötétebb oldalát mutatja meg. Minden szereplőnek fontos a magyarsága, és meg akarja őrizni az identitását – Sütő Andrásnál pedig nem találunk jobb szerzőt, aki szólhatna erről. A család szétválasztottsága is a mű fontos eleme, amely egyfajta magyarság-allegóriaként is értelmezhető – a gyerekek Nagyenyeden, Bukarestben és Kolozsváron vannak, sokfelé, akárcsak a magyarság a nagyvilágban.
Az Anyám könnyű álmot ígér a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, remekül vegyíti a nosztalgiát és a történelmet, szívmelengető olvasmány.
A székelység drámába foglalva – Advent a Hargitán
Sinkovits Imre és Kubik Anna a Nemzeti Színház előadásában. Fotó: deszkavizio.hu
Sütő András nem csak az irodalmi színtéren kiemelkedő, de színpadi alkotásai sem elhanyagolhatóak. Számos drámája közül az Advent a Hargitán a leghíresebb, amelybe a székely bölcsesség minden esszenciáját belesűríti, és elrepít minket a havasok világába, advent idején. A mű hátterét az író magyarságért való aggódása is szolgáltatta, hiszen 1984-ben, a mű megjelenésének évében Romániában a Ceausescu-diktatúra tombolt, és szisztematikusan folyt a magyarság elnyomása; Sütő művei sem jelenhettek meg keleti szomszédunknál, hanem csak Magyarországon.
A hatalmas, mindent elzáró hótömegek közé került öregek és fiatalok történetein keresztül tanításokat olvashatunk az életről, és egyfajta siratóénekként hallhatjuk az emberi sorsok keszekusza alakulását. A melankólia érzése és a népies felütés komor hangulatot teremt. A dráma ereje abban rejlik, hogy egyszerre hétköznapi és elgondolkodtató, végig tökéletesen fenntartva az olvasó/színházi néző érdeklődését.
Sütő András más műveiről
Sütő András termékeny szerző volt, így több jelentős műve, drámája van. Regényei közül még az Engedjétek hozzám jönni a szavakat kiemelkedő, amely az Anyám.-hoz hasonló stílusban íródott, és ugyanúgy vegyíti a mindennapok és a nem mindig vidám történelem eseményeit. A Sikaszói fenyőforgácsok naplóinak és cikkeinek gyűjteménye; halála után, 2007-ben jelent meg az Erdélyi Gondolat gondozásában.
Színpadi alkotásai közül a Pompás Gedeon és az Egy lócsiszár virágvasárnapja a két leghíresebb – előbbit 1981-ben mutatták be Kaposváron, utóbbiból 1985-ben tévéjátékot készítettek, és a Nemzeti Színházban is játszották. Mindkét mű a kisember és a hatalom kapcsolatát mutatja be, illetve azt, hogy hogyan küzdenek meg a hatalommal. A jelképes üzenetük sem elhanyagolható, mindkettőt a román kommunizmus éveiben írta, és egyik sem jelenhetett meg Romániában.
