Keresés
Close this search box.

Legyél te is hallgatós! Jelentkezz hozzánk március 3-ig!

Alkalmazottból vállalkozó – lehetséges?

November 15-én az esti órákban tartotta meg Dallos Zoltán médiaszakértő, kommunikációs szakember, a DLX MEDIA ügynökség alapítója az Alkalmazottból vállalkozó címen futó előadását az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Zoltán az energia- és a banki szektorban dolgozott alkalmazottként több, mint 10 évet: innen lépett be a vállalkozók világába. Történetéből megtudhatjuk, mindez hogyan is lehetséges.

Borítókép: pixabay.com

A kezdetek

Dallos Zoltán kommunikációs szakember november 15-én az ELTE-n tartott, Alkalmazottból vállalkozó c. előadásán elmondta, hogy 2016 végén lépett ki az utolsó alkalmazotti állásából. Az első pár év útkeresési időszakát követően 2019-ben megjelent Alkalmazottból vállalkozó c. könyve, melyben sok tanulságot és tippet talál, aki váltani szeretne.„Ez egy spéci helyzet, hiszen a frissen végzett hallgatóknak nincs vesztenivalójuk, de aki tizenévet már ledolgozott alkalmazottként, felfelé lépegetett a ranglétrán és beleszokott az egészbe, annak már nehezebb elengedni a biztosat, a fix fizetést és beleugrani az ismeretlenbe. Mégis, szerintem a legrosszabb, ami történhet, hogy nem jön össze, elfogy a pénzed és visszamész dolgozni. A hitelfelvétel meg az eladósodás az már más helyzet, persze” – pontosított nevetve a szakember.

Zoltánt már akkor, amikor a bankfiók alkalmazottja volt, a marketing világa vonzotta: volt, hogy sajátkezűleg kiragasztgatta a pénztárakhoz, hogy akciós a hitelkártya – a marketingesek mérgelődtek, hiszen ez ilyen formában nem volt szabályos, de végül is működött. „Először mindent kicsiben kell letesztelni, felmérni az igényeket, aztán ennek alapján menni tovább és csinálni nagyban” – mondta el a kezdetekről a vállalkozó.

Dallos Zoltán előadás közben az ELTE-n Kép: Makádi Fanni

Az első lépések vállalkozóként

A médiaszakértő vállalkozásának első éveiben szabadúszóként dolgozott, kampányokat csinált ügyfeleknek, majd elkezdett csapatot építeni. Zoltán tapasztalatai szerint ahogy növekszik egy cég, bizonyos időközönként teljesen újra kell strukturálni a működését – amíg az ember mindent egyedül csinál, némiképp mindenhez kell értenie, csapatbővítés után pedig meg kell tanulnia másokban is bízni, illetve egy jól működő rendszert is fel kell építeni, melyben gördülékenyen tud folyni a munka.

Míg 2020-ban, a koronavírus és az online térre való áttérés sok vállalkozásnál lehúzta a rolót, Dallos cége ekkor kezdett igazán szárnyalni. Szerinte a válsághelyzet egyben hatalmas lehetőséget tud jelenteni a jól reagáló vállalatok számára.

„Hirtelen rájöttek a cégek, hogy jó lenne online is kommunikálni, videókat, livestream-et csinálni… itt nyíltak ki a mi lehetőségeink. Éreztem, hogy most kell megnyomni a gázt, így amikor mások szétestek, mi akkor léptünk egy nagyot előre. Ezzel a mostani energiaválsággal is hasonló érzésem van, szerintem most tud majd a piacból egy nagyot harapni az, aki gyorsan reagál.”

Fontos, hogy ne csak a termékedet, de magadat is el tudd adni

Zoltán ezután az önprezentálás fontosságáról kezdett beszélni. Szerinte sok jó szakember van (fotósok, könyvelők, szövegírók…), akik egyszerűen nem képesek jól „becsomagolni” magukat, ami észrevehetetlenné teszi őket a munkaerőpiacon, pedig ez a képesség egy vállalkozónak létfeltétele, hiszen nem csak a terméket vagy szolgáltatást, de önmagát és tudnia kell „eladni”.

Manapság az interneten gyakorlatilag mindenki fel tudja építeni a saját arculatát, belekezdhet podcast-be, indíthat YouTube-csatornát vagy működtethet magazint az Instagramon, a TikTok meg brandingre lehet jó – ezek mind jó önprezentációs eszközök lehetnek a szakember szerint. Az is fontos, mit kommunikálunk magunkról az interneten: általában sok különböző oldalunk van, de a HR-esek, fejvadászok mindegyiket megnézik és mindent meg is találnak. Egy további tanács szerint nem célravezető elbújni a logó mögé sem: hasznos felvállalni az arcot és legalább az ügyvezető tulajdonosnak bemutatkozni, hiszen ez bizalmat kelt az ügyfelekben.

 „Önbranding” az internet segítségével Kép: pixabay.com

A sikerhez vezető út türelemmel van kikövezve

Zoltán egy tengeren lebegő jéghegyhez hasonlítja a vállalkozói életutat: a siker, ami látszik, csupán a jéghegy csúcsa: az addigi sokéves munka, vesződség és szenvedés nagyon gyakran nem látható a vállalkozás mögött. Példaként Forray Nikit, egy nagyforgalmú partikellékes webáruház tulajdonosát hozta fel, aki a rendszerváltás óta vállalkozik, mégis csak 2014-15. magasságában lett először nyereséges a cége. A médiaszakember szerint a türelem elengedhetetlen a siker felé vezető úton.

A vállalkozásötletről

Ezzel kapcsolatban azt ajánlja Zoltán, hogy abban gondolkodjunk, amit szeretünk: a legegyszerűbb, ha megnézzük, hogyan tudnánk a hobbinkból üzletet csinálni. Érdemes a mit szeretek, mihez értek és a miért fizet a piac közös metszetében keresgélni: az erősségeink feltérképezésében sokat tudnak segíteni a különböző személyiségtesztek (pl. a DISC, MBTI vagy a Profiles XT). Ha valamilyen kvalitásunk hiányzik, tudunk fejlődni benne, vagy olyan embereket felvenni, akikben az megvan. Termékből, szolgáltatásból és az emberek figyelméből (lásd pl. a Kinder tojás bontogatós videókat) is lehet pénzt csinálni, bár általában a legkönnyebben szolgáltatással lehet elindulni, amikor is az idődet adod el.

Alkalmazott vagy vállalkozó

Zoltán ezt követően az alkalmazotti és a vállalkozói lét fő különbségeiről beszélt. Alkalmazottként meghatározott a munkaidőd, a fizetésed és a szabadnapjaid száma is, be vagy jelentve, van biztosításod, járulékaid. Vállalkozóként ennek majdhogynem teljesen az ellenkezője igaz: folyamatos a bizonytalanság, ha nem dolgozol, nincs bevételed, kockázatos játék az egész munkád. Ezeken kívül te vagy felelős mindenért: magad döntöd el, ha valamire akarsz költeni; embert szeretnél felvenni vagy adót fizetni. Zoltán ezzel kel és fekszik, napi tizenórákat dolgozik, de imádja a munkáját, még ha sokszor nehéz is.  Hozzátette még, hogy most, a KATA-s jogviszony megszüntetése, az energiaválság és infláció időszakában egy vállalkozó jobb helyzetben lehet, mint egy alkalmazott. Hiszen tud reagálni, árat emel, vagy csökkenti a költségeket, míg a magánszemélyek sokkal kiszolgáltatottabbak ilyen helyzetben és nem igazán tudnak mit tenni.

Érdemes tudni, hogy kezdő vállalkozóként az érvényesülés érdekében gyakran kell ingyen dolgozni és túlmunkákat is vállalni, de ezek később sokszorosan megtérülhetnek. A DLX MEDIA is él ilyen eszközökkel, hogy betehessék a lábukat helyekre és hogy bizonyíthassanak: csináltak már ingyen imidzsvideókat is referenciákért cserébe.

Korábbi tapasztalatok hasznosítása

Zoltán sokat profitált a multis múltjából, hiszen beleláthatott cégek működésébe, és ezt a vállalkozásában is tudja kamatoztatni; példaként a HR-t és a kiválasztási folyamatokat hozta fel, melyeket ők is használnak az interjúztatások során. Hozzátette, az is működik egyeseknek, hogy kihagyják az alkalmazotti munkakört, és egyből vállalkozásba kezdenek – a Mobilfox is így jött létre. Ilyen esetben nincs „beleégetve” az emberbe a multis gondolkodás, ami sok esetben korlátozhatja a vállalkozói mentalitást. Pályájasorán volt MLM-es cégnél is értékesítő: nevetve jegyzi meg, hogy ha valaki túlélt egy biztosítós vagy ingatlanos munkát, utána már bármire képes lesz.

Vállalkozóként elengedhetetlen a tudatos kapcsolatépítés, hogy minél többen tudják, miben vagy jó. Erre Zoltán jó eszköznek tartja a tematikus rendezvényeket, a Facebook eseményeket és más rendezvénygyűjtő oldalakat is. Ilyen a meetup.com is, de a havervagy országszerte, gyakran megszervezett rendezvényein is lehet ismerkedni és üzletelni. „Ezeken felül a vállalkozónak egy könyvelővel és egy jogásszal érdemes nagyon jóban lennie és rájuk nem sajnálni a pénzt” – tette hozzá nevetve a vállalkozó.

Mit fognak gondolni mások? Kép: pixabay.com

Mit fognak gondolni mások?

Az egyik legnagyobb akadály a vállalkozásindításban az attól való félelem, hogy mit fognak gondolni róla mások. Dallos szerint sem ezzel sem a bennünket lehúzó emberekkel nem érdemes foglalkozni. Egyszerűen csak bele kell kezdeni, minden energiánkat bele kell tenni, aztán kiderül, érdemes-e folytatni. Az viszont jó, ha egy kívülálló fél segít és őszinte visszajelzéseket ad a vállalkozás kapcsán. Zoltán pont emiatt ül össze bizonyos időközönként egy ún. mastermind csoporttal, ahol segítenek egymásnak a felmerülő problémákban.

„A kész jobb, mint a tökéletes – ez mindenre igaz. Sokszor az fog vissza minket, hogy a tökéletest hajkurásszuk, pedig az első videó, weboldal, vagy akármi úgysem lesz tökéletes, az ilyenek mind menet közben csiszolódnak. A vállalkozás is ilyen: nincs olyan hogy minden csillag megfelelően áll és akkor lesz tökéletes belekezdeni: egyszerűen csak csinálni kell. Az elején nekem is csak egy laptopom meg egy telefonom volt, még irodám se, mégis sikerült valahogy.”

Néhány gondolat a külföldi ambíciókról és az álmok kergetéséről

A külföldi piac Zoltán szerint csábító lehet, de érdemes belegondolni abba, hogy külföldiként sokkal nehezebb kint érvényesülni: hiányzik a helyismeret, az óriási versenyben nagyobb az eltűnés veszélye és a hazai munkavégzéssel párosulva a külföldi jelenlét gyakran szét is forgácsol. Ezek alapján a médiaszakértő szerint amíg a vállalkozás nem jut el egy bizonyos szintig, nem érdemes külföldben gondolkozni, bár az is igaz, hogy ha külföldön berobbansz, a siker nagyobb, mint Magyarországon, és az elkérhető árak is magasabbak.

Az előadás második felében a hallgatók által feltett kérdésekre válaszolt a vállalkozó. Az egyik válaszból kiderült, hogy a KATA-s jogviszony megszűnésével sincs minden veszve a vállalkozók számára: az átalányadó egy bizonyos szintig, a vállalkozás indulásakor (kiváltképp, ha nappali tagozatot végzel vagy van főállásod a vállalkozásod mellett) olyasmi összegszinten van, mint a KATA, ha pedig beindul a vállalkozás, akkor már nem számít annyira az erre fordított összeg nagysága. Mindemellett sok olyan vállalkozás van, amit kevés tőkével, akár főállás mellett is el lehet kezdeni (pl. tanácsadás, marketing, adószakértés, könyvelés).

Vigh Bori világutazó lány például kilépett egy IT-s cégtől, de visszadolgozott még 4 órában, a fennmaradó négyben meg hajtotta az álmait. Lehet heti négy napot is dolgozni, sok cégnél érdemes lehet erre rákérdezni. Az is működhet, hogy hétköznap az álommunkádat csinálod kevés pénzért, hétvégén meg kétkezi munkát végzel jövedelemkiegészítés gyanánt. Minden lehetséges, csak akarni kell; az eleje nehéz lesz, de a siker minden befektetett energiát megér” – kerekítette le gondolatait a vállalkozó.