A mai napon éppen kétszáz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a gyakran keringőkirályként ismert ifj. Johann Strauss. A sokoldalúan tehetséges osztrák zeneszerző több mint ötszáz tánczenedarabot írt, többek között keringőket és polkákat.
115 éve hunyt el Laky Adolf ötvösművész, akinek nemes tettei listáján nem csupán a Szent Korona megjavítása szerepel, hanem az odaadó segítségnyújtás is a társadalom leginkább támogatásra szoruló tagjai részére. Nevét és adakozó szellemét ma már sajnos egyre kevesebben ismerik, emlékezete megfakult annak ellenére, hogy az általa képviselt halhatatlan értékek és cselekedetek minden ember számára példaértékűek lehetnek.
1825. október 5-én született az egyik legnagyobb magyar természettudós, Xántus János, aki a Budapest szívében elhelyezkedő Állatkert első igazgatója volt, és aki nélkül nem jöhetett volna létre az első magyar néprajzi gyűjtemény a Bécsben megrendezett világkiállításon. Xántus János mérhetetlen alázattal és kitartással munkálkodott azért, hogy a jövő generációi megismerhessék az olyan távoli vidékek flóráját és faunáját is, mint például Szingapúr és Jáva.
Habár a legismertebb bíra a Bibliában egyértelműen a filiszteusok ellen harcoló Sámson, érdemes Debóra, az egyetlen női bíra történetét is fellapozni, hiszen egyedülálló módon volt női vezető egy olyan korban, amikor a nők leginkább feleség- és édesanya-szerepet töltöttek be a közösségben.
155 évvel ezelőtt született Maria Montessori, Olaszország első orvosnője, akinek a pedagógia területén végzett úttörő munkásságának köszönhetően napjainkra az óvodai nevelés alapelvei közé került a gyermekek aktivitásának és szabad tevékenykedésének gyakorlata.
A 275 éve született Antonio Salieri, neves olasz zeneszerző életéről elsősorban az Ignaz Franz von Mosel osztrák újságíró által írt életrajzában olvashatunk, aki közeli barátjaként és tanítványaként behatóan ismerte mestere szokásait és életútját.
50 évvel ezelőtt ezen a napot hunyt el Dmitrij Sosztakovics, a 20. századi orosz zene kiemelkedően tehetséges és világszerte ismert komponistája.
150 évvel ezelőtt hunyt el a méltán nagy dán mesemondó, Hans Christian Andersen, történetei viszont mind a mai napig a köztudatban élnek. Számos magával ragadó történet származott a szegény sorban felnőtt író tollából. A teljesség igénye nélkül a legismertebb művei között említhetjük a Kis Hableányt, a szívszorító Kis gyufaárus lány meséjét és a Rút kiskacsa történetét is.
250 évvel ezelőtt ezen a napon született Brunszvik Teréz, a “női Széchenyi” néven is emlegetett grófnő, Közép-Európa és a Habsburg Birodalom első kisdedóvójának megalapítója. Munkásságának köszönhetően indult el hazánkban az óvodahálózat kiépítése: még életében tizenkét intézmény létrejöttét támogatta, haláláig pedig további hetven kisdedóvó nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt.
Giacomo Casanova, a híres velencei kalandor 300 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Élete történetét saját önéletrajzából ismerhetjük meg, amelyben részletesen leírta szerelmi kalandjait. Neve nemcsak, hogy összeforrt a nőcsábász életvitellel, még köznevesült is a szívtipró szinonimájaként.
