Keresés
Close this search box.

Legyél te is hallgatós! Jelentkezz hozzánk március 3-ig!

„Az MCC egy tehetséggondozó intézmény” – interjú Hegedűs Annával

Mitől különleges egy szakkollégium? Mire kell számítania annak, aki oda felvételizik? A Mathias Corvinus Collegium a lakhatás és a plusz követelmények mellett számtalan olyan lehetőséget kínál az egyetemistáknak, amelyek előnyükre válhatnak szakmai életük során. Hegedűs Annát, negyedéves jogász hallgatót, az MCC jogi iskolájának egyik diákját kérdeztük a szakkollégiumi élet kihívásairól és örömeiről.

Borítókép: Kelemen Áron

Mi különböztet meg egy szakkollégiumot egy „hagyományos” kollégiumtól?

Míg egy kollégium lakhatást biztosít, egy szakkollégium képzést is ad a diákoknak. Az MCC azonban több, mint egy szakkollégium; egy tehetséggondozó intézmény. Az itt tartózkodásunk három pillérre épül: részt kell vennünk kurzusokon, szerepet kell vállalnunk projektekben, továbbá szemeszterenként meghatározott számú szakmai előadásra is el kell látogatnunk. Ezek mellett természetesen biztosított a lakhatásunk, illetve az előző félévünk munkája alapján ösztöndíjat is kapunk.  

Hogyan épül fel a szakkollégium szervezete?

Ami az egyetemi évekbe lépve időben először releváns, az a junior képzés. Ide a frissen érettségizettek, az egyetemet jövő szeptemberben kezdő diákok jelentkezhetnek, a program időtartama egy év. Ezen felül működik az Iskolarendszer: a jelentkező, már elsőéves hallgató hat iskola (jogi, közgazdasági, pszichológiai, nemzetközi kapcsolatok, társadalom- és történelemtudományi, média) közül választhat. Itt a felvételt nyert hallgató két éves képzésben részesül, jelenleg én is ennek, a jogi iskolának vagyok a tagja. Érdemes kiemelni, hogy minden iskola műhelyekre tagozódik. Ha ezeket az egységeket valamihez muszáj lenne hasonlítanom az egyetemista világ fogalomkészletét használva, akkor ezek leginkább úgy kell elképzelni, mint a tanszékeket. A juniorképzést és az iskolarendszert hívjuk összefoglaló nevén Egyetemi Programnak. Ha valaki ezek után is szeretne MCC-s maradni, számára a Posztgraduális képzések kínálnak lehetőségeket.

Hogyan kerültél kapcsolatba az MCC-vel?

Végzős gimnazista koromban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre jártam egy érettségi felkészítő tanfolyamra, ahol az egyik tanáromnál az volt a feladat, hogy érveljünk az adott tételmondat mellett, vagy ellen. Mivel nagyon szeretek vitázni, felkeltette az érdeklődésemet, szimpatikus volt az a légkör, amit teremtett ezzel. Az óra után külön kiemelte, hogy ő MCC-s, és ezt a kifejezést nagyon megjegyeztem. Az egyetem kezdetén még nem jelentkeztem, mert nem voltam biztos sem abban, hogy ez beleférne az időmbe, sem abban, hogy bírnám a jogi egyetem mellett. Ez később megváltozott, és sikerrel felvételt is nyertem.

Hogyan zajlott a felvételi? Mik voltak a követelmények?

Most már nagyon másképp megy, mint amikor én felvételiztem. Annak idején, amikor a jogi iskolába felvételiztem, a kiválasztási folyamat háromfordulós volt. Az első fordulónak négy része volt; egy logikai teszt, egy szókincs teszt, egy jogi műveltségi teszt és egy jogesetmegoldás.

Ha ezeket sikerrel teljesítette a jelentkező, akkor következett a szóbeli, ami után a harmadik forduló egy “akadálypálya” volt, amin a jogi iskolás diákok tartottak a leendő gólyáknak játékokat, vetélkedőket. Többek között kellett érvelnünk, kampánybeszédet tartanunk – ez egyébként mind online zajlott, a járványidőszak alatt. Az idei, márciusban lezajlott felvételin már csak írásbeli és szóbeli fordulók voltak, tekintve, hogy az egész iskolarendszer felvételije egységesedett.

Mesélnél a kurzusokról?

Vannak kötelező kurzusok, ami eltér a juniorok és az iskolások tekintetében: nekem, mint jogi iskolásnak, csak a Logika kurzust kellett teljesítenem, de a junior évben több alapozó képzés is van. Nagyon fontos kiemelnem, hogy az MCC kurzusrendszere interdiszciplináris, ami miatt nekem joghallgatóként nem kell ragaszkodnom a jogi iskola által kínált órákhoz. Lehetőségem nyílt részt venni például a média iskolában a politikai kommunikáció órán, televíziós és rádiós műsorvezetés órán; a nemzetközi kapcsolatok iskolában egy Brexittel kapcsolatos órán, diplomáciai protokollon, és természetesen a jogi iskola számos kurzusán, például médiajogon, „A történelem értelméről” c. kurzuson,  vagy keresztény államelméleteken. Tehát széles a választék, ez is csak néhány példa volt.

Mennyire tudod összeegyeztetni az egyetemi életet a szakkollégiummal?

Ez a legnagyobb kihívás az életemben, relatív, hogy mennyire sikerül összeegyeztetnem a jogi egyetemet a szakkollégiummal. Mondhatnám akár határozottan, hogy sikerül, viszont mindig úgy érzem, hogy fejlődhetnék benne. Tipikusan úgy néz ki egy nap, hogy délelőtt óráim vannak, utána idejövök a szakkollégiumba, körülbelül négytől nyolcig kurzusokon vagyok, utána pedig következnek a projektekkel kapcsolatos meetingek. Lényegében reggel nyolctól este tízig van elfoglaltság, és csak utána következik a tanulás. Szerencsére van az MCC-ben könyvtárunk, ahol összeülhetünk a többi MCC-ssel és motiválhatjuk egymást a tanulásban. Nagy erőt jelent a közösség, hogy segíthetjük egymást.

Fotó: Kelemen Áron

Kiknek a jelentkezését várjátok? Hány embert szoktatok felvenni egy felvételi során?

Nincs meghatározva, hogy milyen hallgatók jelentkezhetnek, még a humán beállítottság sem előfeltétel – egyik legközelebbi MCC-s barátom például fizikus hallgató a BME-n. Annyit tudni kell, hogy a szakkollégiumban inkább humán tudományokkal foglalkozunk, az erre való fogékonyság tehát előny.

A juniorképzésbe tavaly összesen körülbelül hatvan diák nyert felvételt, az iskolarendszerbe pedig iskolánként 10-15 hallgató. Fontos, hogy a közélet iránti érdeklődés mellett legyen igény a felvételizőben arra, hogy valamivel többet hozzon ki az egyetemi éveiből. A teherbírás is esszenciális.

Hogyan szeretnéd kamatoztatni az MCC-ben szerzett tapasztalatokat a jogász pályán?

Egyrészről vannak a klasszikusabb jogi tantárgyak, amiket az egyetemen is tanulunk. Erre épülnek kurzusok, amik segíthetnek ismételni vagy gyakorlatiasabban átlátni ezeket a jogágakat. Másrészről vannak olyan részei a kurzusrendszernek, amik többet kínálnak az egyetemnél. Itt tanulhatok például versenyjogot és médiajogot, amelyek annak ellenére, hogy nagyon fontosak, oktatásuk nem, vagy nem oly részletességgel fér bele az egyetemi keretrendszerbe. Ez segít jobban megismerni az érdeklődési körömet és önmagamat is, emellett gyakorlatiasabb tudást is szerezhetek, amely a tudással együtt előnyömre fog válni a jogászi pályán.

Milyen események lesznek a közeljövőben?

Lesz egy középeurópai fókuszú konferenciánk az energiaválságról, amire a környező országból hívtunk meg diákokat. Vannak beszélgetéssorozatok, ezek közül az egyik az Ambassador talks, amire nagyköveteket hívunk, ők tartanak előadást. Ennek keretében például egy finnországi nagykövet fog érkezni hozzánk a hetekben. Egy másik sorozatunkhoz Magyarország minisztereit hívjuk meg. Ehhez kapcsolódik a „Minisztertípusok; építésügyi miniszterek 1945 után” című előadásunk. Érdemes még megemlíteni a  május 5-től 7-ig, itt a szakkollégiumban tartandó nemzetközi vitaversenyt, amit diákok szerveznek. Bár az eseményeink elsősorban MCC-s hallgatóknak szólnak – a vitaverseny például regisztrációhoz kötött –, abszolút nyilvánosak és várjuk a külső érdeklődőket is.

2023. július 27. és 29. között Esztergomban kerül megrendezésre az MCCFeszt, ahol számos előadáson, interaktív programon és koncerten vehetnek részt az érdeklődők.