Srí Lanka gazdasági válság tüntetések

Bio teából válság – Srí Lanka gazdasági összeomlása

Az olajár-emelkedés világszerte érzékenyen érintette a fejlődő országokat, Srí Lankán azonban az “átlagosnál” is mélyebb válság van kibontakozóban. Biotea, hitelek, valutahiány, Covid, terrortámadás, hibás vezetés és egyéb más problémák súlyosbítják a helyzetet.

Borítókép: Dinuka Liyanawatte, REUTERS

Mi történik Sri lankán?

Srí Lanka függetlenné válása óta az egyik legnagyobb gazdasági válságát éli át. Az Indiától délre fekvő szigetország fennállása óta először képtelen fizetni hiteleit. Az infláció februárban megdöntötte az addigi legmagasabb 17,5%-os rekordot. A pénzromlás azonban nem állt meg és márciusra már 29,5%-ra nőtt.

Az élelmiszerek ára drasztikusan megemelkedett. Egy kiló rizsért a 2019-es, árához képest (84 rúpia)  93%-al kell többet fizetni. A liszt és a krumpli 65 és 66%-kal drágult. Az élelmiszereken túl az LPG és a benzin ára is kilőtt, mindkettő 80% fölött drágult. A gazdaság ilyen mértékű összeomlásához több lépcsőn át különféle tényezők vezettek.

A turizmus halála

A Srí Lankai turizmus évről évre növekedett és egyre jelentősebb tartóoszlopát képezte az ország gazdaságának. A turizmusnak a GDP növelésén túl más haszna is volt: fontos valuta szerzési lehetőség, mely valutára az igen jelentős élelmiszer import miatt van szükség. 

2019 áprilisában, még a Covid19 előtt, Colomboban számos templom és szálloda előtt is robbantások voltak. Több mint 250 ember meghalt, a turisztikai piac pedig 80%-os visszaeséssel reagált a terrorcselekményre. Az innen, ‘19 végére lassan vissza kapaszkodó turizmust taszította újabb mélypontra a járvány.

Srí Lanka gazdasági válság grafikon 1
Srí Lanka turizmusból származó bevételei az elmúlt 10 évben (év/millió USD), forrás: tradingeconomics.com

Adósság és valutahiány

Szrí Lanka 1948-as felszabadulása óta rengeteg irányba adósodott el. Mivel az ország jelentős részben exportra termel: leginkább teát, de kávét, gumit, kókuszt és különféle fűszereket is, élelmiszer importra kényszerül. Ezért fontos, hogy megfelelő valutatartalékok legyenek az országban. Ezt pedig az export visszaesése folyamatosan veszélyezteti. 

A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy az országot 1965 és 2020 között 16-szor segítette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Ezek a hitelezések persze nem feltétel nélkül érkeztek. Az IMF-nek szigorú elvárásai voltak a gazdaságstabilizációs programokban résztvevő országok felé. Elvárták a rúpia leértékelését, az import helyettesítését, az export serkentését, szigorú monetáris politikát szerettek volna és fel kellett hagyni a “nagy osztogatásokkal” egyszóval: csökkenteni kell a költségvetési hiányt és megerősíteni a gazdaságot.

Bár a gazdaság növekedésnek indult az adósság terhek egyre csak nőttek. Így nem volt másra szükség csak pár jól időzített rossz döntésre és balszerencsére. Amik hamarosan meg is érkeztek: terrortámadás, Covid19, energiaválság és Ukrán háború olajár emelkedéssel.

Srí Lanka gazdasági válság grafikon 2
Srí Lanka külföldi adósságai 2020-ban, forrás: publicfinance.lk 

Már csak a rossz döntések kellenek

Viszonylag kevés szó esett eddig a Srí Lanka-i politikáról, pedig intenzív, polgárháborúval és terrorszervezetekkel tarkított történelme van a területnek. A közelmúlt gazdasági folyamatainak alakulása szempontjából a legfontosabb szereplő természetesen a jelenlegi elnök, Gotabaya Rajapaksa. A Gotabaya család régi szereplő Srí Lankán, népszerűségüket a Tamil tigrisek terrorszervezet leverésével alapozta meg Mahinda Rajapaksa, korábbi elnök. Sokak ennek a két vezetőnek tulajdonítják a jelenlegi gazdasági válság ilyen mértékű elharapózását. Még 2019-ben (a parlamenti választások elött) a kormány jelentős adócsökkentéseket vezetett be: az ÁFÁ-t 15%-ról 8%-ra csökkentették, eltöröltek számos adót és mentesítették a vallási intézményeket közterheik alól. Bár a döntés politikailag népszerű volt, terhet jelentett az egyébként is rossz bőrben lévő gazdaságnak.

Bioteából élelmiszerhiány

Korábban már kifejtettem milyen érzékeny a valutatartalékok kérdése az országban. Gotabaya Rajapaksa ezeket a valutatartalékokat kívánta védeni, a 2020-ban Srí Lankát is elérő Covid19 járványtól, az egyik talán legrosszabbul sikerült gazdasági döntésével. Nevezetesen bevezette az ország egész területére a biogazdálkodást. A döntéssel feleslegessé tette a műtrágya importot, ezzel csökkentve a valutatartalékokra nehezedő terheket.

A döntés azonban a visszájára sült el. A bio bevezetése jelentősen visszavetette a termelés. Legjelentősebb exportcikkük, a tea, termése 40%-al esett vissza, a kaucsuk fákat pedig elözönlötték a kártevők. Mivel az exportból származó bevételek lecsökkentek nem tudtak elegendő élelmiszert importálni, ez pedig az árak robbanásszerű növekedéséhez vezetett. A 2021 áprilisában bevezetett döntést végül novemberben visszavonták, de így is komoly hatása volt.

Srí Lanka gazdasági válság tea
Teaültetvény Srí Lankán, forrás: Pexels.com

Kínai hitel

A minden irányba eladósodó ország kínai bankoktól is milliós hiteleket vett fel. Sokak ezeknek a hiteleknek tulajdonítják Srí Lanka válságát. Holott a számok ezt nem teljesen támasztják alá, a kínai hitel az összes felvett hitel kb: 10%-át tette csak ki, az kétségtelen hogy a Kína felől érkező pénzek igen rosszul lettek felhasználva.

A kormányzat jelentős pénzeket költött az infrastruktúra fejlesztésére sokszor indokolatlan körülmények között is. A Hambantota kikötő építése jó példa erre. A projektet teljességgel átszőtte a korrupció és a kikötő megépülése után nagyon hamar veszteségessé vált, melyet így a kínai Merchant csoport vett meg.

Ki fogja megoldani a válságot?

Srí Lankán az elmúlt hónapban folyamatosak voltak a tüntetések , melyek hatására végül Gotabaya Rajapaksa kénytelen volt belátni felelősségét a gazdasági válság gerjesztésében. Az országban ideiglenes kormányt alapítanak az összes parlamenti párt koalíciójából, hogy segítsék a válság kezelését. Az azonban egyelőre nem látszik, hogy mászhatnának ki a leggyorsabban a válságból.