Az idei ősz nem csak csak a Louvre számára bizonyult izgalmasnak műkincsrablás fronton: a hónap elején egy 3000 éves, ókori egyiptomi arany karkötőt loptak el a kairói Egyiptomi Múzeum restaurációs laboratóriumából. Az ékszer Amenemope fáraóé volt, aki Egyiptom úgynevezett harmadik átmeneti korszakában uralkodott – írja a Smithsonian Magazine.
A nyomozás során a hatóságok kiderítették a műtárgy sorsát: a karkötőt a múzeum egyik alkalmazottja lopta el, majd kevesebb mint 4000 dollárért tovább is adta a zsákmányt. A vevő ezután beolvasztotta az aranyat.
„A múzeum munkatársai akkor vették észre, hogy a karkötő eltűnt, amikor a külföldre szállítandó tárgyakat leltározták.”
– számolt be róla a London Times újságírója, Magdy Samaan.
Az egyiptomi hatóságok azonnal cselekedtek: a Turizmus és Régiségek Minisztériuma közleményt adott ki, a karkötő fényképét köröztette a rendőrség és a régészeti szervezetek között. Külön bizottságot is felállítottak a restaurációs labor leltárának ellenőrzésére.
A lopás után a törvényszéki archeológus, Christos Tsirogiannis a CNN-nek nyilatkozott arról, mi történhetett a tárggyal. Elmondása szerint a műkincset kicsempészhették az országból, majd hamis származási papírokkal akár egy aukciós házban is felbukkanhatott a karkötő. Az is lehetséges elképzelés volt, hogy egy magángyűjtőnek adták el, vagy egyszerűen beolvasztották az aranyat. Bár az utóbbi kevésbé jövedelmező, Tsirogiannis szerint ezzel a módszerrel nehezebbé válik a bűncselekmény visszakövetése.
Szeptember 18-án az egyiptomi Belügyminisztérium bejelentette a nyomozás eredményeit – számolt be róla Mohamed Ezz a Reuters hírügynökségtől. A minisztérium szerint a műtárgy egy múzeumi restaurátortól egy ezüstműveshez, majd egy ékszerműhely tulajdonosához került. Ez utóbbi végül egy aranyolvasztónak adta el, aki beolvasztotta a 3000 éves műkincset. Négy gyanúsítottat tartóztattak le.
Amenemopet fáraó és kincsei
A karkötő egy egyszerű aranypánt volt, amelyet egyetlen, gömb alakú lazúrkő (lapis lazuli) gyöngy díszített. A tárgy Amenemopet fáraó gyűjteményének része volt; ő a Nílus deltájában fekvő Tanis városában uralkodott, Egyiptom 21. dinasztiájának idején.
Tanis királyi nekropoliszát 1940-ben fedezte fel Pierre Montet, francia egyiptológus. A sírkomplexum számos fáraó nyughelyét rejtette, köztük Amenemopetét is. A kairói múzeum Tanis-gyűjteményében mintegy 2500 műtárgy található; arany halotti maszkok, ezüst koporsók, alabástrom edények és ékszerek is.
Egyiptomban a műtárgyak lopásának és kicsempészésének elkövetőjét életfogytiglani börtön és akár 100 000 dolláros pénzbírság is sújthatja – jelentette az AFP. A konkrét vádemelésekre azonban még nem került sor.
Az egyiptológus Jean Guillaume Olette-Pelletier az AFP-nek elmondta, hogy a látszólag egyszerű karkötő is jelentős kulturális értékkel bírt. Az ókori egyiptomiak számára az arany az „istenek húsát”, míg a lazúrkő az „istenek haját” szimbolizálta.
„A karkötő nem a legszebb műtárgy volt” – mondta Olette-Pelletier – „de tudományos szempontból az egyik legérdekesebb.”
