Borítókép: geralt, pixabay.com
De mi is az alexitímia?
Az alexitímia egy görög eredetű szó, amely azt jelenti, hogy “szavak hiánya az érzelmekre” (a- = nélkül, lexis = szó, thymos = érzelem vagy lélek). Ez egy olyan pszichológiai jelenséget takar, amely miatt az egyén nem tudja különválasztani az érzelmeit a testi állapotától, és ezért legtöbbször nehezen ismeri fel, fejezi ki és szabályozza az érzelmeit.
Az alexitimiával küzdők egyik legnagyobb nehézsége az érzelmi állapotok és a szomatikus érzések, mint például a szívdobogás elkülönítése. A másik nehézségük abból adódik, hogy nehezen vagy talán egyáltalán nem osztják meg a belső világukat a szeretteikkel, ugyanis nincs meg vagy nagyon korlátozott az eszköztáruk az érzelmeik kifejezésére. A legtöbb esetben egy trauma megtörténtekor nem a saját érzelmi folyamataikra fókuszálnak, hanem a külső események lefolyására, és így a trauma hatása által megjelenő érzelmek nem lesznek kellőképpen feldolgozva, amely a jövőben megnehezítheti az egyén életét. Ezek mellett még egy érdekes tény az érintettekkel kapcsolatban, hogy a fantázia világuk igen szegényes, így ritkán szoktak álmodozni és képzelődni.
Az alexitímia érintett csoportjai
Kikre jellemző az alexitímia? Ugyanúgy, mint a többi pszichológiai jelenség, ez is egy skálán terül el, és a diagnosztizáltak között is valaki kevésbé, valaki pedig mélyebben érintett, de az alexitímia az átlagos népesség körülbelül 10%-át érinti. Azonban ezen a 10%-on belül vannak specifikus csoportok, akikre jobban jellemzőek a tünetek, és közülük sokan küzdenek az érzelmeik definiálásával. Az egyik ilyen csoport azok a személyek, akik diagnosztizáltan rajta vannak az autizmus spektrumán, az érintettek 33-66%-ánál jelentkeztek az alexitímia tünetei. A mentális betegségekkel küzdőkre is jellemző ez a pszichológiai jelenség, akik depresszióval, szorongással, PTSD-vel és étkezési zavarokkal küzdenek, és ennek komoly neurológiai és pszichológiai okai vannak. Az alexitímia biológiai tényezőiért egyrészt az érzelmi feldolgozásért felelős agyi területek – az amigdala és a prefrontális kéreg – különbségei, másrészt pedig az interocepció zavara felelős, ami a test állapotának ignorálását jelenti. Pszichológiai magyarázata is van az alexitímia megjelenésének, a gyermekkori traumák, az elhanyagolás és a bizonytalan kötődési minták átadásának hatására az egyén nem tanulja meg, hogy miképpen figyeljen oda a saját érzéseire.
Hatások és következmények
Miben akadályozhatja az egyént a hétköznapi életben, hogy ha nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudja definiálni a saját érzéseit? Az alexitímia nagy nehézséget okoz a személyes kapcsolatok kiépítésben és megtartásában, ugyanis ha az egyén képtelen szavakba foglalni az érzéseit, akkor az a kapcsolataiban konfliktusokhoz és érzelmi távolsághoz vezethet. De mivel egy kapcsolat tartóssága mindkét félen múlik, ezért az is fontos, hogy nem csak az alexitímiával küzdő személynek van felelőssége a kapcsolat alakulásában, hanem a másik félnek is, akinek talán több empátiával és odafigyeléssel kell hozzáállni a partneréhez. Az interperszonális kapcsolatokon kívül az oktatási intézményekben és a munkahelyen is problémát jelenthet az alexitímia, ugyanis hátráltatja az egyén boldogulását a csapatmunkában, az érdekérvényesítésben és a konfliktuskezelésben.
Kezelési lehetőségek
Hogyan lehet segíteni az alexitimiával küzdő egyéneknek? A legeffektívebb módja az alexitímia kezelésének a különböző terápiás módszerekben rejlik. A pszichoterápiás eljárások közül a két leginkább ajánlott metódus a kognitív viselkedésterápia (CBT) és a mentalizáció-alapú terápia, amelyek az érzelmek felismerését és definiálását fejlesztik. Ami a nonverbális terápiákat illeti, leginkább a művészetterápia, a zeneterápia és a különböző relaxációs technikák alkalmazása segítheti az érzelmek tudatosításának javítását, ami igazából azt jelenti, hogy a terápia során az egyén megtanulja az érzelmek azonosítását, és ezáltal fejleszti az érzelmi intelligenciáját.
Érdekes kutatási irányok
Napjainkban számos kutatás folyik az alexitímiával kapcsolatban, amelyek főként a genetikai tényezőkre fókuszálnak, és azt a kérdést feszegetik, hogy az alexitímia kialakulásában vajon a gének játsszák-e a legnagyobb szerepet, ami azért egy nehéz témakör, mert az érzelmek kifejezése kultúránként eltérő lehet, emiatt nem egyszerű eldönteni, hogy az öröklésnek vagy a szocializációnak van nagyobb szerepe. A technológiai innovációk az érintettek segítésére összpontosítanak, elindult a VR-alapú érzelemfelismerő tréningek alkalmazása, amely az alexitímiás személyeknek segít az érzelmi intelligenciájuk fejlesztésében.
