Az év legzöldebb kihívása: a Veganuár

Soproni Szerkesztőség
Az új év beköszöntével rengeteg mindent megfogadnak az emberek azzal kapcsolatban, hogy min fognak változtatni. Január 1-től leteszik a cigarettát, elkezdenek edzeni vagy esetleg spórolni. Az utóbbi években pedig egyre többen döntenek úgy, hogy lemondanak mindenről, ami állati eredetű.

Borítókép: freepik, freepik.com 

Mi az a veganuár?

A Veganuár (angolul Veganuary) egy életmód kihívás, aminek lényege, hogy a résztvevők egy hónapon keresztül vegán életmódot folytassanak. Fontos leszögezni, hogy ez nem csupán az étkezésre, hanem az élet többi területére is kiterjed. Tehát nem csak a húst, tejet vagy tojást tartalmazó élelmiszerek mellőzését jelenti, hanem a nem vegán kozmetikumok vagy ruhadarabok használatának kerülését is.  

Kezdetek

A mozgalmat 2014-ben indították el egy brit nonprofit szervezet tagjai: Matthew Glover és Jane Land. A szervezet azóta is támogatást nyújt receptekkel, étkezési tervekkel és tanácsadással, kiegészülve olyan tartalmakkal, mint a podcastek vagy posztok, annak érdekében, hogy megkönnyítse az átállást. A kihívás hosszútávú célja, hogy elérje, ne csak egy hónapig tartó időszak, hanem egy életmód legyen a vegánság. Az akció nemrég lett 10 éves, ezalatt az idő alatt a résztvevők száma már milliókra nőtt világszerte. 2024 januárjában közel kétmillió ember használta ki a lehetőséget, és nagyjából 25 millóan csatlakoztak a mozgalomhoz, hozzájárulva az egészségesebb életmódhoz, az állatvédelemhez és a környezetvédelemhez. 2020 óta már a magyar térben is megtalálható a kihívás, 2025-ben Jordán Adél színésznővel az élen, a Prove.hu vegán magazin szervezésében kaphatnak hozzá segítséget a résztvevők.

Kép: freepik, freepik.com

Mi a célja?

Biztosan sokakban felmerül a kérdés, hogy milyen előnyei származhatnak abból, ha kipróbálják a veganuárt.

Állatok védelme és az etikusság – A vegánság nem csak az állatok életének megőrzését szorgalmazza, hanem az ipari állattartás és az etikátlan feldolgozó üzemek elleni harcban is nagy szerepet játszik, már a figyelem felhívással is.

Környezetvédelem – A növényi alapú termékek előállítása víz-és helytakarékosabb, mint az állati eredetű termékeké. Vegánként tehetünk egy lépést az erdőirtások és a vízpazarlás ellen, és csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat azzal, hogy mellőzzük a metánnal és más üvegházhatású gázok kibocsátásával járó húsfeldolgozást.  

Egészség – A növényi étrendet sokan taktikai okból választják. Pozitív hatásaihoz tartozhat a koleszterinszint-csökkenés, a jobb emésztés elérése vagy a testsúly szabályozása. Szólnak sikertörténetek a tisztább bőr eléréséről, a sportolók megugró teljesítményéről és a hangulatjavításról is. Egyesek úgy tartják, hogy a hosszú, betegségmentes élet titka is ebben az életmódban rejlik. Erről szól Michael Greger – Gene Stone – Hogyan ne halj meg című könyve, ami egy remek szakirodalom lehet a témához.

Költséghatékonyság – A hústermékek nagyon drágák, nemhiába régen is csak a nemesebb családok ették. Ha spórolni akarunk, megpróbálhatjuk elhagyni, azonban ez csak akkor fog működni, ha nem csupán annyit változtatunk, hogy vegán változatú sonkát vagy sajtot veszünk, hiszen ezek Magyarországon jelenleg elég költségesek. Jól tesszük, ha helyette alapanyagokat, zöldségeket, hüvelyeseket vásárolunk, és új receptekkel kísérletezve magunknak készítjük el a menünket.

Hogyan kezdjük?

Átállni egy étrendre természetesen nem megy egyik napról a másikra, főleg ha nem ismerjük még jól a részleteket. A veganuár indulása előtt nagyon fontos a tájékozódás és a tervezés. Elsősorban tisztában kell lennünk azzal, hogy mi számít vegánnak (ételek, ruhák, kozmetikumok), ehhez segítségünkre lehetnek a weboldalak, appok vagy erre a témára  fókuszáló közösségi média profilok is. Ha már tudjuk, hogy mit szabad ebben az időszakban, jöhet a megtervezés. Egy menüsor felállításával kiküszöbölhetjük a stresszt, ami azzal jár, ha nincs ötletünk arra, mit főzzünk, és így kisebb a lehetősége annak is, hogy kapkodás közben valami olyasmit használunk fel, amit nem szabadna. Mindenképpen vásároljunk be előre tartós alapanyagból és nasikból is, amiket fogyaszthatunk. Fedezzük fel a környékünket, hogy megtudjuk, milyen lehetőségeink vannak éttermekben, ha arra kerülne sor, hogy házon kívül kell étkeznünk. Illetve az is nagy segítség lehet, ha nem egyedül csináljuk, hanem egy baráttal vagy családtaggal. Ez egyrészt motiváló, másrészt segít a kivitelezésben, akár együtt főzésről, akár vásárlásról van szó.

Ha elrontjuk…

Természetesen minden változás együtt jár a maga nehézségeivel. Fennáll az esély arra, hogy a környezetünk nem nézi majd jó szemmel, hogy megvonjuk magunktól a megszokott ételeket, esetleg aggódni fognak amiatt, hogy nem kapunk majd meg minden tápanyagot. Az is előfordulhat, hogy mi rontunk el valamit és becsúsznak hibák, mint egy sütemény, amiben sima tej volt, vagy rutinból méz öntése a teába. Pontosan ezért beszélünk egy kihívásról, amit mindenki úgy teljesít, ahogy képes rá. A lényeg, hogy ne adjuk fel. A 31 nap lényegében egy próbaidő, aminek értelme, hogy megtapasztaljuk a vegánságot, és eldöntsük, hogy szeretnénk-e folytatni vagy csak bizonyos elemeket átemelni. Egy hónap elég arra, hogy bebizonyítsuk maguknak és a környezetünknek is, ha azt látjuk, hogy van jövője számunkra a vegánságnak.