Keresés
Close this search box.

Legyél te is hallgatós! Jelentkezz hozzánk március 3-ig!

A filmes CGI rendkívül sokat változott az elmúlt több mint húsz évben.

CGI fejlődése a XXI. században

A CGI, azaz a Computer-Generated Imagery (magyarul: számítógépen létrehozott kép) korunk egyik legrohamosabban fejlődő filmtechnikai megoldása. A mai filmek túlnyomó részében már ezen eljárás segítségével készülnek a komplexebb, összetettebb vizuális megoldások.
A Hallgató Magazin Tech rovatának támogatója a Skribe.

Mi az a CGI?

Mint az már az előzőekben is említésre került, a CGI egy olyan technika, amely lehetővé teszi számítógépek segítségével képek, animációk és effektek megalkotását. A CGI általában a filmművészetben és a videojáték-fejlesztésben használatos, de más területeken is alkalmazzák, mint például a reklámozásban és az építészetben is.

A technológia az elmúlt évtizedekben rendkívüli fejlődésen ment keresztül, és mára elengedhetetlen eszközévé vált a modern filmkészítésnek. Ezzel az eljárással készült kezdeti megoldások még egyszerűek voltak, mint például a Tron című film vagy az első Star Wars-trilógia Halálcsillaga. Azonban az újabb és újabb technológiák megjelenésével a CGI színvonala és sokoldalúsága is növekedett, így ma már olyan filmek készülhetnek köszönhetően az animáció színvonalának, mint a Jurassic World, az Avatar vagy a Harry Potter-sorozat, amelyekben a CGI segítségével generált valóságosnak tűnő lényeket, járműveket és világokat láthatunk.

Megfelelő egyensúly

A VFX segítségével lehetőség nyílik olyan dolgok megjelenítésére, amelyeket pusztán practical effectekel (SFX), modellek építésével és díszletek készítésével nem lennénk képesek előállítani. Ilyenek például a Csillagok háborújában látható űrhajók vagy a Jurassic-filmekben megjelenő dinoszauruszok. Azonban a CGI használatának túlzott mértéke is negatív hatásokat okozhat. A túlzottan CGI-alapú filmek néha „mesterségesnek” tűnnek, és csökkentik a nézők valóságérzetét. Emiatt a filmkészítőknek mindig meg kell találniuk az egyensúlyt a valóságos és a számítógépes effektek között, különben a számítógépes megoldások olyan esztétikailag kétséges alkotásokat eredményeznek, mint Dwayne Johnson máig legendás Skorpió Királya, vagy az utóbbi évek gyenge Marvel filmes megoldásai.

A CGI-t alkalmazó filmek előállítása azonban hosszú és költséges folyamat. Először is meg kell tervezni a kívánt effekteket, majd számítógépes modelleket kell készíteni azokról. Ezek után a modellek animálásához és a kívánt hatások létrehozásához számos speciális szoftverre van szükség. A számítógépes modellekhez textúrákat, fényeket és árnyékokat kell hozzáadni annak érdekében, hogy azok minél valósághűbbnek tűnjenek. Végül a kész CGI-okat be kell illeszteni a filmbe, a speciális effektek és animációk összeállítása után pedig elkészíteni a végső verziót.

Felettébb érdekes, hogy régebben is születtek olyan vizuális effektek, amik kifejezetten jól öregednek, és vannak, amik kevésbé. Kép: premiumbeat.com

A „modern kori CGI”

A CGI a filmiparban már jó ideje jelen van, de a XXI. század technológiai fejlesztései és a digitalizáció robbanásszerű fejlődése tette lehetővé a valósághűbb és átfogóbb grafikai megoldásokat. Az elmúlt évtizedekben a technológia gyors előrehaladása lehetővé tette az animációs és speciális hatások széleskörű alkalmazását a filmiparban, és az új lehetőségekkel a filmek általános minősége is javult. A XXI. században a CGI-technológia alkalmazása szinte minden filmműfajban megtalálható. Az akciófilmekben a látványos robbanások és autós üldözések, a sci-fi filmekben a távoli, kitalált világok és űrhajók, a fantasy filmekben pedig az elképesztő szörnyek és varázslatos tájak a (főként) CGI-technológia által hozhatók létre. A CGI lehetővé teszi a kreatív ötletek szabadabb megvalósítását, így a filmkészítők szinte korlátlan lehetőséget kapnak, hogy megalkothassák  saját világukat.

Az egyik legnagyobb előnye a CGI-nak, hogy lehetővé teszi azon filmes cselekmények megalkotását is, amelyeket a való világban nehéz vagy veszélyes lenne megvalósítani. Például a halálos koccanások és bukások vagy a hatalmas robbanások. A CGI segítségével ezek az események megjeleníthetőek a képernyőn valós kockázatok nélkül. A XXI. században a CGI alkalmazása viszont már nemcsak a látványra vonatkozik, hanem ezáltal az animációk és az általuk megalkotott karakterek szerepe is egyre nagyobb. Az animációk lehetővé teszik az olyan karakterek megjelenítését, amelyek nem lehetségesek a valóságban, vagy amelyeket csak a CGI segítségével lehet megjeleníteni. A filmiparban az animációs karakterek egyre szélesebb körű alkalmazása az emberi szereplőkkel való együttműködésben lehetővé teszi a valósághűbb és érdekesebb történetek megalkotását.

Próbáld ki te is a Skribe kávé és sörelőfizetéseit.
Hirdetés

Egy Gyűrű mind felett

Az ezredforduló elején, amikor a számítógépes filmtechnológiák még gyerekcipőben jártak, megszületett (talán) minden idők leggrandiózusabb filmtrilógiája, A Gyűrűk Ura, amelyet a világ számos országában szeretnek, és elismernek. Azonban nemcsak a története miatt vált ilyen sikeressé, hanem az úttörő számítógépes animációs technológiák miatt is, amelyeket a filmkészítők vetettek be a produkció elkészítése során.

A filmtrilógia egyik legforradalmibb újító megoldása az úgynevezett motion capture technológia volt. Ez az eljárás lehetővé tette a színészek mozgásának digitális rögzítését, amelyet később az animátorok a film karaktereinek mozgásaként használtak fel. A mozgás digitalizálásának köszönhetően az animált karakterek nagyon valósághűen mozogtak és viselkedtek a jelenetekben, ami nagyban hozzájárult a film realisztikus hatásához. Így az első ilyesféleképpen létrehozott karakter a filmtörténelemben Gollam lett. 

Egy másik újítás, amelyet a filmkészítők bevetettek, az volt, hogy az animátorok digitális modelleket használtak az összes karakterhez, állathoz és díszletelemhez (például a wargokhoz és az entekhez). Ez a digitálismodell-használat lehetővé tette az animátorok számára, hogy a karaktereket és díszleteket szinte bármilyen szögből megvizsgálják, és a vágószobában könnyen manipulálják.

A nagy kékség

James Cameron 2009-ben bemutatott filmje, az Avatar igazi forradalmat jelentett a mozgókép- és speciáliseffektus-technológiák terén. Az alkotás az egyik legjövedelmezőbb film a mozik történetében, amit mi sem tükrözhetne jobban, mint az, hogy 3 Oscart is nyert, köztük a Legjobb vizuális effektusokért járó díjat is. Ennek az elképesztő sikernek az egyik kulcsa a film grafikai újításaiban rejlett. Az Avatarban a digitális technológia és a motion capture rendszer használatával elképesztően részletes és élethű karaktereket, környezeteket hoztak létre – köztük a na’vi nép tagjait is. Az Avatar technikai újításainak egyik kulcsa a Weta Digital nevű céggel való együttműködés volt, amely a Peter Jackson filmjeihez készített vizuális effektekkel vált ismertté.

A film elkészítésekor a színészeket a motion capture rendszer segítségével rögzítették, ami lehetővé tette, hogy a számítógépes animációk könnyedén illeszkedjenek a valóságban felvett jelenetekhez. A színészek mozgását a Weta Digital alkalmazottai pontosan rögzítették, majd digitális formában átalakították a na’vi karakterek mozgásává. Ez azt jelenti, hogy a színészek valódi mimikái és színészi játékuk egy az egyben át lett ültetve a na’vi karaktereikbe, így azok természetesnek és emberi szempontból valósághűnek tűntek.

Az Avatarban használt CGI-technológiák és a motion capture rendszer mellett a film készítői új eszközöket is bevetettek annak érdekében, hogy a látványvilág még lélegzetelállítóbb lehessen. A virtuális kamerarendszer lehetővé tette a kameramozgások élő követését a motion capture rendszeren keresztül. Ez azt jelenti, hogy a kameramozgások és a virtuális környezet megteremtése egyidejűleg történhettek, így a film készítői akár élőben is hatást gyakorolhattak a végeredményre, és jobban, realisztikusabban igazíthatták a valós világhoz annak virtuális megfelelőjét.

Vissza a halálból

Az elmúlt években a digitális technológia fejlődése lehetővé tette, hogy a régi karaktereket újra életre lehessen kelteni a filmvásznon. Ennek köszönhető például, hogy Grand Moff Tarkin karaktere is újra megjelenhetett a 2016-os Rogue One: A Star Wars Story című filmben. A karaktert eredetileg Peter Cushing alakította az 1977-es Egy új reményben, azonban a színész már régóta elhunyt. A filmben még feltűnik a megfiatalított Carrie Fisher is Leia hercegnő szerepében. 

A „CGI-verzió” Tarkinról hihetetlenül valóságos volt, és teljesen úgy nézett ki, mint az eredeti karakter. Ez azonban megosztotta a rajongói közösséget, hiszen néhányan úgy gondolták, hogy a szereplő visszahozása nem volt helyénvaló, míg mások szerint az eredmény kiváló volt. Azok, akik kritizálták a digitálisan létrehozott karaktert, azt állították, hogy ez az új technológia megzavarja az eredeti filmek által teremtett hangulatot. Szerintük a karakter visszahozása tönkreteszi a rajongók élményét, és azt az atmoszférát, amit George Lucas és csapata teremtett.

A CGI segítségével mára elhunyt színészeket is lehet élethűen megjeleníteni a filmvásznon.
Peter Cushing filmbeli „újjáélesztése” kapcsán felmerült az, hogy vajon etikailag jó dolog-e a CGI ilyen alkalmazása. Kép: Reddit

Mit hoz a jövő?

Egy dolog, amire biztosan számíthatunk, az a valósághűbb és részletesebb grafika. A mai CGI általában véve már most is nagyon valóságosnak tűnik, de még mindig vannak olyan részletek, amelyeket nem lehet teljesen hitelesek ábrázolni. Azonban a jövőben az új szoftverek és hardverek minden remény szerint lehetővé teszik majd a még részletesebb modellezést, a magasabb felbontású textúrákat és a dinamikusabb animációkat. Ezenkívül a CGI továbbra is segít majd az olyan filmek készítésében, amelyeket korábban lehetetlen lett volna megvalósítani. Az űrben játszódó történetek, a fantasztikus teremtmények és világok, vagy akár a történelmi helyszínek újraalkotása mind olyan dolgok, amelyeket a CGI segítségével lehet megalkotni.

A jövőben a CGI felhasználása valószínűleg a virtuális valóság és az augmented reality területén is nagyobb jelentőséggel bír majd. Az ilyen alkalmazások, bár manapság is léteznek, még elég gyerekcipőben járnak, és távol állnak a realisztikusságtól minden tekintetben. Ahhoz, hogy valóban hiteles virtuális valóságokat hozhassunk létre, olyan részletes és valósághű grafikát kell kidolgozni, amely képes elfedni a valóságot, és belevinni az embereket egy másik világba. Végül pedig, ahogy az AI-technológiák (mesterséges intelligencia) továbbra is fejlődnek, elképzelhető, hogy a CGI-t is alkalmazni fogják a filmek automatikus létrehozására. Ez azt jelenti, hogy egy AI-algoritmus képes lenne a forgatókönyv és a karakterek leírása alapján készíteni egy olyan teljesen CGI animációs filmet, amely már a közönség számára is élvezhető lenne.