borítókép: Kirner Richard Leonard
Hazánk utoljára 2008-ban adott helyszínt Professional Squash Association (PSA) versenynek, idén azonban ismét a budapesti porondon mutathatták meg tudásukat a versenyzők. A Copper besorolású, $25000 összdíjazású tornán összesen 13 nemzet 24 versenyzője vett részt, köztük három magyar játékos is: Farkas Balázs (aki harmadik kiemeltként vágott neki a tornának), Takács Benedek és a szabad kártyát kapott Sáli Barnabás. A torna harminckettes táblán zajlott, így nyolcan – köztük Farkas Balázs – nem játszottak az első fordulóban.
Első magyarként a 17 éves Sáli Barnabás lépett pályára vasárnap késő délután. Ellenfele az az angol Jonah Bryant volt, akitől végül három szettben kapott ki (6-11, 0-11, 5-11). Takács Benedek bár az első szettet megnyerte, végül vereséget szenvedett az egyiptomi Yassin Elshafei-től 3:1 (10-12, 11-8, 11-3, 11-3) arányban.
Az éremesélyesnek számító Farkas Balázs a legjobb 16 között a walesi Emyr Evans-szel találkozott. A mérkőzés nem maradt izgalmak nélkül, 64 percen keresztül csatázott a két játékos egymással, és végül döntő szett határozta meg a továbbjutó kilétét. Farkas az első játszmát 13-11-re veszítette el, de utána biztosan (11-1, 11-4) hozott két szettet, így megfordította az állást 2:1-re. A negyedik játszmát a walesi nyerte (11-6). A döntő szett kiegyenlített volt, 10-9-es állásnál Farkas mérkőzéslabdához is jutott, azonban ezzel nem tudott élni és ellenfele megfordította a játszmát, ezzel kiejtve a magyart a tornáról. Balázs a mérkőzés után így nyilatkozott: „Nagyon nehéz volt itthon, ilyen környezetben, ennyi néző előtt játszani. Amikor úgy éreztem, most már irányítok, remegett a kezem. Nem tudtam a saját játékomat hozni, nem bírtam el a terhet. Összességében így is nagy élmény volt Budapesten játszani”.
A torna így magyar érdekeltség nélkül folytatódott tovább. A hazai versenyzőinket kiejtő játékosok közül mindhárman bejutottak a legjobb nyolc közé, ahonnan végül Jonah Bryant volt képes továbbverekedni magát a legjobb négybe, majd a döntőbe. Az angol játékos minden fordulóban meggyőzően nyert, egy szettet sem veszített, a döntőben pedig honfitársával, Declan Jamessel mérkőzött meg az első helyért.
A döntőre csütörtök este hétkor került sor a Marczibányi téri csarnokban. A mérkőzést Bryant magabiztosan kezdte és hozta az első szettet, James azonban ezután egyenlíteni tudott. Bryant a következő játszmát simán hozta, ellenfele csupán két pontot tudott szerezni, majd a negyedik szett is hasonló forgatókönyv szerint zajlott, így a 46 percen át tartó mérkőzés 11-5, 8-11, 11-2, 11-3-as végeredménnyel zárult. A bajnok az angol Jonah Bryant lett, aki világranglista 64. helyezettként, nem kiemeltként indult neki a versenynek és végül egy elképesztő, 15-1-es szettaránnyal vihette haza az első helyezettnek járó díjat.

Na de mi is az a fallabda?
A fallabda (eredeti nevén squash) azon sportok egyike, amely nem rendelkezik akkora ismertséggel, mint például más ütős sportok. Legtöbben a teniszhez hasonlítják az ütő felépítése miatt, azonban itt egy teljesen más sportról van szó. A versenyzők egy 9,75 x 6,4 méteres zárt teremben játsszák a mérkőzést. A meccs során – a többi ismertebb ütős sportággal szemben – nem csak a levegőben történik a játék, hanem a falak igénybevételével is. Lényegében a terem szemközti falának, más néven főfalnak kell ütni a játékosoknak a labdát, azonban figyelembe kell még venni pár dolgot. A falakon piros színnel felfestett határvonalak (Service Line, Out Line és Tin) találhatók, amelyek megszabják, hogy az adott ütés kint volt-e, vagy bent.

Adogatáskor az a feladata a játékosnak, hogy a padlón csíkkal jelzett Service Boxból állva a labdát a főfal Service- és Out Line-ja közé üsse úgy, hogy az az ellenfél oldalának hátsó szegletébe érkezzen. Ezután következik a labdamenet. A játékosok akár a levegőben (ezt hívják röptének), akár pattanás után is visszaüthetik a labdát, azonban fontos szabály, hogy a labda maximum egyszer érheti a talajt. A terem méretei és a labda hihetetlen gyorsasága miatt elképzelhető, hogy a játékosok egy pattanás után sem tudnák a főfalra ütni a labdát, ilyenkor hívják segítségül az oldalsó, illetve hátsó falakat, ugyanis szabályos, ha a labda ezekre történő pattanás után érkezik a szemben lévő falra. Egy labdamenetet akkor nyer meg a játékos, ha ellenfele nem tudta visszaadni a labdát, vagy azt a Tinre (ami egy fémborítású sáv a szemben lévő fal alján), esetleg az Out Line-on kívülre ütötte.
Több pontozási rendszer is ismert, azonban a legelterjedtebb és világeseményeken is használt az úgynevezett PARS, amely során a játékosoknak 11 pontot kell elérni és legalább két ponttal kell nyerni. A mérkőzéseket három nyert szettre játsszák.
A squash története
A squash gyökerei a rackets nevű sportra vezethetők vissza, amit a XVI. századi franciák játszottak először. A játék lényege az volt, hogy egy ütő segítségével labdát üssenek neki egy kültéri pálya falainak. Ez a hobbi átterjedt a XIX. századi Angliába, ahol kezdetben a börtönlakók lelték örömüket abban, hogy a létesítmények mozgásra kijelölt területén üthették a magasra nyúló betonfalaknak a labdákat. A börtönökből később az iskolákba is eljutott a játék híre. A londoni Harrow Schoolban történt meg a forradalmi pillanat, amikor is rájöttek a diákok arra – miközben várták, hogy ők is játszhassanak –, hogy ha a labda egy puhább (jelen esetben gumi) anyagból készül, akkor sokkal jobban pattan vissza a falról, ezzel pedig a játék is izgalmasabbá válik. Innen indult útnak a sportág, és a pálya méreteinek csökkentése, az ütő kialakításának fejlesztése, valamint a labda anyagának megváltoztatása eredményezte a ma ismert fallabda játékszabályait.

Az első hivatalos versenyek a XX. század első felében kerültek megrendezésre, elsősorban Angliában, azonban később az amerikai kontinensen is otthonra talált a sportág. Kialakult a játéknak több módja is, amelynek nyomai a mai napig észrevehetőek, például a különböző pontozási rendszerekben. Az első fallabda világbajnokságot 1976-ban rendezték meg női és férfi versenyszámokkal.
A sport népszerűségét és elismertségét jól mutatja az, hogy 2028-ban Los Angelesben a fallabda helyet kap az ötkarikás játékok programjában. A következő olimpián öt új sportágat követhetünk majd figyelemmel, melyek közül négy csapatsport, az egyedüli egyéni megmérettetés pedig a fallabda lesz. Hogy lesz-e magyar érdekeltség a sportágban, azt még biztosan nem tudjuk, azonban a jelenleg a világranglista 36. helyén álló Farkas Balázsnak megvan az esélye arra, hogy első magyarként képviselhesse hazánkat a fallabda olimpiai történetében.
Ha valakinek felkeltette az érdeklődését ez a cikk, és szívesen megismerkedne jobban a sportággal vagy kipróbálná magát, akkor tökéletes alkalom a 2024. október 12-én megrendezésre kerülő World Squash Day. Ebből az alkalomból több hazai fallabdaklub is tart majd ingyenes bemutatót és háziversenyt, ahova minden érdeklődőt szívesen várnak!