Borítókép: Kelsey Chance, unsplash.com
Mikor kerültél utoljára egy olyan társaságba, akikkel azelőtt még sosem találkoztál, mégis rögtön megtaláltátok a közös hangot? Mikor volt utoljára, hogy egy rendezvényen kezdtél el ismerkedni egy szimpatikus idegennel? Főleg az utóbbi négy év, a home office, a karantén és a randiappok elterjedése kelthették fel a figyelmünket a kapcsolatok online térbe költözésére. Egyre kevesebbet beszélünk személyesen barátainkkal, szinte el is felejtettük, mennyi mindenben más a virtuális kommunikáció. Az online ismerkedés dinamikája még ennél is furcsább és egyenlőtlenebb, hiszen nem tudhatjuk, valójában ki van a másik oldalon, emiatt sokkal gyakrabban érhetnek minket csalódások, magyarázat nélkül félbemaradt beszélgetések és szótlan első randik. Hosszútávon mindez nem elégíti ki az ember társas igényét: muszáj valós időben és térben, akár spontán is találkoznunk másokkal.
Mindezt az Asz-Tal megálmodói is megtapasztalták, így előálltak egy megoldással: vacsorákat szerveznek ismerkedési célból, amely lehet baráti és romantikus is. A jelentkezőket érdeklődés és preferenciák alapján – csak fiús és csak lányos estére is van lehetőség – csoportosítják, kérés esetén jégtörő kérdésekkel is felvértezik, ám innentől az asztal, vagyis a legősibb offline platform viszi tovább az ismerkedést. A kezdeményezés mögötti motivációkról és az esemény menetéről kérdeztük interjúnkban Göböl Dorinát, az Asz-Tal egyik alapítóját.
– Az Asz-Tal tudomásom szerint egyedülálló koncepció jelenleg Magyarországon. Mi inspirált arra, hogy elkezdjétek az Asz-Tal programot, mi indította el bennetek ezt a folyamatot, hogy akkor csináljunk egy ilyet?
Az Asz-Tal ötlete több forrásból is származik, és a fő motiváció az volt, hogy egy új lehetőséget teremtsünk a barátkozásra és az ismerkedésre. Egyrészt láttuk, hogy néhányunk szülei mellől az évek során kikoptak a barátok – legyen szó a sok munkáról, gyereknevelésről, válásról vagy más okokról. Másrészt barátaink, akik külföldre költöztek, gyakran arról számoltak be, hogy milyen nehéz új környezetben barátokat találni, amikor az új hely, új kultúra és új munkahely mellett már nem marad erő vagy idő új hobbit kezdeni, ahol esetleg várnának új ismerősök.
A randi kultúra is inspirált minket. Úgy érezzük, minden korosztálynak megvan a maga kihívása ezen a téren. Ha fiatalabb vagy, ott a Tinder, ami gyors, de személytelen, ha idősebb vagy, a randioldalak kínálnak lehetőséget, de ezek sokszor ellaposodnak. Úgy gondoltuk, jó lenne valami új, valami olyan, ami emlékeztet a régi időkre, amikor például az ember elment nyári táborba vagy egyetemre, és egyszer csak tíz új barátja és egy új szerelme lett.
A személyes élményeim is sokat hozzátettek az Asz-Tal létrejöttéhez. Én 2019-ben végeztem az orvosi egyetemen, amit budapestiként Szegeden kezdtem, majd az utolsó két évem nagyobbik részét Lisszabonban töltöttem Erasmus-program keretében. Ezek csodálatos lehetőségek voltak arra, hogy kilépjek a megszokott kényelmes életemből és új barátságokat kössek. Ráadásul a portugál férjemmel is Lisszabonban találkoztam, rögtön az érkezésem első napján, és ennek már több mint hét éve. Az egyetem után a magyar rezidensképzés nem túl optimális körülményei között az egyetlen pozitívum az volt, hogy korombeliekkel szenvedtük végig ezeket az éveket, és ez erős kapcsolatokat szült. De tudom, hogy sokaknak nincs lehetőségük ilyen közösségi élményeket megtapasztalni a munkahelyükön vagy máshol.
A vállalkozás indításában a testvéremet kértem fel, hogy legyen részese ennek az izgalmas projektnek. Ő is azonnal lelkes támogatója lett az ötletnek, és közösen dolgozunk azon, hogy az Asz-Tal minél sikeresebb legyen.
– Mi alapján válogattok össze egy-egy asztaltársaságot, mik a főbb szempontok, amik mentén egy-egy ilyen esemény megvalósul?
Az asztaltársaságok összeállításakor nagy gondot fordítunk arra, hogy harmonikus és jól működő csoportokat hozzunk létre. A Randi Asztalok esetében különös figyelmet szentelünk az életkornak, az érdeklődési köröknek és annak, hogy a résztvevők elvárásai találkozzanak a társaság összetételével. A Baráti Asztaloknál a célunk, hogy különböző hátterű, de egymás számára inspiráló embereket ültessünk egy asztalhoz, akik között könnyed, természetes beszélgetések alakulhatnak ki. Az alapelvünk mindig az, hogy minden résztvevő otthonosan érezze magát és a lehető legjobb élménnyel távozzon.
– Az előzetes kiválogatás után mennyire vagytok jelen az eseményeken, szoktátok irányítani a beszélgetéseket, ha esetleg nehezebben indul? Volt már precedens arra, hogy bele kellett szólni kisebb-nagyobb mértékben?
Nem vagyunk jelen az eseményeken, mert azt szerettük volna, hogy az élmény inkább emlékeztessen egy váratlan találkozásra, mint amikor egy új közegben – például az egyetemen vagy egy társasági eseményen – véletlenül ismerkedsz meg valakivel, akivel azonnal megtalálod a közös hangot. Úgy gondoljuk, hogy ha ott lennénk vagy irányítanánk a beszélgetéseket, az teljesen más jellegűvé tenné az estét és elveszítené azt a természetességet, amit most képvisel. Fontos számunkra, hogy a résztvevők önállóan találják meg a kapcsolódás lehetőségét, hiszen éppen ez adja az Asz-Tal eseményeinek különlegességét és hitelességét.
– Mik az eddigi tapasztalatok, milyen a résztvevők hozzáállása, hangulata egy-egy ilyen eseményen? Milyen visszajelzéseket kaptok?
Az eddigi tapasztalataink nagyon pozitívak. A résztvevők általában nyitottak és hamar oldottá válik a hangulat az asztalnál. Gyakran kapunk visszajelzéseket arról, hogy az este után már aznap létrejöttek új WhatsApp- vagy Messenger-csoportok, amelyek reményeink szerint azóta is aktívak, és továbbalakultak barátságokká vagy akár mélyebb kapcsolatokká. Ez számunkra hatalmas öröm, mert pontosan ez volt a célunk: olyan helyzeteket teremteni, ahol az emberek természetesen és könnyedén találhatnak egymásra.
– Mit gondolsz, mi az, ami leginkább nehezíti a mai huszonéves korosztály számára az ismerkedést, a barátkozást és a valódi, hosszútávú kapcsolatok kialakítását?
Úgy gondoljuk, hogy az online tér az egyik legnagyobb akadályt jelenti a mai fiatalok számára. Az Instagramon és TikTokon gyakran azt az illúziót látjuk, hogy mások már a húszas éveik elején két házzal, nyolc sikeres vállalkozással, számtalan utazással és milliókkal a számlájukon élik az életüket. Bár ez csak egy nagyon szűk réteget érint, az algoritmusok mégis folyton ilyen tartalmakat helyeznek elénk, ha egyszer elkezdjük ezeket nézni. Ez a torz kép rendkívüli nyomást helyez a fiatalokra, akik emiatt gyakran elvesztik az önbizalmukat. Az Asz-Tal célja, hogy egy olyan közösségi teret teremtsünk, ahol mindenki elengedheti ezeket az irreális elvárásokat, és felszabadultan, valódi emberi kapcsolatokra fókuszálva ismerkedhet.
– Napjainkban minden korosztály számára egyre nehezebb az ismerkedés, ahogy azt az oldalatokon is hangsúlyozzátok. Mit gondolsz, mitől lesz egy kapcsolat valóban tartós, mi segíthet abban, hogy ez kialakuljon és fennmaradjon?
Egy kapcsolat tartósságának egyik legfontosabb pillére az elfogadás. Néha még a legközelebb állók – a legjobb barátaink vagy a párunk – is lehetnek nehezebb időszakaikban kevésbé türelmesek, vagy egyszerűen nem értik meg az igényeinket. Ilyenkor érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy a boldogságunk elsődlegesen a mi felelősségünk. Fontos, hogy megtaláljuk a saját egyensúlyunkat és elégedettségünket, anélkül, hogy azt várnánk, valaki más oldja meg helyettünk.
Egy kapcsolatban mindenki hozza a saját nehézségeit, kihívásait, néha beteljesületlen álmait vagy szorongásait. Az együttérzés és a türelem sokat segít abban, hogy ezeket a pillanatokat átvészeljük, és megőrizzük a kapcsolat értékét. Érdemes időről időre visszatekinteni és felidézni, miért is szeretjük azokat, akik közel állnak hozzánk. Mi volt az a tulajdonság, ami megfogott bennük? Miért döntöttünk úgy, hogy az életünket megosztjuk velük?
Amikor erre koncentrálunk, könnyebb elengedni az elvárásokat, és hálásnak lenni azért, hogy ezek az emberek az életünk részei. Az ilyen gondolatok mindig emlékeztetnek arra, hogy mennyire szerencsések vagyunk, hogy ilyen kapcsolatokban élhetünk.
– Egyre gyakoribb a kapcsolatok internetre költözése, az „internet friends” jelensége talán már a 2010-es évek elején is jelen volt. Mit gondolsz erről, helyettesítheti a „szemtől szembeni” baráti kapcsolatokat a pusztán paraszociális, internetes barátság, ahol nem is találkoztok egymással fizikailag egy térben?
Az internetes kapcsolatok hasznosak lehetnek, de nem helyettesítik a valódi, személyes kapcsolatokat – sőt, a mai világban ez veszélyes is lehet. Előfordulhat, hogy aki válaszol nekünk, az nem is egy valós személy, hanem AI. Bár kényelmes lehet, hogy arctalanul kérdezhetünk, és nem tart vissza sem szorongás, sem alacsony önbizalom, ezek a kapcsolatok nem adhatják meg azt, amit az élő találkozások.
Nemrég egy nagyon személyes tapasztalatom is megerősítette ezt. Elvesztettem a kutyámat, aki 12 éven át az életem része volt. Ez egy hatalmas veszteség volt számomra, és mivel nehezemre esett beszélni róla másokkal, az interneten próbáltam gyászfeldolgozással kapcsolatos tanácsokat keresni. Még a ChatGPT-vel is megosztottam az érzéseimet, ami adott néhány jó tanácsot, de volt valami, amit semmi nem tudott helyettesíteni.
A kutyám elvesztése után sorra jelentek meg a szeretteim: a barátnőim naponta meglátogattak, hoztak süteményt vagy egy üveg bort, a testvérem kisebb ajándékokkal lepett meg, és édesanyám több napon át nálam maradt, hogy ne legyek egyedül. Ez a szeretet és törődés mutatja meg igazán, hogy bármennyire is hasznos lehet az internet, semmi sem helyettesítheti azokat az embereket, akik fizikailag is mellettünk állnak a nehéz pillanatokban. Ezért hiszünk abban, hogy az Asz-Tal is egy olyan közeg, ahol valódi, szemtől szembeni kapcsolatok születhetnek.
