Krisna-völgy környéki tavak borítókép

Ízek, imák, ruhák – Egy nap a Krisna-völgyben

Füstölő, hastánc, elefánt, hinduizmus. Hívó szavainkkal meg is jelent előttünk India. Az általános képünket kiegészíthetjük még rendkívül csípős ételekkel, mezítlábas emberekkel és különleges testfestésekkel. Mi most a hinduizmus egyik ágát, a Krisna-tudatot fogjuk elemezni. Leutaztunk a Krisna-völgybe, cikkünkben pedig élményeinket fogjuk elmesélni!

Írta: Balog Nóra, Szász Alexandra

A Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm 1993-ban, Somogyvámos határán jött létre egy 320 hektáros területen. A völgyben jelenleg 140 lakos él, mottójuk pedig már közel 30 éve változatlan: „Egyszerű élet és emelkedett gondolkodás.” Az itt élő bhakták („krisnások”) feladták polgári munkájukat és a farmon teljesítenek heti 42 órányi szolgálatot. A szolgálat teljesítésére számos lehetőség van, például fel lehet iratkozni a konyhára (a völgyben élők több, mint fele központilag elkészített, közös ételt fogyaszt), a helyi tehenészethez vagy akár a templom folyamatos díszítésének kiemelten fontos feladatát is el lehet vállalni.

Gyerekrajzok a Krisna-völgyben

A körbevezetés a helyi általános iskola épületében kezdődött. Mivel a farmon körülbelül 60 kiskorú él, az iskola rendkívül alacsony számú tanulóval rendelkezik. Az osztályok átlagos létszáma 4-6 fő közé esik. Első program gyanánt a Hare Krisna mantra meditációval ismertettek meg minket. A mantra szanszkrit eredetű szó, az elme felszabadításának jelentésével bír. Éneklést és zenét magába foglaló gyakorlat volt, mivel a  mantrázást a mridanga nevű, tradicionális indiai hangszerrel is  kísérték, amely egy kétfenekű dob. Nem csak az elme megtisztítása, de Krisnához, szeretett istenükhöz való közelebb kerülés is célja ezeknek a mantra meditációknak.  Ezután körülnéztünk az épületben és megfigyelhettük az apró, hálószoba méretű osztálytermeket és a különleges gyerekrajzokat.

A hitélet szíve

Krisna-völgyet Vrindávan városa mintájára építették. A történetek szerint ebben az indiai szent városban nevelkedett gyermekkorában Krisna. A város fontos zarándokhely, amelyet az 5000 templom városa névvel is illetnek. Krisna-völgyben az utak, létesítmények mellett található pavilonok, szentélyek mind létező helyek kicsinyített másai.

Meglátogattuk a völgyben álló templomot is, amelyet más néven Mandírnak is hívhatunk. Cipőinket levéve, mezítláb járhattuk körbe az épületet, ahol a turisták jelenléte mellett zajlottak a mindennapos szertartások is. A főszentélyen látható Krisna fekete márványszobra és örök párja, Srímati Rádháráni.

A Krisna templom főszentélye

A templom falait festmények díszítik, amelyek Krisna életéhez fűződő történeteket mesélnek el. Egy nagyon játékos, pajkos alakot ismerhetünk meg ezek által, aki még démonokkal sem fél megküzdeni. Nevének jelentése “mindenkit vonzó”. Kezében fuvolát tartva, kék bőrszínnel látható különböző ábrázolásokon.

A biofarmról

Ezután a kísérőink elvittek minket ebédelni. Az egész nap társaságot biztosító szerzetes többször is nevetve hangoztatta, hogy sokan konyha-vallásnak nevezik a Krisna-tudatot, mert a megszentelt étel elkészítése, kiosztása és elfogyasztása nagyon fontos szerepet játszik a hívők életében. Mint kiderült: az állítás helytálló!

A bhakták csak erőszakmentes ételt fogyasztanak, így például a húst, halat, tojást és a nagyüzemi tejet teljes mértékben megvonják maguktól. Minket is ezen kritériumok alapján vendégeltek meg, de az elhagyott húst senki nem hiányolta az ebéd végére, ugyanis egy remek vegetáriánus lakomát készítettek számunkra. Bográcsolt tofus paprikás krumplival, görögdinnyés limonádéval és desszertként házi forralt tejjel vendégeltek meg minket. A szívélyes adagoknak köszönhetően pedig a jóllakottság érzésének egy teljesen új szintjével ismerkedhettünk meg!

Bár a megtelt hasától mindenki nehezen kelt fel,  a bőséges ebéd elfogyasztása után muszáj volt továbbmennünk következő programunkra, ahol bemutatták a biofarm működését.

Autentikus indiai zöldség, a balzsamkörte
Autentikus indiai zöldség, a balzsamkörte

Mivel a bhakták minden lényt tisztelnek, így egyáltalán nem használnak földforgató mezőgazdasági eszközöket, így kerülik el azt, hogy munkájuk során kárt tegyenek a földtakaró alatt található élővilágban. Emellett egyáltalán nem használnak vegyszereket, növényeiket folyamatosan megújuló, saját praktikákkal és rengeteg gondoskodással termesztik. Mivel a farm gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek tekintetében 70%-ban önellátó, szinte minden alapvető, vitaminban és jótékony hatásokban gazdag alapanyagot megteremtenek saját maguknak. Termőföldjeiken olyan általános növényekre bukkanhatunk, mint a paradicsom és az eper, de a már ismert termések mellett találkozhatunk autentikus indiai zöldségekkel is, mint például a karelával, vagy más néven balzsamkörtével.

Utolsó programként ökörszekéren utazva elmentünk a tehenészetbe, ahol találkozhattunk a néhány hónapja született borjúkkal. A bhakták természetesen ezekkel az állatokkal is figyelemreméltó gondoskodással bánnak. Szent állatként tisztelik őket a hinduizmusban. A tejjel táplálékot biztosítanak az embereknek, így a Védák (a hinduizmus szent iratai) úgy tartják, hogy az emberiség hét anyja közül az egyik a tehén. Ha valaki megöli az anyját az az egyik legnagyobb bűn, ezért a teheneknek nem eshet semmilyen bántódása. Teheneiket nem ölik le, ha már nem adnak tejet, elhalálozás esetén pedig méltó temetést adnak az elhunytnak. Ezek mellett megtekinthető egy folyamatosan frissülő tehéntabló, amin az újonnan született bocik neve, születési dátuma és portréja látható.

Az öltözködésről

A bhakták öltözködése is nagyon különleges. Ha a férfiak szerzetessé válnak (és ezzel cölibátust fogadnak), narancssárga, a házas, házasulandó  illetve jegyben járó férfiak pedig fehér dhótit (alsó öltözetet) viselnek kurtával (felső, ingszerű öltözettel). A hölgyek szárit vagy gópi-kendős ruhát hordanak ékszerekkel és kiegészítőkkel.

Táncosnők, jellegzetes szárijukban
Táncosnők, jellegzetes szárijukban

A házas nők és a gyerekek viselnek homlokjegyet. Ennek az ismertté vált piros pöttynek (bindinek) jelentése szerint a jegyet viselő személy védelemben van. Emellett a feleségek a hajválasztó csíkba is festeni szoktak egy piros vonalat, melyet ékszerekkel és különböző gyöngyökkel szoktak dekorálni, ezzel is jelezve az elkötelezettségüket.

A férfiaknál, a nőknél és a gyermekeknél egyaránt megfigyelhetőek a tilaka jelek, melyek a Krisnához való kötődésüket fejezik ki. Ezeket a jeleket reggelente, zuhanyzás után a test 12 meghatározott pontjára festik fel, miközben a Hare Krisna mantrát ismételgetik.

Állandó viseletük még a kanthi-málá, ami egy tulaszí növényből készült nyaklánc. Ebből kétfajta létezik: az egysoros és a két-háromsoros nyaklánc. Akik még nem estek át a lelki avatáson, de minden szabályt betartanak, ők az egysoros, míg a lelki avatáson átesettek két vagy három soros nyakláncot hordanak. Viselésükkel szintén Krisnához való elkötelezettségüket igyekeznek kifejezni, továbbá úgy tartják, nyakláncuk megvédi őket az erőszakos támadásoktól, a rossz álmoktól és a balesetektől is.

A völgy különböző programokat kínál bárkinek, aki szeretné közelebbről megismerni a Krisna tudatú hívők mindennapjait, de budapesti központjukban, a Csillaghegyen működő templomban is találhatunk számunkra érdekes programokat. A Dhíra Kutir nevű közösségi terük pedig a belváros szívében, a Kálvin-tértől nem messze várja az érdeklődőket meditációkkal és finom falatokkal.