Jogi kisokos a szerződések világához, borítókép

Jogi kisokos – Hogyan igazodjunk el a szerződések világában?

Legyünk őszinték: Hányszor olvastuk el valójában online tevékenységeink során az Általános Szerződési Feltételeket? Valószínűleg egy kezünkön meg tudjuk számolni. De ugyanígy teszünk egy bérleti vagy munkaszerződés aláírása előtt? Mire érdemes figyelni, mik a kötelességeink és mivel verhetnek át minket? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Borítókép: freedomz, Freepik

Talán nem is sejtjük, hogy milyen sokszor futunk bele szerződéses helyzetekbe a mindennapok során. Tulajdonképpen akkor is adásvételi szerződést bonyolítunk le, amikor a pékségben friss kenyeret veszünk a reggelihez. Szolgáltatások tekintetében gondolhatunk a tömegközlekedés igénybevételére vagy egy látogatásra a fodrásznál. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elég szerény tudással rendelkezünk a jogi ügyeket illetően, gyakorta a hivatalos papírok átolvasása, értelmezése is elmarad azt feltételezve, hogy amit megfogalmaztak, az úgy biztosan rendben is van.

A szerződés fogalma

Természetesen nem a Polgári Törvénykönyv különböző cikkelyeit szeretnénk felsorakoztatni a következőkben, azonban érdemes tisztában lennünk néhány alapvető fogalommal.

A szerződés – az egyszerűség kedvéért – a két fél akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Vagyis a feleknek együttesen kell megállapodniuk a szerződés tartalmáról, ugyanarra a “valamire” ugyanazon feltételekkel kell vonatkoznia olyan gyakorlatok és eljárások keretében, amik az adott üzletágban szokásosak, amiket rendszeresen alkalmaznak. Valamint tartalmaznia kell a számukra lényeges kérdéseket és olyan elemeket, amelyek megléte nélkül nem kívánják megkötni a szerződést, ideértve például a szerződés időtartamát vagy a fizetés módját, annak gyakoriságát.

Fontos megemlíteni, hogy a szerződés joghatás kiváltására alkalmas, megszületésével változás történik a jogi státuszokban – például új tulajdonosa lesz egy gépjárműnek. A szerződés értelmében egyfelől kötelezettség keletkezik a vállalt feltételek (szolgáltatás biztosítása, tulajdonjog átruházása stb.) teljesítésére, másfelől jogosultság mindezek követelésére. Alapvetően ajánlott, egyes esetekben kötelező írásba foglalni, a dokumentum a felek aláírásával válik teljessé.

Jogi kisokos, mindig figyeljünk, hogy mit írunk alá
Kép: Edar, Pixabay

Munkaszerződés 

A munkaszerződés létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy a szerződő feleknek – munkáltató és munkavállaló – írásban meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. E kettő tétel nélkül a szerződés semmis.

A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – alapvetően általános teljes munkaidőben (napi 8 óra) történő foglalkoztatásra jön létre. A munkakör egy átfogó meghatározás, a rendszeresen előforduló, ismétlődő jellegű feladatok csoportjának megjelölése. Erről – sok egyéb mellett – részletes tájékoztatást a munkaviszony megkezdésétől számított 15 napon belül várhatunk a munkáltatótól, a konkrét munkafeladatot az ő utasítása határozza meg. Előfordulhat, hogy a munkáltató átmenetileg a munkakörtől eltérő tevékenységre kötelezheti a munkavállalót, aki az ellátott munkakörre előírt bérezésre jogosult.

A teljes munkaidőben tevékenykedő személyek kötelező legkisebb havi minimálbére 2022 januárjától bruttó 200 000 forint – a szerződésben foglalt alapbér ennél nem lehet kevesebb. Ha legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezünk vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakört töltünk be, ez az összeg bruttó 260 000 forint, ekkor garantált bérminimumról beszélhetünk.

Többször hallhatjuk panasz formájában, hogy diplomásként is csak a minimálbér landol hónap elején a számlánkon. Sokszor elfelejtjük, hogy nem az egyén képzettsége, hanem a munkakör határozza meg a kifizetésre kerülő összeget. Ezen felül a munkáltató dönt az általa biztosított juttatásokról, illetve eltérő bérezés léphet fel éjszakai műszak vagy hétvégi munkavégzés esetében is.

Munkaszerződés határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. A megállapított próbaidő során mindkét fél indoklás nélkül felmondhat, egyébként a munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással. Kiemelten jelentős, hogy effajta szándékunkat mindenféleképpen írásban kell közölni.

Bérleti szerződés

Bérleti szerződés alapján a bérbeadó (tulajdonos) a szóban forgó dolgot időleges, átmeneti használatra átengedi, a bérlő a dolgot átveszi és a bérleti díjat kifizeti. A bérbeadó felelős azért, hogy a bérlésre átadott dolog – ingatlan, gépjármű, használati eszközök stb. – a bérleti idő egész tartama alatt szerződésszerű használatra, az abban előírtaknak megfelelően alkalmas legyen. Ezzel párhuzamosan pedig a bérlő a rendeltetésszerű használatnak tesz eleget, a fenntartással járó kisebb költségeket viseli. A bérbeadó a bérelt dologra kauciót vagy óvadékot szabhat meg.

Itt is választhatunk határozatlan vagy határozott időre kötött szerződések közül, utóbbinál alapesetben a határozott idő lejárta után a szerződés megszűnik. Ha a bérlő tovább használja, ez ellen pedig a bérbeadó meghatározott időn belül nem tiltakozik, határozatlan időtartamúvá alakul át.

Lakásbérlet esetében kiváltképp gyakori, hogy a szerződő felek élnek a szerződéskötési szabadsággal, és a már említett “lényeges kérdéseket” hosszasan taglalják. Ekkor találkozhatunk olyan kitételekkel, hogy a szerződés felmondása esetén a bérlő feladata, hogy saját maga helyett új lakót keressen, vagy indokolatlanul hosszú felmondási időt szabnak meg. Különös figyelmet igényel, hogy a használat során felmerülő károk, költségek melyik fél számláját terhelik. A mindennapi fenntartás, közművek használatának díja egyértelműen a bérlőre tartozik, viszont egy esetleges ajtó- vagy zárcsere már nem. Kivéve, ha mi voltunk azok, akik kitépték a zárat.

Kifejezetten egyetemistákat, fiatalokat érinthet, hogy bérbeadóik busás hasznot akarnak rajtuk húzni. Itt jön képbe a társbérlő és bérlőtárs fogalma. A társbérlő önálló bérlő, a lakás meghatározott lakószobájára köt szerződést, nem felelős a többi társbérlő magatartásáért vagy károkozásaiért. Ha egy lakószoba megüresedik, mondhatjuk, hogy a bérbeadó “így járt”, kiesik számára az az összeg.

Azonban ekkor szokott kopogni az ajtón bérlőtársként kezelve a lakókat, tőlük követelve a hiányzó bérleti díjat. Erre csak akkor lenne joga, ha együttesen, bérlőtársként szerepelnének a szerződésben, vagyis, ha az egész lakást adná használatba “mindegy hányan vagytok, csak fizessétek ki az adott összeget” alapon.

Jogi kisokos szerződésekhez, a szerződés folyamatáról
Kép: pressfoto, Freepik 

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Tárgya lehet ingó dolog (pl. hétköznapi vásárlásaink), ingatlan (lakás, ház, iroda, termőföld stb.) és jog vagy követelés. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja, megállapodhatnak részletfizetésben is. A vételáron felül érdemes számolni néhány járulékos költséggel, mint adózás, gépjármű esetében eredetiség vizsgálat, átírás költségek.

Mindig ellenőrizzük, hogy kitől és mit veszünk. Tulajdonos vagy meghatalmazott? Kizárólagos vagy közös tulajdon? Nagyobb értékű ügyleteknél ne féljünk elkérni tulajdoni lapot, helyszínrajzot, vagy önkormányzati címnyilvántartást. Emellett vegyük figyelembe a műszaki állapotot és a felmerülő terheket: mi az, amiért még az eladó vállal felelősséget?

Kereskedelmi beszerzéseink során jó, ha ismerjük a kellékszavatosság (ezen belül termékszavatosság) fogalmát. Ha nem azt kaptuk a pénzünkért, amit vártunk volna, kérhetjük a termék megjavítását vagy cseréjét. Mikor fogyasztó és vállalkozó (kereskedelmi egység) köti a szerződést, igényeink benyújtására két év áll rendelkezésünkre. A dolog kicseréléssel vagy kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból indul.

Ha fizikálisan jelen vagyunk az üzletben, a vásárlástól való elállásra és a választott termék visszavitelére 7 nap áll rendelkezésünkre, ha azt nem használtuk, nem téptük le a címkét, nem rongáltuk meg. Online vásárlás esetén ez az idő 14 napra nyúlik, pont azért, mert nincs lehetőségünk élőben megnézni, esetleg kipróbálni a terméket.

Mi a tanulság?

Mindig, azaz mindig olvassuk el, hogy milyen papírt akarnak aláíratni velünk. Ha valamit nem értünk, kérdezzük meg, nézzünk utána, tájékozódjunk. Ne féljünk ettől! Alapvetően is szükséges, hogy a tőlünk elvárható gondossággal, szakértelemmel közelítsük meg az adott ügyet, hiszen, ha valamilyen okból kifolyólag szerződésszegésre vagy pereskedésre kerülne sor, nem fognak igazat adni olyan helyzetekben, amivel számolhattunk volna, ha körültekintően járunk el.

Törekedjünk arra, hogy valóban minden lényeges és releváns pontot világosan és időben tartalmazzon a szerződésünk, mert az “ez később jutott eszembe” vagy a “nem így gondoltam” jelenséggel vajmi keveset tudunk kezdeni.

Laikusként eligazodni a jog világában nem egyszerű feladat, az alapvetések mellett számtalan kivétellel találkozhatunk, amik még inkább megnehezíthetik az értelmezést és a megoldás megtalálását. A fenti tanácsok megszívlelésével és kellő figyelemmel könnyebbé válhat a folyamat, továbbá az alapszintű ismeretszerzés segíthet, hogy eleget tehessünk kötelességeinknek, és mi se kerüljünk az átvert karakter szerepébe.