Ludwig Múzeum

Kortárs művészetek palotája – A Ludwig Múzeum

Budapesti Szerkesztőség
“A kortárs művészet a falra hányt borsó, a gyermekrajz, amit én is meg tudnék csinálni” – hagyják el emberek százainak száját ilyen és ehhez hasonló kijelentések. A Ludwig Múzeum célja pedig az, hogy ezen sztereotípiákat ledöntse. Múzeum-portré következik.

Borítókép: Ludwig Múzeum

Múzeumba menni bizonyos szempontból hasonló élmény, mint színházba, operába vagy balettre. “Biztosan egy régi nagy név jól ismert történetét kell meghallgatni, hiszen az új suhancok már nem tudnak olyat csinálni, mint elődeik” – gondolhatnánk. A múltba való visszavágyódás nem újkeletű dolog az emberiség történetében, azonban még napjainkban is falat képez a patinás Shakespeare-kedvelő, Csajkovszkij-hallgató idősebb személy és a belpesti Björk-rajongó, Banksy-t imádó fiatal között. A Ludwig Múzeum küldetése között van ezen falak ledöntése és a kortárs képzőművészeti alkotások megismertetése széles közönséggel. De hogyan is indult el a Ludwig?

Ludwig
Irene és Peter Ludwig. Kép: museum-ludwig.de

Egy házasság, sok múzeum

Irene Ludwig 1951-ben kötött házasságot Peter Ludwiggal. A fiatal hölgy a Mainzi Egyetemen tanult történelmet és művészettörténetet, míg Peter Ludwig a Johannes Gutenberg Egyetemen hallgatott művészettörténetet, régészetet, történelmet és filozófiát. Napjaikat Irene családja csokoládégyárainak fenntartásával töltötték, szabad perceiket pedig a művészeteknek szentelték. A házaspár több ezer műből álló gyűjteményt halmozott fel az évtizedek során, 1982 októberében létrehozták a Ludwig Alapítvány a Művészetért és a Nemzetközi Megismertetésükért elnevezésű alapítványt, majd Irene férje hirtelen halála után, 1996. július 22-én megalapította a Peter és Irene Ludwig Alapítványt. Célja utóbbival Peter Ludwig életművének beteljesítése, illetve a gyűjtemény darabjait őrző múzeumok tartós anyagi biztonságának biztosítása volt.

Az Alapítvány jelenlegi céljai többek között a műtárgyak gyűjtése és kezelése, kiállítások szervezése, a pénzügyi háttér megteremtése a műtárgyak megvásárlásához és megőrzéséhez, valamint a kulturális programok népszerűsítése és minél nagyobb nemzetközi kapcsolat létrehozása.

Ludwig Múzeum kiállítás
Kép: ludwigmuseum.hu

Ludwig Magyarországon

A budapesti Ludwig Múzeumot 1989-ben alapították, két évvel a magyarországi alapítvány létrehozása után. Nemcsak, hogy létrehozták az első (és azóta egyedüli) olyan múzeumot Magyarországon, amely csak és kizárólag kortárs művészetekkel foglalkozik, de 70 nagy értékű nemzetközi műalkotást adományoztak a múzeumnak, valamint 95 művet helyeztek letétbe. Az első állandó kiállítás 1991-ben nyílt, akkor még a Budavári Palota “A” épületében, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. 1996-ban jelentős magyar művészeti anyaggal bővült és Kortárs Művészeti Múzeummá alakult, majd 2005-ben – az akkor még Művészetek Palotája nevet viselő – Müpába költözött.

1993 és 2007 között Néray Katalin művészettörténész-muzeológus vezette a Ludwig Múzeumot, majd 2007-2008-ban átmenetileg Szipőcs Krisztina művészettörténész volt az igazgatója. 2008-tól 2013-ig Bencsik Barnabás művészettörténész, 2013 óta pedig Dr. Fabényi Julia művészettörténész vezetése alatt működik.

Budapesten kívül fellelhetőek Ludwig Múzeumok még Aachenben, Bambergben, Bázelben, Bécsben, Kölnben, Koblenzben (Peter Ludwig szülővárosában), Oberhausenben, Saarlouisban, Szentpétervárott, és nem utolsó sorban Pekingben.

Vera Molnar
Vera Molnar. Kép: artlogic-res.cloudinary.com

Jelenleg futó és hamarosan nyíló kiállítások

Sokszor nehéz egy-egy cikkből tájékozódni, hiszen előfordulhat, hogy maga a cikk írója is elvetemült kortárs művészet rajongó. A legbiztosabb mód így maga a múzeum személyes meglátogatása, éppen ezért hoztunk nektek egy válogatást a jelenleg és hamarosan futó kiállításokból.

À la recherche de Vera Molnar – Vera Molnar művei és kortárs reflexiók

“A Ludwig Múzeum À la recherche de Vera Molnar című kiállítása a 100. születésnapja előtt nem sokkal elhunyt Vera Molnar életműve előtt tiszteleg. A Magyarországon született, tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végző művész 1947-től haláláig Franciaországban élt és alkotott. 1968-tól az elsők között hozott létre műalkotást valódi számítógép segítségével, és máig világszerte a számítógép-művészet egyik legjelentősebb úttörőjeként tartják számon.”

A kiállítás 2024. február 10. és április 14. között látogatható.

Időgép. Új válogatás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből

“Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, amelyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.”

A kiállítás 2025. január 5-ig látogatható.

Till Brönner: Identitás – Európai Látkép

“Till Brönner fotográfus és zenész egy német származású, elkötelezett európai alkotóművész. Olaszországban nevelkedett, erősen kötődik a német Rajna-vidékhez, trombitaművészként pedig Észak-Amerika zenéjéhez, így önazonosságát szüntelenül több világ között kereste. Tekintetét éppen a kontinensek közötti lét irányította rá Európa globális jelentőségére, és fotómunkáival újra meg újra ezt a jelentőséget hangsúlyozza. Legyen szó portrékról, tájképekről, ipari tájról vagy építészetről, érzékeny megfigyelőként Brönner évek óta európai hazája sokszínű fejlődését és társadalmi áramlatait dokumentálja a képzőművészet eszközeivel.”

A kiállítás 2024. április 14. és augusztus 25. között látogatható.

Nemes Márton: Techno Zen

“Nemes Márton a fiatal festőgeneráció egyik leginnovatívabb képviselője, aki műveiben a kép 21. századi újraértelmezésével kísérletezik a hagyományos festészet határait anyagban és térben kitágítva.”

A kiállítás 2024. április 20. és november 24. között látogatható.

Kis magyar kockológia. A modernitás hajlékai a Kádár-korszakban

“A kiállítás alapgondolata egy mindannyiunk számára ismerős, csaknem hétköznapi építészeti jelenség, a jellegzetes kockaház (sátortetős kockaház, ún. Kádár-kocka) mint a modernizáció kifejeződésének megjelenítése. A hatvanas, hetvenes évek családi háza a mai napig meghatározza a magyar vidék településeinek képét. A magyarországi szocreál utáni műépítészet által lenézett mostohagyermek a múlt század legmaradandóbb építészeti formájának bizonyult. A sátortetős kockaház a házgyári lakás ikerpárja; a létező szocializmus lakásépítésének két karakteres szereplője egymás nélkül elképzelhetetlen. Bárhogyan is viszonyulunk a kockaházhoz, az épített kulturális örökségünk része.”

A kiállítás 2024. május 18. és augusztus 18. között látogatható.

A kiállításokra az online jegyeket ezen a linken érhetitek el!