Borítókép: luxurylifestylemag.co.uk
A városról dióhéjban
Isztambul Törökország legnagyobb városa, az Isztambuli kerület székhelye és egyetlen városa. 2021-ben 15 millió fő lakta, ezzel a világ 20 legnépesebb települése közé tartozik. Egyik oldalról a Boszporusz, a másik oldalról pedig a Márvány-tenger határolja, emiatt mindig is kiemelkedő fontosságú volt a régió települései között. A várost feltehetően megarai görögök alapították, ám mai formáját és kiemelkedő szerepkörét a rómaiaknak köszönhetően érte el, akik i.e. 64-ben jelentek meg a területen, és Byzantium-nak nevezték el az egykori görög települést. Az első igazi fénykorát végül az ókorban és a középkorban élte, ekkor ugyanis először a Keletrómai Birodalom, majd a Bizánci Császárság fővárosa volt, Konstantinápoly néven. A nagy egyházszakadás után itt volt az ortodox egyház központja, és a kereszténység egyik bástyájának számított; ez 1435-ben változott meg, amikor a törökök elfoglalták.
Az Oszmán Birodalom 1923-as összeomlásáig Isztambul főváros volt, végül azután hiába volt minden szempontból a legnagyobb török település, a kormány Ankarába helyezte át székhelyét. A település Mustafa Kemal Atatürk elnöknek köszönhetően ugyanakkor rengeteget fejlődött, kiépült az oktatási rendszer és a kulturális élet, emellett pedig az építészet és a kikötők forgalma is virágzott. 1955-ben jelentősen megcsappant az addig nagyszámú görög kisebbség létszáma, mivel tagjait gyakran atrocitások érték. A kisebbség számának növekedése napjainkban újra megjelent, főleg a soknemzetiségű Beyoglu kerületben. 2010-ben Európa Kulturális Fővárosának címét viselte Péccsel és a németországi Essennel karöltve. A város volt a gyújtópontja, és egyik legjelentősebb helyszíne a 2013-as törökországi tüntetéseknek és zavargásoknak, amelyek főleg a sajtó elnyomása ellen irányultak – a Taksim téren (mely az európai rész egyik központja) több százezer demonstráló gyűlt össze.
„What to do” – tipikus isztambuli és török specialitások
Hamam, a török wellness
A török hódoltság korának egyik leggyakoribb, ma is fellelhető elemei hazánkban a szaunák romjai – ennek oka, hogy a hódítók a birodalom minden szegletében meghonosították egyedi felfrissülésre szolgáló fürdőkultúrájukat, amit Isztambulban a mai napig megtalálhatunk. A fürdők a társasági élet központjai – ez a Korán egyik tanítására eredeztethető vissza, mely szerint az emberi egészség és szépség Allah művének tökéletességét jelzi, így a tisztálkodás és az egészséges életmód vallási kötelezettség.
A hagyományos hamam-program szerint a vendégek mindenben, medencében és teremben egyaránt maximum negyedórát töltenek el, majd egy hidegzuhannyal frissítik fel magukat. A kezdésre általában a langyos vizű medencéket javasolják, majd a gőzszaunát (ahol gyakran gyümölcsöket és édességeket is fogyasztanak), és a medence partján való pihenést. Ezután következhet egy erősebb masszázs, végül pedig a forró vizű medencék és a zuhany. A hamam régebben a szépségápolás tere is volt, a nők hajukat festették, a férfiak pedig a borbélyok szolgáltatásait is ott vették igénybe. Isztambulban a mai napig jelentősek a hamamok, és valóban számos fontos megbeszélés és üzletkötés történik a gőzben vagy a forró vízben. Ne feledjük el emellett azt sem, hogy a fürdők építészete sem utolsó, a csodálatos szobrok, zöldellő szobanövények és szemkápráztató csempemozaikok mind-mind a stílus részét képezik.
A street food kultúrája
A török gasztronómia jó néhány eleme Magyarországon is ismert, ugyanakkor a véleményünk valószínűleg száznyolcvan fokos fordulatot vesz majd, hogyha mindezen ételeket egy isztambuli bazárban próbáljuk ki. Mivel az utcai ételárusok működése az étkezés fontos eleme Törökországban, így ezeken a helyeken nagyon odafigyelnek a hagyományokra és a minőségre. A húsimádók valószínűleg a mennyországban fogják érezni magukat: a többnyire darált bárány- vagy marhahúsból készülő, parázson sütött hússpecialitások messze a legnépszerűbbek az összes török étel közül. Kiemelendő közülük a köfte (fasírthoz hasonlító húsgolyók), a kebab (nyárson megsütött, kolbász alakú húsok) és a döner (tradicionális török kenyérbe töltött fűszeres vagdalt, melyet általában zöldségekkel és joghurttal szervíroznak). A vegetáriánusoknak a csicseriborsóból készült falafel golyók ajánlottak, illetve a gazdag és ízes saláták. Népszerű még a lahmacun, a „török pizza”, amely egy vékony fűszeres hús/zöldségréteg és lepénykenyér összesütve, valamint az Iskender kebab, ami pedig egy kenyérből, fűszeres marhahús szeletekből és zöldségekből összeálló egytálétel.
A desszertek közül szintén nehéz kiválasztani a legjobbat – az élen sokak szerint a rétegezett, dióféléket és rengeteg mézet, valamint rózsavizet magába foglaló sütemény, a baklava áll, de nem érdemes kihagyni a lokum-ot (zselészerű édes kockák, édes ízüket teával és kávéval enyhítik) és a künefe-t (magas cukortartalmú, tésztából készült mézes sütemény, pisztáciával) sem. A török étkezéseket általában egy csésze tea vagy kávé zárja. A török kávé készítésének hagyománya Isztambulból ered, az utcai árusok ráadásul a turisták kedvéért igazán látványosan mutatják be a folyamatot (ugyanez a fagyiról és a dönerről is elmondható, a szakácsok célja a vendég lenyűgözése).
A nagy Bazár
„Ami a Bazárban nem kapható, az nem is létezik” – tartják az isztambuliak, és igazuk van. A kilométereken keresztül kanyargó és szerteágazó mindenes piac igazi labirintus, ám itt nem kell aggódni ha elveszünk. Külön folyosója van mindennek: az étkezdéknek, a fűszereseknek, a ruhapiacnak, az ékszereknek, a játékoknak… napestig lehetne folytatni a felsorolást. A hatalmas tömeg ellenére is megéri ide kilátogatni, mivel biztosan találunk valami kedvünkre való portékát, de már maga a nézelődés is igazi nagy élmény.
Az árusok kedvessége gyakorlatilag határtalan: ingyen kóstolót adnak az ételből, megkínálnak egy csésze kávéval vagy teával, útbaigazítanak ha elveszünk, és tippeket is adnak a legjobb látnivalókról és a leggyorsabb odavezető útról. Azonban ha a kevésbé zsúfolt piacokat keressük, akkor sem kell csalódnunk, mivel rengeteg van belőlük Isztambulban. Az egyiken fűszereket, a másikon ruhákat, a harmadikon a tenger gyümölcseit árulják. A hangulat és a kedvesség mindenhol adott – azonban ha át akarjuk élni az igazi bazár élményt, egyértelműen a fent említett helyet keressük fel.
Látnivalók Isztambulban
Ha valaki érdeklődik a Közel-Kelet és az iszlám kultúra iránt, keresve sem talál jobb helyet Isztambulnál. A városban rengeteg színes és gyönyörű mecset található, ám közülük is kiemelkedik a Hagia Sophia, amely Konstantinápoly elfoglalása előtt ortodox bazilika volt, most pedig tornyaival és kupolájával a város egyik legikonikusabb látképét kínálja. Érdemes emellett ellátogatni a Topkapi palotába, az egykori szultáni rezidenciára, valamint a város európai és ázsiai részét összekötő Boszporusz hídra is, amelyről remekül belátható a szoros és a híres Aranyszarv-öböl. Most felsorolunk négy olyan látnivalót és eseményt, amelyek segítik az utazót jobban átlényegülni a város és a török nép szellemiségével, egyben igazi kulturális élményt és szórakozást is kínálnak.
Kıtalararası Derbi
Talán meglepő lehet, hogy a felsorolást egy futballmérkőzéssel kezdjük, ugyanakkor nem véletlen: a törökök igazi sportszerető nemzet, és Isztambulban igazán jelentős futballkultúra van. A város két legnagyobb klubja a Fenerbahce SK és a Galatasaray SK, rivalizálásuk évszázados múltra tekint vissza. Először 1909-ben találkozott a két csapat, szurkolóik pedig azóta is esküdt ellenségei egymásnak. Ez a szembenállás nagyrészt a társadalom akkori megosztottságából fakadt: míg a Galatasaray-t a város vagyonos üzletemberei és kereskedői alapították, a Fenerbahce a munkásnegyedek lakóiból szerveződött, és sokáig nem engedhettek meg maguknak rendes stadiont, sőt, még saját edzőpályát sem. A derbi azonban nem csak emiatt népszerű: mind a Fener, mind a Galata szurkolók odateszik magukat az élőképek és a hangulatkeltés terén. Az egész atmoszféra olyan izgalmakat és átszellemülést kínál, hogy még a futballban kevésbé jártas nézők is jól tudják érezni magukat egy meccs alatt. Az már szinte mellékes, hogy a stadionokban remek dönert árulnak.
A szurkolótáborok rivalizálása viszont néha elfelejtődik, idén januárban például közösen összefogva gyűjtöttek adományokat az országot sújtó földrengés áldozatainak. A találkozók győzelmeinek tekintetében a mérleg nyelve a Fenerbahce felé billen: összesen 148 alkalommal győztek a sötétkék-sárgák, a legnagyobb arányú diadalt 2002-ben aratták, akkor 6-0-ra verték el a Galatát. A nézői rekord a derbin 2003 őszén dőlt meg: összesen 71 000 szurkoló gyűlt össze az Atatürk Olimpiai Stadionban.
Ağva
Isztambul természeti értékei sem elhanyagolhatóak. A város külső peremén és környékén rengeteg csodálatos, eldugott vidéket találunk, ahol nyugtató sétákat tehetünk akár a tengerparton, akár az erdőben, akár a hegyek között. A várostól mindössze pár percre fekszik a kis Agva falu, amely egész Törökország egyik legszebb és legromantikusabb tengerpartját rejti, egyben rengeteg isztambuli lakos kedvelt üdülőhelye. A homokos fövenyt a Fekete-tenger hullámai mossák, emellett két kisebb folyó is itt torkollik bele a tengerbe. A település eredete régre nyúlik vissza. Már az Oszmán Birodalom előtt is lakott volt, igazi fénykorát azonban az 1800-as évek végén, a török turizmus indulásakor kezdte élni, ekkor a gazdag isztambuli lakosok hétvégi házai gombamód szaporodni kezdtek a környéken.
A hegyekben számos kirándulást tehetünk, de ha strandolni szeretnénk, arra is remek lehetőségek kínálkoznak. Az utcácskákat járva szembejönnek velünk a török népi építészet remekei. A környék emellett remek búvárterep, a víz alatti élővilág rendkívül gazdag, a nyílt vízen még delfinekkel is találkozhatunk. Ez a vidék a török gyümölcstermesztés főhadiszállása, mivel az év bizonyos időszakaiban rendkívül sok csapadék esik – ha elsőosztályú barackot vagy szőlőt keresünk, jobb termőterületet keresve sem találunk. Agva Isztambulból tömegközlekedéssel viszonylag hamar elérhető, és biztosan nem okoz csalódást, ha kikapcsolódásra vágyunk.
Kék Mecset (Ahmed szultán mecsetje)
Isztambul az impozáns mecsetek fővárosa is lehetne, a városban ugyanis rengeteg található belőlük. Mi azonban most kifejezetten egy különlegeset emelünk ki: a belül kék, kívülről pedig igazán szépséges látványt nyújtó Kék Mecsetet. Még I. Ahmed szultán építtette az 1600-as években, hogy az oszmán hadi bukásokat ellensúlyozza Allah szemében. Az idők során a fokozatos felújítások hatására nyerték el a belső terek jellegzetes kék színüket. A nem muszlim turisták is szabadon látogathatják, idegenvezetés is igényelhető a körbejáráshoz. 1985 óta az „Isztambul történelmi műemlékei” UNESCO Világörökség része hat másik isztambuli mecsettel és egyéb épülettel együtt.
Macskák mindenhol
Az igazi macskarajongók biztosan nem fognak csalódni Isztambulban. A városban él a világ egyik legnagyobb macskapopulációja, ami majdnem 125 000 állatot jelent. Az isztambuli mindennapok szerves részét képezik, a helyiek előszeretettel etetik őket, egyes példányoknak sajátos hírük van a város bizonyos részein. Némelyikük kifejezetten nagy kultuszra tett szert: egy Tombili (nevének jelentése: dagi) nevű nőstény Kadiköy kerületből indulva lett sztár az interneten, 2016-os halála után egy petíció hatására saját szobrot emeltek neki. Gli, egy kandúr, aki a Hagia Sophia-ban élt 2004 és 2020 között – ő akkor lett igazán híres, amikor Barack Obama amerikai elnök 2009-es isztambuli látogatása során megsimogatta a nagymecset falai között járva, és az erről készült fotó bejárta a világhálót. Gli is nagy karriert futott be az interneten, végül sajnos 2020 novemberében végelgyengülésben elpusztult. Instagram-profilja egyébiránt a mai napig létezik.
Az isztambuli macskákat sokan segítik – a HAYTAP állatvédő szervezet például etetőket és macskafekhelyeket is üzemeltet városszerte, de a lakosság is gyakorta kiveszi a részét a segítségből. A macskák a város minden részét bevették: gyakorta látni őket az egyetemi előadóktól kezdve a metróállomásokon át a kikötőkig szinte mindenhol. 2016-ban Kedi – Isztambul macskái címmel dokumentumfilmet forgattak sokszínű világukról, melyben hat macska-személyiségtípust mutatnak be (a film magyarul is elérhető).
Isztambulnak csupán egy kis szeletét tudtuk itt bemutatni, a Boszporusznál fekvő metropolisz sokkal többet is kínál. Az igazi élményt igazából az utcákon való séták és a helyiekkel való beszélgetések jelentik, illetve ha kipróbáljuk a török ételeket, italokat és szokásokat – mindenre van lehetőségünk. Napóleon mondta a városról: „Ha a világ egyetlen állam volna, Isztambul lenne a fővárosa”. Nos, aki járt már Isztambulban, tudhatja, hogy ebben van igazság. De hogy nekünk mit is rejt a város, azt magunknak kell felfedeznünk – mindenkinek mást jelent.
