Borítókép: creativewalks.co.uk
Európa legészakibb földjén – így telik karácsony Izlandon
A cikk első részében Izlandot, Európa egyik legkevésbé lakott területét járjuk körbe. A szigetet sokáig a vikingek uralták, így nem meglepő, hogy a karácsony és más keresztény ünnepek később jutottak el ide. Izlandon a mai napig hisznek a skandináv mitológia lényeiben, például a trollokban és a manókban, így a karácsony természetesen velük is kapcsolatos. A hagyomány szerint szenteste 13 manó jelenik meg a házakban, ajándékot hoznak, de különböző csintalanságokat is elkövetnek.
Akad köztük olyan, aki a mosatlan edényeket lopja el, egy másik a kanalakat nyalja le, míg a harmadik megissza a tehenek tejét és kicseni a tyúkok alól a tojást. Hogy azonban a ház elkerülje a tréfákat és lopásokat, étellel és alkohollal kínálják a kis lényeket, akik ezért cserébe békében hagyják a háztartást. Ezek a manók évközben sem restek, a hagyomány szerint ugyanis ilyenkor teljesítik az emberek kívánságait.
Azonban az izlandi karácsony és téli időszak nem csak a tizenhárom kis Mikulásról szól. Az év legzordabb időszakai közé tartozik a december a szigeten, emiatt minden települést vastag hótakaró borít. Reykjavík, a főváros vásárral, díszítéssel és éjféli misékkel várja a turistákat, valamint természetesen a hagyományos izlandi fogásokkal az ünnepi asztalon. Északi elhelyezkedése miatt Izlandon a két legtöbbet fogyasztott húsféle a bárány és a hal. A karácsonyi vacsora füstölt bárányhúsból, savanyított halból és egy speciális izlandi karácsonyi süteményből, a Laufabraud-ból áll össze. A vacsorához sört és meleg teát fogyasztanak, az étkezést pedig egy fahéjas rizspuding, a Möndlu Grautur zárja.
Érdemes továbbá megemlíteni, hogy december a legjobb időszak a sarki fény, vagy más néven aurora borealis megfigyelésére. A gyönyörű égi jelenséget elsősorban a leghidegebb részeken lehet látni, ám ez sem tántorítja el a turistákat és a helyieket, akik a téli időszakot szeretik az aurora borealis megnézésével megkoronázni.
Ünneplés a hegyekben – mit érdemes felfedezni Ausztriában és Svájcban?
Ausztria és Svájc kulturális szempontból elég megosztottak; máshogy telik a karácsony például Bécsben, és a hegyek szívében fekvő Tirol tartományban, de arra is gondolhatunk, hogy Svájc négy különböző népcsoportja hogyan üli meg a szeretet ünnepét.
Ausztriával kezdve a sort, az országban akár már a magyar határtól nem messze is rengeteg karácsonyi vásárt, vagy németül szólva Christkindlmarktot találhatunk. Graz, Bécs, Salzburg és a fent említett Tirol tartomány székhelye, Innsbruck is híres az ünnepi forgatagról. Szent Miklós, avagy a Mikulás az osztrák gyerekeket is meglátogatja, ám oldalán két kecskeszarvú krampusz figyel, akik megijesztik a rossz gyerekeket. Ugyanakkor az osztrák karácsonyi vásárok számos fogása és hagyománya itthon is fellelhető, ilyenek például a forralt bor (Glühwein), a mézeskalács (Lebkuchen) vagy az adventi koszorú készítése. Hogy azonban ne csak a karácsonyról írjunk: Bécsben az újév ünneplése is nagy esemény. A Bécsi Filharmonikusok hagyományosan újévkor nagyszabású keringő koncertet adnak a város nevezetes pontjain, és a Wiener Waltztól hangosak az utcák. Divat még a sült malac és a lencse fogyasztása, utóbbi a jószerencse érdekében.
Svájcban is sok hasonló hagyomány és étel lelhető fel, ugyanakkor a svájciak nem riadnak vissza az extrém sportoktól még annak ellenére sem, hogy az országuk az egyik leghidegebb a világon. Ilyenkor kerül megrendezésre ugyanis Zürichben a Samichlausschwimmen, amit legjobban Mikulás-úszásként lehetne lefordítani. A helyiek ugyanis belevetik magukat a gyakran már fagyos Zürichi-tóba, és a mínuszok ellenére is szép távokat úsznak le. Ugyanakkor ha Svájcról van szó, nem szabad elfelejteni egy tipikus téli ételt, a fondüt sem. Mivel az alpesi ország a világ egyik legnagyobb sajttermelője, nem csoda, hogy minden évszakban fogyasztják – ez ugyanis olvasztott sajt, melyet pirítósba mártanak és fehérbort isznak hozzá.
Andorra – kis ország, nagy ünnep
Andorra Európa és a világ egyik legkisebb országa is, a téli utazások ide azonban legalább annyi élménnyel kecsegtetnek, mint a fent említett területekre. Az ország ugyanis teljes egészében a Pireneusok területén fekszik, Franciaország és Spanyolország határán, nem csoda, hogy télen nemcsak az andorraiak, de a két fent említett ország lakói is célba veszik a miniállam lankáit. Az andorraiak karácsonyi hagyománya a közös síelés, melyet már a legkisebbek is korán elsajátítanak.
Az andorrai december elengedhetetlen szereplői továbbá a Tió de Nadalnak nevezett, farönkökből faragott és feldíszített fabábuk. Ezek a lények a katalán néphagyomány egyik szereplőjét szimbolizálják, aki a legendák szerint ugyanígy nézett ki. A kereszténység is jelen van ugyanakkor: Canillóban, az ország szívében ugyanis minden évben egy hatalmas betlehemet állítanak, és január 6-áig, vízkereszt ünnepéig meg is hagyják. Canilló a pásztorjátékok helyszíne is. Az andorrai karácsonyi vacsora legfőbb eleme az Escudella, ami egy zöldséges, tésztás, pörkölthöz hasonlító étel.
A szalmakecske legendája – Svédország és Dánia
Ha hideg területekről beszélünk, nem maradhat ki Svédország és Dánia sem. A svéd karácsony már Luca napjával elkezdődik – ezen a napon ünnepi felvonulásokat tartanak a svéd városokban. A lányok hosszú, fehér köpenyeket viselnek, emellett egy speciális, a fejükhöz rögzített gyertyatartót, amelyen minden gyertyát meggyújtanak.
A svéd karácsony másik híres eleme a Gavle kecske, amely egy hatalmas méretű, szalmából készített kecske bábu, szintén minden városban megtalálható, többnyire a nevezetesebb pontokon. A skandináv mitológiai hagyomány szerint a szalmakecskét minden újévkor felgyújtják, egyfajta évbúcsúztatóként, ezután pedig sok helyen körbe is táncolják. A hagyomány pogány eredetű, és minden városban hatalmas népünnepély övezi. Svédországban emellett fahéjas-gyömbéres kekszeket is sütnek karácsonykor, mindenféle alakként megformálva – ugyan hasonlítanak a mézeskalácsokhoz, de ízük más, és általában nem díszítik ki őket.
Dániában a karácsonyt igazi családi ünneppé teszik. Szenteste ugyanis hagyomány dán dalokat énekelve körbetáncolni a karácsonyfát. Érdekesség továbbá, hogy a dánok a mai napig igazi gyertyákat tesznek a fákra fényfüzérek helyett. A hagyományos Luca-napi felvonulás Dániában is elterjedt, emellett az izlandiakhoz hasonlóan a dánok is hallal pakolják tele az ünnepi asztalt.
