Bár sokan nem tudják, egyes színházak jegyváltás fejében lehetőséget kínálnak arra, hogy a kíváncsi színházszeretők a színpadot kissé közelebb érezve magukhoz belenézhessenek a főpróbába.
Két formában szokott elérhető lenni a főpróba: az elsőnél a néző már egy komplett darabot követhet végig. Bár az tényként van kezelve, hogy a megtekintés után a bemutatóig még előfordulhatnak kisebb-nagyobb változások, de alapvetően egy általános színházélményt kapunk. A másik alternatíva egy kicsit érdekesebb, egy valódi próbába nyerünk betekintést. Halljuk és látjuk a rendezői instrukciókat, a színészek még kísérleteznek a szöveggel, a díszleten folyamatosan javítanak és a színpadi mozgást is változtatják. A Liliom főpróbája a második kategóriába volt sorolható.
Magáról a darabról
Molnár Ferenc egyik legsikeresebb, 1909-ben megjelent drámáját dolgozta fel Kovács D. Dániel szabadúszó rendező. Bár a Liliom Molnár idejében játszódik, a rendező a történetet a 21. századba ültette át. Az író alapvető jegyei természetesen visszaköszönnek a színpadról, a konfliktust szövő elemek viszont a 21. század tükrében mutatkoznak meg. A díszlet, a jelmez, a nyelvezet, de még a darabba font humor is azt sulykolja, hogy Juli és Liliom szerelme napjainkban bontakozik ki.
A darabhoz rengeteget hozzátesz a szinte tökéletes szereposztás is. Liliomot az a Patkós Márton formálja meg, aki a nemrégiben nagy sikernek örvendő Besúgó című sorozatban alakította a lázadó forradalmár, Száva Zsolt karakterét. Juli szerepét Józsa Bettina formálja meg, aki már több Örkényes darabban is feltűnt. Fontos említeni még Csuja Imrét, aki Linzmann bőrébe bújva nem tölt sok időt a nézők szeme előtt, mellékszerepe ellenére a művész úr mégis olyan színpadi jelenléttel bír, ami minden tekintetet magára szegez – ezzel akár a főszereplőkről is elterelve kicsit a figyelmet.
Ez történt a főpróba előtt, közben és után
Ahogy egészet ütött az óra, a lámpákat leoltották. Ekkor megjelent a színház igazgatója, Mácsai Pál, aki pár percben mesélt a főpróba folyamatáról és felkonferálta a darab rendezőjét.
Ezután körülbelül fél órán keresztül hallgathattuk Kovács D. Dánielt, aki mesélt első színházi élményeiről és arról, hogy ezek milyen hatással vannak jelenlegi művészetére (így a Liliomra is). Elmondta, hogy a darab korszerűsítésével célja többek között az alapmű “közelebb hozása” a fiatalabbak és a saját generációja számára is. Szeretné elkerülni azt a szituációt, hogy a nézőtéren bárki is értelmezhetetlennek könyvelje el az előadást, így a munka folyamán kiemelten ügyelt arra, hogy a dráma ismerete nélkül is könnyen fogyasztható élményt alkosson.
A rendező felvezetése után kezdetét vette a próba. Kovács D. többször is félbeszakította a jelenetet, így megfigyelhettük, hogyan instruálja színészeit az alkotó. Kiderült, hogy a színpadi díszlet még csak aznap lett felépítve, így a színészek is ekkor találkoztak először munkaterepükkel.
Mivel ekkor még két és fél hét volt hátra a próbafolyamatokból, volt egy nyers íve a számunkra prezentált jeleneteknek. Egyértelmű volt, hogy a végeredményhez még mindenkinek érlelnie kell a drámát.
Mi nézők ezen az estén mindössze két jelenetbe nyerhettünk betekintést. Miután ezt a kettőt lepróbálták, lehetőségünk nyílt arra, hogy kérdezhessünk a színészektől és a rendezőtől egyaránt. Az alkotók visszajelzést is vártak a nézőtérről, amik alapján a bemutatóig tökéletesíteni tudják a darabot.
Hogyan juthatsz el egy ilyen főpróbára?
Ezekre a főpróbákra – csakúgy, mint a rendes előadásokra – bárki tud jegyet váltani. Ezek a próbák rendszerint a bemutató előtti egy hónapon belül tekinthetőek meg, így a premier dátumát kinézve érdemes elkezdeni böngészgetni az adott színház műsorfelületét és időben lecsapni a fennálló helyekre. Ilyen főpróbákat még példának okáért a Katona József Színház szokott hirdetni. Érdemes a színházak oldalát folyamatosan figyelni és a hírlevelükre is feliratkozni!
