Borítókép: hard-drive.net
Az AI, mint egy lehetséges jövőkép az 1950-es években jelent meg egy csapat matematikus és filozófus által. Alan Turing kiadott egy tanulmányt, a Computer Machinery and Intelligence-t, amiben a gépek esetleges gondolkodási képességeit fejtegette, majd ebből a gondolatmenetből megalkotta a Turing-tesztet. 1956-ban a Darthmouth-on volt egy konferencia John McCarthy vezetésével, ami sajnos kis sikert aratott, de ekkor megegyeztek az AI megvalósíthatóságában. Később a gépi tanuló algoritmusok is fejlődtek, ezzel lehetővé téve a társasjátékok algoritmizálását – az első matematikailag megfejtett játék a dáma volt, ami elindította annak a reményét, hogy a többi játék is megfejthető. Jelen pillanatban a sakk megfejthetősége bőven a tudásunkon kívül áll, viszont a megoldása nem lehetetlen. Ami a fejleszthetőséget nagy mértékben előremozdította, az a gépek anyagának árcsökkenése mellett a számítási kapacitás rohamos növekedése volt, így az elmélet már a gyakorlatban is kipróbálható volt.
Roko baziliszkusza
Ez egy gondolatkísérlet, amit Roko 2010-ben hozott létre a LessWrong blogon, és ami egy eléggé félelmetes jövőképet jósol meg. Az egész azon alapul, hogy majd egyszer a jövőben létrejön egy szuperintelligens AI, aminek a létrejöttét még most késleltetheted, de meg nem állíthatod. Ha késleltetted, akkor ez a szuperintelligencia meg fog ölni, viszont ha segítetted a létrejöttét, akkor megkíméli az életed. Így vagy elősegíted a világ pusztulását és megmenekülsz, vagy hátráltatod és biztosan meghalsz. Ez az egész a fogolydilemma gondolatmenetéből indult és abból fejlődött tovább.
AI a dobozban
Ez egy másik gondolatkísérlet, amit Eliezer Yudkowsky talált ki: a lényege az, hogy egy mesterséges intelligenciát bezárnak egy dobozba, ahol annak semmi kapcsolata sincs a külvilággal. Idővel egy külső félnek kell kommunikálnia vele, aminek a lényege, hogy ennek az embernek nem szabad kiengednie az AI-t a dobozból bármivel is érveljen. Összesen 5-ször próbálták ki ezt a játékot, és mindig Yudkowsky volt a bezárt AI, hiszen még nem létezik szuperintelligencia, viszont 2-szer az AI nyert, és a többit vagy elveszítette, vagy az állás döntetlen lett. Senki sem tudja, hogy hogyan nyerte meg ezeket, így az is meglehet, hogy csak hazudott az elismerésért.
A szingularitás
Ez a jelenség a mesterséges intelligencia öntudatra való ébredését jelenti, és ezzel már önmagukat is tovább tudják fejleszteni – ezt általában 2045-re datálják, bár van néhány ember, aki már 2030-ra jósolja ennek eljövetelét. A többség vagy az első időpontot tartja lehetségesnek, vagy azt, hogy még a közelébe se vagyunk, és majd csak 2100-ban vagy azután tudna ez megvalósulni. A Moore-törvény kimondja, hogy az adott áron kapható technológia számítási kapacitása 2 évente duplázódik, és ez a törvény olyan sokszor beigazolódott, hogy már önbeigazoló jóslatként emlegetik. Eszerint 2029-re a processzorok sebessége el fogja érni az emberi gondolkodás sebességét.
Az biztos, hogy sok új és izgalmas dolog előtt állunk a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban, viszont azt se szabad elfelejtenünk, hogy az élet nem olyan, mint egy sci-fi film, és vannak olyan jelenlegi korlátaink, amiket még át kell ugranunk. Azonban nagyon érdekes ilyen feltételezéseken gondolkodni, hiszen a fejlődést csak úgy tudjuk elérni, ha mindent is megkérdőjelezünk.
