Borítókép: a Tourism Club of Corvinus fotósa
November 23-án a Budapesti Corvinus Egyetemen a Menedzserszövetség és Youth Business Group együttműködésének köszönhetően először Hegedüs Éva a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, a 2020-as Év Menedzser Díj kitüntetettje osztotta meg velünk tudását. “Vezetővé váláshoz sok képességre van szükség, az egyik legfontosabb a bátorság.” – kezdte előadását a bemutatkozást követően. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy 2010-ben a gazdasági válság magyarországi mélypontján alapította Demján Sándor a Gránit Bankot, amelynek a vezetését Évára bízta. Hittek abban, hogy egy innovatív, értékteremtő bankot érdemes és szükséges létrehozni. A hangsúly a digitális ügyfélkiszolgáláson volt, amivel úttörőként robbantak be a piacra. Éva meglátta a cégben rejlő lehetőségeket, részvényeket vásárolt, így második alapítóvá vált. “Ahhoz hogy valaki meg tudja valósítani azt, ami a szakmai meggyőződése, nyílván nem lehet minden kockázati faktort figyelembe venni.”- mondta. És talán nem is kell, hiszen akkor az ember nem vállalkozna.
A Gránit Bank már a negyedik évtől nyereséget termelt.
Az előzetes üzleti tervezés alapján a kilencedik év környékén számolhattak volna a profittal, de nekik mégis sikerült gyorsabban. Óvatos és konzervatív módon vezették a céget és sok technológiai újítást alkalmaztak. “Az ügyfelek nem szeretnek bankba járni, viszont ez hozzátartozik az életünkhöz” – erre a gondolatra épül a bank egész profilja. „Nálunk online ügyintézés zajlik. Az ügyfelek bárhonnan könnyedén elintézhetik banki ügyeiket a digitális felület segítségével, ezzel időt és energiát spórolva” – mondta bank első embere. A Gránit Banknál elérhető továbbá a Videóbank szolgáltatás is, melynek keretében számítógépen, később applikáción is lehetővé tették a személyes ügyek intézését digitális csatornán keresztül. Magyarországon elsőként vezették be ezeket az újításokat, amik azóta is egyedülállóak a piacon. Meglátták a lehetőséget a technológiai fejlődésben és folyamatosan újabb és újabb innovációkkal gazdagítják a bankot. Viszont fontos kiemelni, hogy ez nem egyemberes feladat.
“Kimagasló eredményt csak csapatban lehet elérni.”
A vezető feladata ennek a közösségnek a megalapítása. Nem azért lesz vezető valaki, mert ő a legokosabb, hanem mert képes karmesterként menedzselni a többi ember munkáját és kihozni belőlük a legjobbat. A tagok pedig a saját területükön szakértők, sokszor tájékozottabbak, mint a főnök. De ettől lesz a csapat igazán versenyképes, mert mindenki kiemelkedő a saját hatáskörében. Éva büszkén mesélte, hogy az alapításkor megalakuló menedzser csapat változatlan az elmúlt 11 évben.
Hegedüs Éva karriertörténetét hallva, teljesen érthetővé válik, miért választotta őt a Forbes magazin már 3. éve a legbefolyásosabb magyar üzletasszonynak. De ő maga alázattal így vélekedik karrierjéről: “Soha nem szerettem azt a szót használni, hogy sikeres, akkor tölt el büszkeség, ha értékteremtő teljesítményt teszek le az asztalra.”
Hegedüs Évától Bojár Gábor, a Graphisoft szoftverfejlesztő cég, a Graphisoft Park és az AIT-Budapest alapítója vette át a szót, aki egy teljesen új szemszögből közelítette meg az előadás témáját.
“Az igazi kereskedő boldogsága, ha a vevője boldog.” – fogalmazta meg Gábor, családi történetét követően. Nagyapja ugyanis rövidáru boltot vezetett és szívesen mesélte el unokájának, hogy milyen jó érzés, amikor egy vevő megtalálja az üzletben azt, amit igazán keresett. Ez az élmény és a szülőktől örökölt ambíciók nagyban meghatározták Gábor karrierútját. Első nagy csalódását is megosztotta velünk, mikor a munka világában megtapasztalta a szocialista tervgazdaság árnyoldalait. Szeretett volna minél kiemelkedőbb lenni, de erre nem volt szükség, a középszerűség bőven elegendő volt. A cégek nem voltak érdekeltek a versenyben és fejlődésben. Ez motiválta arra, hogy a rendszerváltás idejében saját cég alapításába kezdjen.
Ám a cégalapítás nem volt egyszerű. A Graphisoft elődje megbukott.
Sok induló vállalkozás baráti társaságokon alapul. Gáborék esetében sem volt ez másképp. Cégüknek volt egy képviselője, aki a közös érdeket védte a különféle tárgyalásokon, vezetője ugyanakkor nem volt a vállalatnak. A döntéseket közösen hozták szavazással. Kezdetben jól haladtak, jöttek a megbízások, sikeresnek mondhatták magukat. Ám egyszer egy vevő személyében megismertek egy rendkívül tehetséges programozót, Tari István Gábort. Konfliktus bontakozott ki abban a témában, hogy bevegyék-e a csapatba, de végül nemmel szavazott a többség.
Pedig Bojár Gábor hatalmas lehetőséget látott a programozóban. Elkeseredettségében egy jó barátjához fordult segítségül, aki a következőket fogalmazta meg. “Abban hibáztál, hogy a tehetséges szakembereket, vállalkozónak tekintetted.” Gábor elmondása szerint ekkor tanulta meg mi a különbség a vezető és beosztott gondolkodásmódja között. A vállalkozó mer kockázatot vállalni, a beosztottak viszont jellemzően sokkal inkább biztonságra vágynak. Ezzel az új tanulsággal vágott bele újdonsült programozó társával a Graphisoft létrehozásába.
Meg sem álltak a magyar Szilícium-völgyig.
A cél egy szoftverfejlesztő cég létrehozása volt, ami építészeknek nyújt tervező felületet. Ez meg is valósult – a neve Graphisoft lett – viszont nem Magyarországon, hanem egyből San Franciscoban. A rendszerváltás határán ugyanis sok nehézségbe ütköztek az akkor induló cégek. Mikor ledőlt a berlini fal, Magyarország helyzetének hírértéke nőtt az óceánon túl is. Így a Kaliforniában létrehozott magyar vállalat népszerűsége is nőni kezdett. A média hamar felkapta őket, az újságírók sorra írták róluk a cikkeket, készítették velük az interjúkat. Könnyű volt így a tehetséges magyar fiatalokat bevonzani hiszen egy magáncég nyújtott nekik munkalehetőséget, útlevéllel együtt. Gáborék viszont nem álltak meg, szerették volna létrehozni a magyar Szilícium-völgyet. Vagyis a Graphisoft Parkot. A cél az volt, hogy aki ide besétál, egyből beleszeressen a hely atmoszférájába és egyértelmű legyen számára, hogy itt akar dolgozni.
Fizikusból vállalkozó?
Gábor szerint nem mindenkinek való a vállalkozói pálya. Arra kell figyelni, hogy mi tesz minket boldoggá. Ha találunk egy érdekes területet, mélyedjünk el benne és váljunk a szakértőjévé. Ő is így kezdte, tudós akart lenni, ezért tanult fizikát, de hamar rájött, hogy nem ez az ő világa. A vállalkozás vezetésében viszont ki tudott teljesedni. Nem a saját, hanem a csapata teljesítményére volt büszke. Meg volt benne az erő, hogy másokat motiváljon és kihozza az embereiből a legjobbat. Karrierútja nem volt hibáktól mentes, de ezekről szívesen beszél, egy könyvet is írt róluk, melynek címe Graphi-sztori (Egy magyar mini-multi története). Könyvében szeretné átadni a tudását, mert szerinte “a sikeres cégek a maguk módján sikeresek, de az elkövetett hibák hasonlóak.”
Végszóként Hegedüs Éva mondatát idézném: “Hallgassatok meg sok mindenkit, de ne hallgassatok senkire, csak a saját belső hangotokra.”
