Az alábbi cikket a Hallgató Magazin Gazdasági Cikkpályázatának harmadik helyezettje, Chrabák Attila írta.
A népességfogyás katasztrófája
A házak alapja napjainkban jellemzően a beton. Az alapozáshoz és a falakhoz is használják, mivel rendkívül tartós, erős és ellenálló. Minden ország számára a beton, vagyis a legfontosabb erőforrás az a népesség. Ez a gazdaság mozgatórugója, az állam és a vállalatok számára a bevételek megteremtője. Vannak országok, ahol ezt felismerték és vannak, ahol nem. Azok az országok, amelyek nem becsülik meg a saját társadalmukat, azok összedőlt házként gondolhatnak a jövőjükre. Házként, melyből a cementet kifújta a szél.
A népesedési grafikák azt mutatják, hogy sem a tatárjárás, sem a világháborúk nem tudtak olyan pusztítást okozni a magyar társadalomban, mint a rendszerváltás óta eltelt több mint harminc esztendő. Ha a lakosság lélekszámának folyamatos fogyására tekintünk, akkor mondhatjuk, hogy egy implicit háború időszakában van Magyarország, amit nem nagyon veszünk észre. A statisztika szerint a reprodukciós ráta jelenleg 1,5 a fennmaradáshoz szükséges 2,1 helyett.
Nem csupán az alacsony születésszám baj. A külföldre kivándorló magyar állampolgárok lélekszáma évről évre progresszívan növekszik, ezzel pótolva és betöltve az adott célország gazdasági és kulturális hiányosságait.
Magyarországon a következő évtizedben várhatóan jelentősen mérséklődni fog a munkavállalók számának növekedése a népesség hosszútávú alacsony önfenntartási szintje és a kivándorlás miatt. Drámai helyzet fog kialakulni több kulcsfontosságú területen. Jellemző példa az oktatás, ahol a pedagógusok átlagéletkora 54 év, a 30 év alatti pedagógusok aránya pedig kevesebb mint 5%.
Egészségügy és nyugdíjasok
Ezzel egyidőben viszont a várható élettartam növekedése – a megbetegedési és halálozási ráták csökkenésével – gyorsan meg fogja emelni a 65 év feletti nyugdíjasok számát.
Az időskorúakról való gondoskodás és az ellátás azonban soha nem látott volumenű erőforrást igényel. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rákos megbetegedések sajnos jelentős egészségügyi és – ezzel együtt – gazdasági problémát jelentenek. A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a halálozások mintegy 40-45%-a köthető ezekhez a betegségekhez. A rákos megbetegedések a második leggyakoribb halálok hazánkban, a halálozások körülbelül 25-30%-áért felelősek, ami az egyik legmagasabb Európában. Magyarországon a demencia előfordulása pedig növekvő tendenciát mutat. A becslések szerint körülbelül 250-300 ezer ember él demenciával az országban, és ez a szám várhatóan növekedni fog az elkövetkező években.
A munkaerő csökkenő növekedési rátája mérsékelni fogja a kibocsátás reálnövekedését. Megfigyelhető lesz hazánkban az inflációs trend felé történő elmozdulás. Az eltartottsági ráta javulásával a fogyasztó, de nem termelő eltartottak száma meg fogja haladni a deflációt elősegítő munkavállalók számát.
Szintén inflációt növelő hatása lesz a munkaerő-kínálat csökkenésével a munkavállalók javuló alkupozíciójával járó fajlagos bérköltség emelkedésnek. Ahhoz, hogy állami szinten finanszírozni lehessen a nyugdíjakat és az egészségügyi költségeket, az adókulcsok jelentős emelésére lesz szükség. Így a munkavállalók a megnövekedett adóterhet érzékelve a béralku során figyelembe fogják venni a magasabb adóterheket, ami további inflációs nyomást eredményez.
Monetáris és fiskális politika
A jövőbeli inflatorikus hatások ellensúlyozása a megemelt kamatlábakkal lehetséges, ami viszont súlyosbítani fogja a költségvetési problémákat.
Az Európai Unió stabilitási és növekedési paktuma szerint az államadósságnak a GDP 60%-a alatt kell lennie ahhoz, hogy fenntarthatónak tekintsék. Magyarország államadósság-rátája a GDP-hez viszonyítva 2023-ban körülbelül 73,5% volt. A kamatkiadások EU-s szinten az adósságállományhoz viszonyítva a legmagasabbak, több mint háromezer milliárd forint évente, a GDP 4,3%-a. Ebből is látható, hogy valóban nagy szükség van az EU-s forrásokra.
Az adósságráta sok más nyugat-európai országhoz hasonlóan annyira magas, hogy a kamatlábak növekedésével az eladósodott államok lehetetlen helyzettel szembesülhetnek. A jegybankok éppen emiatt nem emelhetnek a kamatlábakon a recesszió veszélye nélkül. A magas kamatok ugyanis a megtakarításokat ösztönzik a gazdaságba való befektetés helyett.
Ezzel szemben az elmaradó kamatemelések expanzív monetáris politikát eredményeznek. Az alacsony kamatlábú hitelek vonzó lehetőséget kínálnak az adósságráták további növeléséhez. A likviditásbőséggel pedig együtt jár az eszközár-infláció, és további pénzügyi kockázatok épülhetnek fel a gazdasági rendszerben.
Mindez egy permanens inflációhoz, soha nem látott árfolyamgyengüléshez, magas arany és menedékeszközárakhoz vezethet.
Mi a teendő?
Magyarország előtt a következő évtizedben számos próbatétel és leküzdendő akadály áll.
Gondolhatunk a kormány és az EU feszült viszonyára. A romló közbiztonságra és az egészségügyre.
Az esetleges új harcok és háborúk kibontakozására és a velük együtt járó következményekre.
Az egysíkú, jellemzően a járműiparra alapozott gazdaságszerkezet kockázataira.
Gondolhatunk a környezetváltozással járó vízhiányra, elsivatagosodó területekre, az extrém hőhullámok okozta fizikai munka ellehetetlenülésére és terményhozamcsökkenésre.
Gondolhatunk a mesterséges intelligencia és autonóm robottechnológia teremtette konfliktuslehetőségekre.
De mindenekelőtt gondoljunk a népességre, amely vagy elszenvedője lesz a fentieknek, vagy túlélője.
A feladat adott: a ház felépítéséhez motivált, erkölcsös, morális, szakmailag kiváló építészekre és kitűnő minőségű betonra van szükség. Ideje építkezni!
Széchenyi szerint „egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”.
Ehhez hozzá kell tennünk azonban azt, ami Széchenyi idejében szinte magától értetődő volt, ám napjainkban nem az: a kiművelt emberfők viszonya hazájukhoz, népükhöz, közvetlen és tágabb környezetükhöz.
Források:
Telex (2023)
https://telex.hu/gazdasag/2023/12/29/allamadossag-nagyobb-gorogorszag-kamatok
Charles Goodhart és Manoj Pradhan (2020): A nagy demográfiai fordulat
Abishur Prakash (2018): A mesterséges intelligencia geopolitikája
Vonnák Balázs (2017): Modern jegybanki gyakorlat
Paul Craig Roberts (2024): A Nyugat gazdasági helyzete
https://www.paulcraigroberts.org/2024/07/31/the-economic-situation-of-the-west/?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAAR3Go7_rUIkn61AanI_OXccb-2lJm4HLmLHeMehYNTwAq_1D9qzvit-cYJs_aem_iG6yscIysSlUiSwWorEPEA
Vukics Ferenc (2024): –
https://www.youtube.com/watch?v=Lk5zNujr5yk
