,,Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz” – Mi a sikeres nyelvtanulás receptje?

Budapesti Szerkesztőség
Napjainkban az idegennyelv-tudásnak több pozitívuma lehet: komoly versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon, de akár magánéletünkben is új kapukat nyithat meg. A nyelvtanulás hogyanját illetően viszont még mindig sok kérdés merül fel, mindenki a leghatékonyabb stratégiát keresi, ami lehetőleg pénztárcabarát is. Mit tudunk tenni, hogy tényleg elsajátítsunk egy nyelvet, ha nem áll módunkban tanárhoz járni? Cikkünkben ehhez szeretnénk néhány tippet adni. 

Borítókép: rawpixel.com, freepik.com

Hogyan kezdjünk neki?

Nulladik lépésként, a hosszútávú siker érdekében érdemes először is két dolgot leszögeznünk magunkban. A kiindulópont a saját motiváció megfogalmazása: minél inkább belőlünk fakad, mintsem külsőségekből vagy mások elvárásaiból, annál erősebb a megtartó ereje. Erre szükségünk lesz a későbbiekben a rendszeresség fenntartásához, ami a tanulás másik alappillére. Kutatások kimutatták, hogy többet ér, ha inkább többször kevesebbet foglalkozunk a célunkkal, mintha egyszerre, rendszertelen alkalmakkor próbálnánk minél nagyobb információtömeget belesűríteni a fejünkbe (és ez persze sokkal kevésbé megterhelő).

Mikor már tudjuk a miértünket, és a rászánni kívánt időt is nagyjából meghatároztuk, jöhetnek a gyakorlati lépések.

Szótanulás

Idegen nyelvi szókincsünk bővítése egy állandó folyamat, amihez divatos módszerré vált a Quizlet szókártyák készítése. Nem alaptalan a népszerűsége, viszont megállapították, hogy a hosszútávú memóriába sokkal könnyebben beleivódnak az ismeretlen szavak, ha kontextusban jegyezzük fel őket, azaz szókártyák helyett mondatkártyákat használunk. Ezzel a módszerrel két legyet ütünk egy csapásra: egyrészt kapunk konkrét példát az adott szó használatára, másrészt nyelvtani szerkezeteket is gyakorlunk. Jó, ha a kártyákkal újra és újra teszteljük magunkat, először a magyar oldalukat nézve, ugyanis sokkal intenzívebben dolgozik az agy, ha a külföldi megfelelőt kell magától hozzápárosítani, mintha a már készen előttünk lévő mondatot kellene lefordítania magyarra.

Mi a helyzet a Duolingóval?

A Duolingo az az applikáció, amivel már valószínűleg mindenki találkozott. Tapasztalt nyelvtanulók szerint sokat fejlődött, de inkább az alapokkal való ismerkedéshez nyújt segítséget. Önmagában ha csak egy alkalmazást használunk, kis esély van rá, hogy látványos eredményt érjünk el, viszont egy jól megválasztott app sokat hozzá tud tenni a folyamathoz. Ma már nem szükséges a Duolingora korlátozódnunk, hiszen számtalan különböző applikáció áll rendelkezésre. Ilyen többek közt a Busuu, ami mindennapi, használható kontextusban gyakoroltatja a kifejezéseket és mondatokat, a nyelvtant, illetve a helyes kiejtést is A1-től B2 szintig, és előfizetés nélkül is élvezhető.

Kép: freepik, freepik.com

A nyelvben való ,,elmerülés”

Egy nyelv elsajátításának fontos eszköze az, hogy körbevegyük vele magunkat, amennyire csak lehet. A tanulás egy része persze tudatos erőfeszítés, viszont nem kell, hogy fárasztó melónak érződjön. Ha belegondolunk, kisgyerekként az anyanyelvünket sem nyelvkönyvekből tanultuk meg, hanem a környezetünk megfigyelésével, utánzásával. Ugyanígy, ha beemeljük a célnyelvet mindennapjainkba, szinte észrevétlenül ragadnak ránk új információk. Ez lehet bármi olyan tevékenység, ami az anyanyelvünkön is örömet okoz: olvasás, sorozatnézés, zene- és/vagy podcast hallgatás stb. Bátran igazítsuk ezeket az aktuális szintünkhöz, hiszen a lényeg az, hogy tegyük a nyelvet mindennapjaink részévé azon keresztül, amivel amúgy is szoktunk foglalkozni.

Anyanyelvűek kommunikációjából rengeteget lehet tanulni: érdemes lecsekkolni Youtube-on az Easy *illeszd be az általad tanult nyelvet* (pl.: Easy French, Easy German stb.) csatornákat, ahol nagyrészt utcán készült rövid riportok találhatóak feliratozottan, hétköznapi témákról. Ezek a videók az adott kultúrával kapcsolatos tájékozottságunkat is bővítik, ami hasznos tudás például utazás esetén.

Magasabb szinten inkább ajánlott bonyolultabb nyelvezetű cikkeket vagy könyveket olvasni, érdeklődés szerinti dokumentumfilmet nézni, kiszótárazva az új kifejezéseket (továbbra is szövegkörnyezetben). 

Sokak mumusa: a beszéd

Kép: Tumisu, pixabay.com

Ismerős az az érzés, amikor már jó ideje tanulod a nyelvet, de amikor meg kellene szólalni, valahogy nem jönnek a megfelelő szavak, összegabalyodnak a mondatok? Hogy lehet ez, ha azt viszont gond nélkül érted, amikor hozzád beszélnek? Ez egy nagyon is reális, gyakori jelenséget tükröz: arról van szó, hogy ilyenkor a passzív tudásunk (olvasott és hallott szöveg értése) magasabb szinten van, mint az aktív (írás és beszéd). Ez egy természetes folyamat, hiszen ahhoz, hogy képesek legyünk magunkat kifejezni egy idegen nyelven, szükség van passzív tudás gyűjtésére; akkor vagyunk gondban, amikor túl későn látunk neki az aktív skillek kiépítésének. Aggodalomra viszont semmi ok, hiszen ez a szakadék a két terület között kiegyenlíthető később is, többféle módszerrel:

Naplózás

Talán gyerekkorunkból ismerős elfoglaltság a naplóírás, de a tanulási szokásainkba beépítve is nagy segítségünkre lehet. Nincsenek szabályok a témára nézve, megtöltheted az üres oldalakat szóbeli tételekkel, ha vizsgára készülsz, vagy bármivel, ami épp aznap foglalkoztat, a lényeg, hogy egy összefüggő gondolatmenet kifejezését gyakorold. Különösen kedveltté válhat ez a módszer azok körében, akik még bizonytalanok a kommunikációban, hiszen több idő jut a mondandó átgondolására, és megnyugtató a tudat, hogy ezeket a naplóbejegyzéseket nem kell másnak megmutatni. Így valószínűleg bátrabban követünk el hibákat is, amiben egyáltalán nincs szégyellnivaló, hiszen csak az hibázik, aki próbálkozik. Képzeljük el, milyen jó érzés lesz majd utólag visszatekinteni és látni, mennyit fejlődtünk azóta!

Kép: kaboompics, freepik.com

Gondolkodás

Ez elsőre pont, hogy passzívnak tűnhet, viszont ha tudatosan koncentrálsz rá, egy újabb mérföldkőhöz vezet. Ha sokat hallod és látod a nyelvet, illetve használod is írásban, előbb-utóbb azon kaphatod magad, hogy már gondolatok formájában is megjelenik. Ez egy nagyon pozitív, fejlődést mutató jel, amiből ki tudod hozni a maximumot, ha elkezded tudatosan narrálni a gondolataidat, körülötted történő eseményeket a napod unalmasabb perceiben, akár tömegközlekedésen utazva vagy sorban állva. Minél többet alkalmazod ezt, annál automatikusabb lesz a váltás, és egyre kevesebbet kell majd fordítanod fejben.

Tanulópartner

A gyors fejlődésért a legtöbbet a beszéddel tehetünk, hiszen leginkább eközben derül fény arra, hogy hol vannak még hiányosságaink. Ezeken fejleszteni legkönnyebben anyanyelvi beszélő segítségével lehet, akikkel könnyen kapcsolatba léphetünk úgynevezett “language exchange” alkalmazásokon. Ez a módszer nemcsak nagyon életszerű kommunikációs helyzetet teremthet, hanem akár új, internacionális barátokra is lelhetünk, ami egy teljesen új színt visz a nyelvtanulásba – arról nem is beszélve, hogy így már lesz kit meglátogatni, ha az országba utazunk. 

Összességében a nyelvtanulás egy hosszú, időnként hullámzó folyamat, de nem kell unalmasnak vagy fárasztónak lennie. Éljünk a sok különböző platform nyújtotta lehetőségekkel, az iskolai módszerektől elvonatkoztatva, és ami a legfontosabb: legyünk kedvesek és türelmesek magunkhoz, értékeljük az apróbb sikereinket is, amik egy-egy lépéssel közelebb visznek a céljainkhoz.