Borítókép: freepik.com
A dallamtapadás kevés szituációban mondható pozitív és örömteli helyzetnek. Bár meglehet, elsőre még megmosolyogjuk, amikor a kedvenc dalunk sorai eszünkbe jutnak, de ez igen hamar idegesítővé tud válni. Ráadásul nem csak nekünk tud nehéz pillanatokat okozni, ugyanis, ha elkezdünk hangosan dúdolni, a körülöttünk lévőket is könnyen megfertőzhetjük. Észre sem vesszük, és két lábon járó hangszórókká válunk, csak azt nem tudjuk, ki irányítja a lejátszási listát, és hogyan lehetne kikapcsolni.
Tudományos(abb) háttér és egyéb okok
A dallamok olyan váratlanul jönnek, mint a hirtelen bevillanó emlékek és gondolatok. Ez nem véletlen, hiszen akár egy-egy szó is elég lehet ahhoz, hogy eszünkbe juttasson egy dalszöveget. A megtapadt dallamok általában 15-30 másodperc hosszúságúak, de nehezen vonható le bármiféle következtetés azt illetően, milyen típusú dalokra vagyunk jobban fogékonyak. De valóban, azok a dalok jobban megmaradnak, amelyekben több az ismétlődő rész, élesebbek a váltások, de talán, ami a legfontosabb, érzelmi kötődést váltanak ki belőlünk, sokszor akár tudatlanul. Ha nagy szavakat akarunk használni arra, mi is történik, ez az úgynevezett spontán kogníció aktiválódása az agyunkban, ami egy hirtelen gondolatmenet folyamata, egy kevésbé fókuszált, esetleg fáradtabb pillanatunkban.
Talán nem is tudunk róla, de megannyi emlékünkhöz tartozik egy dal is. Sokszor csak arra fókuszálunk, mi történt az adott emlékben. Egy első találkozás a kávézóban, összefutni egy rég nem látott baráttal a boltban, szakadó esőben sétálni, mikor a mellettünk elhajtó autó lefröcsköl vízzel. Mi a közös ezekben az emlékekben? A háttérzene. Még ha nem is koncentrálunk rá annyira, az agyunk mindenre figyel, így az emlékkel együtt a zenét is megjegyzi. Ezért lehet, hogy ha újra összefutunk a régi baráttal, az agyunk automatikusan lenyomja a lejátszás gombot.
A legkézenfekvőbb ok, amiért egy dallam megtapadhat, hogy csupán nemrég hallottuk. Legyen az egy koncert, egy film betétdala, vagy csak a saját lejátszási listánk. Ünnepi időszakok, mint például a karácsony is tökéletes lehetőséget nyújt a fülbemászó dallamoknak.
Mit éneklünk mi?
A Qubit végzett egy felmérést, hogy megtalálják, mely dalok a leggyakoribbak a magyarok körében a dallamtapadásra. A megkérdezettek esetében a legtöbb jelölést a Bohemian Rhapsody és a Baby Shark kapta, de például az XXXLutz reklámdala is felkerült a toplistára. Nem csoda, hogy a marketing piac is kihasználja ezt a jelenséget.
De gondoljunk csak bele, milyen pozitív hatásai is lehetnek a dallamtapadásnak! Első idegennyelvi óráink egyikén bizonyára mindenki tanult egy ábécé dalt, ami segített memorizálni a sorrendet, vagy éppen számolni tanult vele. Ha megtanuljuk jól használni és kiaknázzuk a lehetőségeket, sok előnyünk származhat belőle.
Mit tehetünk ellene?
Ha az előzőekben említett dalok már csak az elolvasás után is megszólaltak a fejünkben, most nézzük meg, mivel lehet őket száműzni onnan. Személyenként eltérhet, mi segíthet megszüntetni a privát karaoke bulinkat, de a tudósok a rágógumira esküsznek. A rágózás ugyanis megzavarja az agy vokális és artikulációs motorjait, illetve fizikailag is lefoglal, így kevésbé koncentrálunk az éneklésre.
Meg is hallgathatjuk a dalt elejétől a végéig, hogy kielégítsük a késztetésünket, de más dalokkal is megpróbálhatjuk elterelni a figyelmünket. A leghatásosabb az lehet, ha szöveg nélküli, instrumentális – vagyis hangszeres – dalokat kezdünk hallgatni. A lényeg, hogy lefoglaljuk az agyunkat, így bármilyen nagyobb koncentrációt igénylő feladat megtörheti az ismétlődő lejátszást. Persze az igazán bátrak akár hátradőlve meg is várhatják, amíg maguktól elszállnak a dallamok, és kiélvezhetik azoknak minden hangját.
